Mit hoz a biztosítási törvény? - A reform forgatókönyve

2008.02.11. 17:31

Az Országgyűlés hétfő este ismét megszavazta az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. De mi történik ezek után? Az államfőnek 5 napja lesz, hogy aláírja a jogszabályt, Sólyom László már nem mérlegelhet. Ezután lép életbe a koalíciós pártok és a kormány által elfogadott forgatókönyv. Tudja meg, mi történik majd a következő hónapokban!

2008. április: várhatóan ekkora választja ki a kormány azt a nemzetközi tanácsadó céget, amely kiírja és lebonyolítja az egészségügy privatizációjáról szóló pályázatot. Ezen a tenderen licitálnak majd az érdeklődő cégek és csoportok a 22 egészségbiztosítási pénztárra. Minden megyében egy, a főváros és Pest megyében pedig négy pénztárat hoznak létre áprilisig, ezek még 100 százalékos állami tulajdonban lesznek. A pénztárak eladásra szánt részét értékesítő tanácsadó cég kiválasztása után a kormány nemzetközi road show-ba kezd, amelynek célja a befektetők tájékoztatása.

2008. ősz: szeptemberben hirdetik ki a pályázat első fordulójának győztesét. Az első fordulón bárki részt vehet, aki be akar fektetni az egészségügybe, vagyis 49 százalékos részesedést akar vásárolni az állami tulajdonú pénztárakban. A befektetők ugyanis csak kisebbségi tulajdont szerezhetnek, a többségi tulajdonos az állam lesz. Az első fordulót azok vehetik sikerrel, aki megfelelnek a szakmai követelményeknek és előírásoknak. A második fordulóban pedig az lesz a győztes, aki a legtöbbet kínálja az adott pénztárért. A licitálási verseny eredményhirdetése novemberre várható.

2009. január 31-ig megalakulnak az új egészségbiztosítási pénztárak, amelyek az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) átveszik az ellátásszervezést. A jövő év elejére magalakul az új biztosítók menedzsmentje. Megválasztják a napi ügyeket irányító vezérigazgatót, akit a befektető jelöl, valamint kinevezik a protokolláris funkciót betöltő, a többségi tulajdonos (azaz az állam) által jelölt igazgatótanácsi elnököt. Korábban a menedzsmentjogok elosztása okozta a legtöbb konfliktust a koalíciós pártok között: az MSZP nem támogatta, hogy a befektetők adják a vezérigazgatót.

Az első kopogtatás

2009. február-március lesz a tagtoborzás ideje. A pénztárak csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha rendelkeznek a törvényben előírt ügyfélkörrel. Egy pénztárnak minimum 500 ezer taggal kell rendelkeznie, a tagok száma azonban nem lehet több 2 milliónál. A pénztárak a levélben történő megkeresés mellett valószínűleg biztosítási brókereket is alkalmaznak majd. A tagok felhajtásában ugyanis eredményesebb lehet a brókerek által favorizált személyes meggyőzés. Függetlenül attól, hogy valaki hol él, bármelyik biztosítónak tagja lehet. Ha valaki nem akar választani, automatikusan annak a pénztárnak lesz a tagja, ahova lakhelye szerint tartozik.

A törvény hétfői elfogadásának fontos következménye, hogy a pénztárak megalakulásáig senki nem végezhet toborzást, azaz aki a magánbefektetők kiválasztása és a menedzsment felállítása előtt próbálkozik meggyőzni valakit, hogy majd valamelyik pénztár tagja legyen, az törvénysértést követ el. Úgyhogy ne hagyja magát!

2009. április 1-től lép működésbe az új rendszer. Az OEP a jelenlegi formájában megszűnik. Az állami egészségbiztosítóból egy úgynevezett Alapkezelő jön létre, amely a járulékokból befolyó összeget kezeli. Az Alapkezelő fizet majd az ügyfelek után a pénztáraknak, az ügyfél nemétől, korától, egészségügyi kockázatától függően. Vagyis egy fiatal férfi után kevesebbet, egy idős nő után többet. A pénztárnak az ügyfelei után kapott pénzből kell gazdálkodnia. Ha nyereséget termel, ennek a 2 százalékát veheti ki a befektető. Ha az ügyfél elégedetlen, évente egyszer cserélhet pénztárt. Tehát 2010 áprilisában lehet először váltani.

KAPCSOLÓDÓ CIKK