A pártok alkudozása miatt késik a rendőrség civil kontrollja

2008.02.05. 18:39

Már január 1-től működnie kellene a rendőrség feletti civil kontrollt gyakorló Független Rendészeti Panasztestületnek, de a pártok csak most tudtak megegyezni. A csúszás oka több forrásunk szerint is politikai huzavona.

Egyhangú szavazással jóváhagyta kedden a parlament emberi jogi bizottsága a rendőrség feletti civil kontroll gyakorlására létrehozott Független Rendészeti Panasztestület tagjelöltjeinek listáját. Ha szerdán a honvédelmi és rendészeti bizottság is rábólint a névsorra, az az Országgyűlés elé kerül. Ha a parlament kétharmados többsége is igennel szavaz, felállhat az új testület - másfél, két hónapos késéssel.

A panaszbizottság a törvény szerint január 1-jén kezdte volna meg a munkáját, de a parlamenti pártok tavaly ősszel nem tudtak döntést hozni a tagjelöltekről. Hivatalosan azért csúszott a jelölés, mert a Magyar Ügyvédi Kamara véleményére vártak (felmerült, hogy a jelöltek egy része aktív ügyvéd, így esetleg összférhetetlenség léphet fel, de a kamara szerint ez nem akadály). Az [origo] azonban több, egymástól független forrásból úgy tudja, politikai alkudozás zajlott a háttérben.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium eredeti, tavaly májusban nyilvánosságra hozott elképzelései szerint az ötfős bizottság tagjait a miniszterelnök nevezte volna ki a rendészeti miniszter előterjesztésére, akinek viszont a jogvédő szervezetek ajánlottak volna szakembereket. Ezt az ellenzék azonban nem fogadta el. A Fidesz módosító indítványt nyújtott be a törvényhez, amelyben azt javasolták, a rendészeti és az emberi jogi bizottság ajánlása alapján a parlament válassza meg a testület tagjait.

Ezt a megoldást az SZDSZ és a civil jogvédő szervezetek is ellenezték, mert úgy vélték, pártpolitikai alkuk tárgya lesz a testület tagjainak megválasztása. Az [origo] forrásai szerint ez be is következett: a Fidesz és az MSZP közt hetekig folyt az egyezkedés, mert a szocialisták azt akarták elérni, hogy ne az öt parlamenti frakció jelöljön egy-egy tagot, hanem a kormányoldal hármat, az ellenzék pedig kettőt. Vagyis kormánypárti többségű testületet szerettek volna.

Végül az MSZP nem tudta elfogadtatni a követelését, de ahhoz ragaszkodott, hogy a bizottság elnöke az ő jelöltje legyen. A törvény szerint a testület maga választ tagjai közül elnököt, tehát nem lehet megszabni, ki legyen a vezető, de a bizottság keddi ülésén azt rögzítette a jegyzőkönyvben: reményét fejezi ki, hogy "a legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező jogvédőt" fogják elnökké választani. Ez a kitétel a bizottság több tagja szerint is Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsmanra vonatkozik.

Bár Balog Zoltán, a testület elnöke az ülésen azt mondta, hogy a jelöltek nem pártjelöltek, tudni lehet, melyiküket melyik párt javasolta. A Fidesz Fráterné Ferenczy Nóra jogászt, az MDF Féja Andrást, Dávid Ibolya kabinetfőnökét, az SZDSZ Kádár Andrást, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, a KDNP pedig Juhász Ferencet, az ELTE polgári eljárásjogi tanszékének oktatóját, a Morvai Krisztina nevével fémjelzett Civil Jogász Bizottság tagját jelöli.

A rendőrségi törvény módosításával létrehozott Független Rendészeti Panasztestületet elvileg megszünteti azt az ellentmondást, hogy a rendőrség által elkövetett esetleges törvénysértéseket a rendőrség vizsgálja ki. A testületnek ugyan nincs ügydöntő jogköre, de a vizsgálat alatt betekinthet minden rendőrségi iratba, a főkapitánynak pedig kötelező lenne figyelembe vennie a megállapításait. A testület az Országgyűlés hivatalában, annak költségvetéséből működik majd, tagjai az államtitkári illetmény felét, elnöke 80 százalékát kapják.

KAPCSOLÓDÓ CIKK