Bár a magyar gyámhivatalok nem tudnak ilyen esetről, az EU szerint létező probléma, hogy egyes gyerekeket egyszerűen nem anyakönyveznek szüleik, nem kerülnek be a társadalombiztosításba, kihagyják az óvodát, azaz tulajdonképpen nem is léteznek. Az UNICEF szerint a térségben a gyerekek 2 százaléka anélkül születik, hogy ennek nyoma lenne. A kérdést vizsgáló EU-bizottság magyar alelnöke szerint Magyarországon is vannak ilyen esetek, még ha kivételesek is. A legnagyobb veszélyben a leszakadó térségek lakói és a különc szülők gyerekei vannak.

Bíróság állapította meg, hogy ki az apja és az anyja annak a kétéves kislánynak, aki tavaly hosszas éhezés után került kórházba egy óbudai lakásból. Az éhezésbe belehalt a lány anyja, apja ellen pedig vádemelési javaslatot tett a rendőrség. A kisgyerek súlya megtalálásakor egy hat hónapos gyerek súlyának felelt meg, az orvosok szerint legfeljebb három napja volt hátra. A nyomozás során kiderült: a kislányt sohasem látta orvos vagy védőnő, és - miután orvosi felügyelet nélkül született - nem is anyakönyvezték.

A kisbabák szüleinek kilétét egy harmadik személynek - orvosnak - kell igazolnia, így bizonyítható hivatalosan az apa és az anya kiléte. A késedelmes anyakönyvezés "visszaélésre adhat lehetőséget, ez elég nagy probléma" - mondta a Közép-Magyarországi régió anyakönyvi osztályának egyik munkatársa. Elképzelhető ugyanis, hogy fiktív szülőkkel anyakönyveznek egy gyereket, ami megnyitja az utat az emberkereskedelem előtt.

"Egy normális család nem érdekelt abban, hogy ne anyakönyvezze a gyerekét" - jelentette ki Radoszáv Miklós, a fővárosi TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) igazgatója. Születési anyakönyvi kivonat nélkül ugyanis kizárt, hogy a család vagy a gyerek gyeshez, gyedhez, családi pótlékhoz, szocpolhoz, önkormányzati támogatáshoz, babakötvényhez, ingyenes orvosi ellátáshoz jusson. A születés bejelentésének elmulasztása szabálysértés, így pénzbüntetés jár érte.

A háborúból emlékeznek ilyenre

Előfordult viszont olyan eset, amikor egy hatvan év körüli emberről derült ki, hogy nem anyakönyvezték. Valószínűleg a világháború alatt, otthon születhetett, és csak keresztlevele volt, arra kapott személyit - mondta az [origo]-nak Piros Zsuzsanna, az igazságügyi tárca anyakönyvi osztályának vezetője. Radoszáv Miklós egy olyan nagyobb gyerekről tud, aki a hatóságok látókörébe került, és nem volt anyakönyve - ő azonban külföldről szökött Magyarországra. Végül képzelt szülőkkel anyakönyvezték.

Hasonló esetre a hazai gyermekvédelemben, gyámügyi vagy anyakönyvezési gyakorlatban nem is volt példa - legalábbis az [origo] által megkeresett több városi, megyei, regionális hivatal munkatársai nem tudtak ilyenről. Még az inkubátorba kihelyezett gyerekeket is anyakönyvezik pár nap után. Az UNICEF adatai szerint viszont  térségünkben az összes megszületett gyerek 2 százaléka nem kap születési bizonyítványt.

Nincs anyakönyv, nincs identitás

A magyar hatóságok tapasztalataitól eltérően az Európai Parlament (EP) szerint is létező probléma, hogy egyes gyermekeket nem anyakönyveznek születésekor. Az egyik EP-bizottság az EU gyermekjogi stratégiájával kapcsolatban foglalkozott is a kérdéssel. "Az anyakönyvezés hiánya miatt a gyermeknek nincs joga az identitáshoz, névhez, nemzetiséghez, oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz. Az ilyen - láthatatlan - gyermekeknek (...) nincs jogi státusza, így nehezen ellenőrizhető, megelőzhető vagy akadályozható meg, hogy jogait megsértsék. Gyakran megesik, hogy a nem anyakönyvezett gyermekek szexuális kizsákmányolás, rabszolgaság vagy gyermekmunka áldozatai lesznek" - olvasható a szervezet egyik jelentésében.

Az unióban is létező jelenségről van szó, például Romániában számos esetben nem anyakönyveznek gyermekeket - mondta az [origo]-nak Gál Kinga, a jelentést készítő uniós bizottság fideszes alelnöke. Az európai parlamenti képviselő szerint biztos, hogy Magyarországon is előfordulnak ilyen esetek, de ezek kivételnek számítanak. Hozzátette, ugyanakkor hazánkban is fennáll a veszélye - főleg a leszakadó rétegeknél, illetve régiókban -, hogy valaki "kihullik a hálón", vagyis nem lesz része az egészségügy anyavédelmi, gyermekvédelmi rendszerének.

Alapvetően két esetben lehetnek ilyen láthatatlan gyerekek: ha a szülők teljesen tudatosan azt akarják, hogy ne kerüljön be a rendszerbe, vagy ha tudatlanok - mondta Sólyom Barbara szociológus, aki szerint a gyámügy értelemszerűen letagadja a rendszeréből hiányzó személyek létét. "Az fogja eltitkolni gyermekének a létét, aki másképp akarja felnevelni, mint ahogy azt a társadalom elvárja" - mondta a szociológus, emlékeztetve azokra az eljárásokra, amelyek olyan szülők ellen indultak, akik nem akarták beadatni a védőoltást gyermeküknek, vagy akik nem táplálták a gyereküket tápszerrel, annak ellenére, hogy szükség lett volna rá. "Egy ilyen, más nézeteket valló szülő már a terhesség alatt úgy dönthet, hogy kikerüli az egészségügyi rendszert" - magyarázta. Példaként felhozta, ugyanez történhet, ha egy anya azt veszi a fejébe, hogy nem teszi ki sugárzásnak a magzatot, ezért nem jelenti terhességét és nem megy el a kötelező ultrahangvizsgálatokra.

Kevés a családi háttér

A tudatlanság szintén oka lehet annak, hogy egy gyermeket hivatalosan nem regisztrálnak, Sólyom Barbara szerint előfordulhat, hogy valaki egy ideig még azt sem veszi észre, hogy gyermeket vár, vagy pedig eltitkolja a környezete előtt. Lehetséges, hogy mondjuk egy tanyán, teljesen elhagyatva élő ember nincs is tudatában, hogy mit kellene tennie - mondta.

A szociológus szerint nagy esély van arra, hogy antiszociális viselkedés alakul ki azoknál, akikről nem tudnak az állami hatóságok, hiszen így nem kerülhetnek bölcsődébe, óvodába, az iskoláról nem is beszélve. Egy ilyen gyerek csak a szülők ismeretségi körén belül, vagy a játszótéren kerül közösségbe, de ez kevés ahhoz, hogy megfelelően szocializálódjon, hiszen kimarad például az óvodai képességfejlesztésből is.