Bár az ítélet szerint túllépte a véleménynyilvánítás határát, alkotmányos rend megdöntésének előkészületében nem találták bűnösnek Budaházy Györgyöt, ezért a bíróság szerdán felmentette a vád alól a 2006-os zavargások egyik hangadóját. A férfi végig tagadta, hogy puccsra készült volna, az ügyészség szerint viszont az alkotmányos berendezkedést fenyegette azzal, hogy a főváros blokád alá vonására buzdított.

Felmentették szerdán az alkotmányos rend megdöntése előkészületének vádja alól Budaházy Györgyöt, a 2006-os zavargások egyik főszereplőjét, aki a 2002-es Erzsébet hídi blokáddal tűnt fel. Az ítélet bejelentését tapssal és üdvrivalgással fogadta Budaházy több tucat támogatója, akik zsúfolásig megtöltötték a tárgyalótermet. A vádlott és védője tudomásul vették az ítéletet, az ügyész a bűnösség kimondásáért fellebbezett, ezért a döntés nem jogerős.

Ügyvédje felmentést, az ügyész pedig felfüggesztett börtönt kért Budaházyra. A vád szerint azzal vétett, hogy egy 2006. október 1-jén, a Kurucinfó radikális honlapon megjelent levelében arra buzdította híveit, hogy a főváros köré vont blokáddal buktatassák meg a kormányt, és a mai "pártokrácia" helyébe "igazi népképviselet" állítsanak. Még azt a 24 helyszínt is megjelölte, ahol szerinte le kell zárni a Budapestre vezető utakat.

Nem volt konkrét a felhívás

Az ítélet indoklása szerint Budaházy túllépte a szabad véleménynyilvánítás körét azzal, hogy felvetette az erőszak lehetőségét, dicsőítette a zavargásokban résztvevőket és bagatelizálta az általuk okozott károkat. Ugyanakkor ez önmagában nem büntetendő, mert az alkotmányos rend elleni bűncselekmény elkövetéséhez az kell, hogy közvetlen és belátható következményei legyenek a felhívásnak.

A bíró szerint Budaházyt menti az is, hogy a felszólított embereknek tudniuk kell, mikor hová menjenek, mit és ki ellen cselekedjenek. Az ügyésszel szemben a bíróság úgy látta, hogy Budaházy ilyen konkrét időpontokat nem jelölt meg. Helyszíneket ugyan megnevezett, ezek viszont nem állnak közvetlen összefüggésben a feltételezett bűncselekménnyel.

Elégedetlen, de nem készült puccsra

Az előző tárgyaláson részt vettek a 2002-es Erzsébet hídi blokádot is szervező férfi zászlókkal felszerelkezett hívei is, akik többször hangoskodással zavarták a tárgyalást. Budaházy korábban a bíróságon azt mondta: nem érti a vádat, és nem tartja magát bűnösnek, szerinte csak élt a szabad véleménynyilvánítás lehetőségével. Hozzátette, ő a társadalmi berendezkedéssel elégedetlen, de nem igaz, hogy puccsra készült volna.

Fotó: MTI
Győzelmet ünnepeltek

Gaudi-Nagy Tamás, Budaházi védője korábban azt fejtegette, hogy a tényállásnak, amivel Budaházyt vádolják, nincs kialakult gyakorlata, így a bíróság nagy kihívás elé néz. (Ekrem Kemál György az egyetlen, akit a rendszerváltás óta alkotmányos rend elleni bűncselekmény miatt elítéletek: 2001-ben két év felfüggesztettet kapott.)

Hídfoglalás, székházostrom, Opera

Budaházy György 2002 július 4-én vált ismerté, amikor társaival együtt lezárta az Erzsébet hidat, hogy a parlamenti választások szavazatainak újraszámlálását követelje. A férfi jelen volt 2006 szeptember 18-án, a Szabadság téri tévéostromnál is: társaival együtt lefeszegették, majd a Dunába dobták a szovjet emlékmű címerét. A rongálás miatt sokáig kereste a rendőrség, de csak 2007. március 15-én tudták elkapni. Elfogásának hírére több ezer ember gyűlt össze a Nemzeti Nyomozóiroda közelében, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.

2007. október 22-én is felszólalt a Szabadság téren, mire a tömeg az Operához vonult - ahol az állami ünnepségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott beszédet -, és összecsapott a kivezényelt rendőrökkel. A rendőrség gyorsan feloszlatta a tüntetést, Budaházyt pedig a lakhelyelhagyási tilalom megsértése miatt félmilliós bírsággal sújtotta a bíróság.