A sztrájk kifárasztásával nyerhet a MÁV

2008.02.04. 16:38

Kivárásra játszik a MÁV vezetése a sztrájkoló VDSZSZ ellen, mert valószínű, hogy a szakszervezet nem tud akkora kárt okozni a cégnek, mint amennyibe követeléseinek teljesítése kerülne. A VDSZSZ szerint van pénzük bőven a kieső bérek pótlására, de egy hetekig tartó sztrájk nagyon drága, a tagdíjakból a sztrájkalapba félretett pénzből nehéz finanszírozni.

Sztrájk idején egy cégnek - jelen esetben a MÁV-nak - azt kell mérlegelnie, hogy nagyobb kárt okoz-e neki a munkabeszüntetés, mint amennyibe a követelések legalább részleges teljesítése kerülne. Ha a sztrájkkal okozott kár a nagyobb, érdemes tárgyalni és kompromisszumot kötni, ha viszont kisebb, akkor a cégvezetés megmakacsolhatja magát, és hátradőlve várhatja a munkabeszüntetés kifulladását.

A MÁV szerint a 2007. november 21-i hatórás sztrájk - amikor nem csak a VDSZSZ, hanem a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) is beszüntette a munkát - 250 millió forint kárt okozott. Ennél sokkal nagyobb volt a 2000. február 1. és 14. közt, 329 órán át tartó sztrájk vesztesége. Ekkor három vasutas szakszervezet nem vette fel a munkát, amivel akkori áron 1,9 milliárd forint veszteséget okoztak a MÁV-nak, amely végül alá is írta a hároméves bérmegállapodást.

A VDSZSZ mostani követelése, hogy minden vasutas 250 ezer forintot kapjon a Cargo-privatizáció bevételéből, nettó 9,2 milliárd forintjába kerülne a cégnek. Ezt még tetézi az a plusz 10 százalékos béremelés, amit a VDSZSZ a kiszervezett cégek dolgozóinak követel. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint az összes követelés teljesítése 30 milliárd forintba kerülne, Heinczinger István, MÁV vezérigazgatója pedig a múlt héten azt mondta, több mint 50 milliárd forint pluszköltséggel járna, ha engednének.

Ehhez mérhető veszteséget - a decemberi számvetés alapján - csak több héten át tartó teljes leállás, tehát a személyforgalom mellett a teherszállítás megbénítása okozna a MÁV-nak. Egy, az [origo]-nak neve elhallgatását kérő vasutas tiszt szerint a VDSZSZ a korábbi sztrájkokat is azért fújta le rövid idő után, hogy kímélje a véges pénzügyi tartalékokat (erről szerettük volna megkérdezni Gaskó Istvánt, a szakszervezet vezetőjét is, azonban egész nap nem tudtuk elérni telefonján). A cég vezetése így megmakacsolhatja magát: ennyi ideig biztosan nem tart ki a VDSZSZ sztrájkalapja.

A munkabeszüntetés idejére ugyanis a munkavállalóknak nem jár fizetés, ehelyett a szakszervezetek folyósítanak úgynevezett sztrájksegélyt. A másik MÁV-os szakszervezet, a VSZ egyik tagja szerint a november 21-i munkabeszüntetés alkalmával óránként 500 forint volt a segély. Ez azt jelenti, hogy ha kétezer ember sztrájkolna, az óránként egymillió forintjába kerülne a szakszervezetnek.

A VDSZSZ-nek 9400 tagja van, akik a bruttó fizetésük egy százalékát (a MÁV-nál fizetett átlagos bruttó bér alapján évente 20 ezer forintot) fizetik tagdíjként. Ez összesen - ha mindenki fizet - 188 millió bevétel, de ebből a szakszervezetnek fizetnie kell a saját működését és programjait (üdültetés, ajándékok) is. Az általunk ismert szakszervezeteknél a maximális sztrájkalap ennek 10 százaléka, több esetben azonban ennél jóval alacsonyabb, van, ahol mindössze 3 százalék. Ha a VDSZSZ is 10 százalékot tesz félre, akkor ebből évente 18 millió forintjuk gyűlik össze. Ez 36 ezer munkaórányi sztrájkot enged meg, ami ezer sztrájkoló esetén mindössze másfél nap.

A sztrájkalapban hosszú ideig gyűlhet a félretett pénz, amihez a tisztségviselők munkaidő-kedvezményének munkáltatói megváltásából vagy a szakszervezet vagyonának kezeléséből (például az ingatlanok bérbeadása) származó bevételt is hozzátehetik, sőt, a konföderációktól vagy külföldi társszervezetektől is kaphatnak segítséget. Azt azonban, hogy pontosan mekkora a sztrájkalap, titokban tartják, hiszen ez határozza meg egy szervezet valódi erejét. A VDSZSZ korábban azt közölte, "van pénz bőven", míg a MÁV vezetése biztos benne, hogy nem tart már sokáig a sztrájk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK