A magyarországi romákról közölt cikket a The New York Times, amely szerint Magyarországon a társadalom peremére szorított kisebbséget olyan gesztusokkal próbálják lekenyerezni, mint a különféle művészeti fesztiválok. Eközben a hangzatos programok - mint például a Roma felzárkóztatás évtizede - szinte semmilyen hatással nem járnak az amerikai lap szerint.

Hosszú, kétoldalas cikket közölt szerdán a The New York Times a magyarországi romákról In Hungary, Roma Get Art Show, Not a Hug (Magyarországon a romáknak nem ölelés, csak művészeti fesztivál jár) címmel. A cikk szerint a Nemzeti Múzeumban megrendezett kortárs roma művészeti fesztivál volt "az utolsó biccentés" az ország legnagyobb és Európa leginkább megvetett kisebbsége, a cigányok felé. A kiállítás egyik installációjára hivatkozva a lap a magyarországi romákat "a Jane Eyre Bertha Masonjához" hasonlítja, akiket a társadalom a padláson rejt el.

Eközben - írja a The New York Times - jelent meg a szélsőséges jobboldali szervezet, a Magyar Gárda, amelynek tagjai "a náci időszak katonai jellegű szervezeteinek egyenruhájára emlékeztető" uniformisba öltöztek, legutóbb pedig egy olyan faluban vonultak fel, ahol "romabűnözést" sejtettek. "Senki nem tudja, mekkora a csoport támogatottsága Magyarországon" - írja a lap.

A napilap idéz egy szlovák-magyar származású művészt, Németh Ilonát, aki szerint "a romák itt nem a társadalom tagjai, az itt élők legnagyobb részét nem érdeklik a problémáik, és nem próbálják megérteni őket". A romák az összlakosság nyolc százalékát teszik ki, és körükben nyolcvanszázalékos a munkanélküliség, miközben a többségi társadalomban ugyanez 7,7 százalék.

Bár 2005-ben a Világbank, a Nyílt Társadalom Intézet és más szervezetek Magyarországon és nyolc másik országban meghirdették a Roma felzárkóztatás évtizedét, és ezt a kormány is támogatja, nemigen változott semmi. A roma gyerekek - ahogy generációk óta mindig - továbbra is elkülönítve tanulnak, és külön játszótereken játszanak - fogalmaz a cikk szerzője, Michael Kimmelman. A The New York Times ugyanakkor - Kerényi Györgyre, a Rádió C elindítójára hivatkozva - megjegyzi: a romákkal szembeni magyarországi diszkrimináció messze nem olyan erőszakos jellegű, mint Csehországban vagy Romániában, az ottani helyzethez képest eltörpül a Magyar Gárda hatása.

Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke szerint "a cigány művészet szívességből kaphat ilyen nagy nyilvánosságot, és bár nagyon sok a tehetséges roma művész, a kérdés még mindig az: lesz-e mindennak valódi elfogadottsága, és segíti-e az integrációt". Az Európai Unió, amely fél a nyugati országokba irányuló cigánybevándorlástól, elégedetten megrázza a hangzatos programokat meghirdető kelet-európaiak kezét, de ez mind csak kirakat - nyilatkozta a napilapnak Kerényi György.