Újra megszavazták az egészségbiztosítási törvényt

2008.02.11. 10:45

Karsai József nem kapott felmentést, de nemmel szavazott, a decemberben is hiányzó Farkas Imre pedig nem volt jelen a teremben, amikor a képviselők név szerint szavaztak az egészségbiztosítási törvényről. A többi kormánypárti képviselő újra megszavazta a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt, de nem járult hozzá, hogy azt népszavazáson erősítsék meg. A Vértanúk terén délelőtt tüntetők várták a képviselőket.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége 203 igen szavazattal, 173 nem ellenében ismét megszavazta a Sólyom László köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási törvényt. Az MSZP-s képviselők közül egyedül Karsai József szavazott nemmel, aki korábban felmentést kért (de nem kapott) a frakciófegyelem alól.

Hiányzott a szavazásról az MSZP-s Farkas Imre, aki decemberben is kihagyta az egészségbiztosítási törvény szavazását. A szocialisták közül nem volt jelen Gál Zoltán és Filó Pál sem. A kómában fekvő Toller László és a kórházban ápolt Horn Gyula nem gyakorolhatta képviselői jogait, az elnöklő Szili Katalin sem szavazott.
 
A tervezetet tavaly december 17-én már egyszer megszavazták, a köztársasági elnök azonban politikai vétót gyakorolt, és megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek. A kormánypártok, figyelembe véve az államfő néhány kifogását, 12 módosító indítványt nyújtottak be és szavaztak meg a törvényhez, ezek azonban alig változtatnának valamit a tervezeten.

A négyórás vita során a kormányoldal felszólalói többször elmondták, hogy a törvény nem több-biztosítós rendszert vezet be, mert fennmarad a nemzeti kockázatközösség, és mindenki megkapja a szükséges ellátást. Az ellenzékiek szerint azonban a több pénztár az első lépés a felé, hogy több, tisztán üzleti alapon szerveződő biztosító lépjen a színre, amelyek már válogathatnak is a biztosítottak közt, és differenciált díjakat szabhatnak meg számukra.

Nem lesz népszavazás

167 igen, 203 nem szavazattal nem támogatta a parlament többsége azt a fideszes indítványt, amely megerősítő népszavazásra bocsátotta volna az elfogadott egészségbiztosítási törvényt. A vitában Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője egy 2002-es Gyurcsány Ferenc idézettel érvelt: "Nem elégedhetünk meg azzal, hogy négyévente választunk, és a képviselők négy évig azt csinálnak, amit akarnak." Azt mondta, a megerősítő népszavazás olyan kivételes jogintézmény, amivel eddig még soha nem éltek, de most szükség van rá, hiszen szerinte a képviselők többsége sem tudja, milyen következményekkel jár a megszavazott törvény.

Fotó: Hajdú D. András
Karsai kimondta: nem

Navracsics azt mondta, a kormánypártok nemcsak az ellenzék véleményét hagyták figyelmen kívül, hanem a civil és szakmai szervezetekét is. Pedig az egészségbiztosítás mind a tízmillió magyar állampolgár életminőségét befolyásolja. Ha nem szavazzák meg az indítványukat, akkor is lesz népszavazás, hiszen már 400 ezer aláírás gyűlt össze egy hasonló kezdeményezéshez - mondta Navracsics, aki szerint olcsóbb lenne, ha a másik három kérdéssel együtt rendeznék a referendumot március 9-én.

A kormány nevében Újhelyi István államtitkár csak annyit mondott, nem támogatják a kezdeményezést. A szocialista Avarkeszi Dezső úgy érvelt, hogy valóban rendkívüli intézmény a megerősít népszavazás, de szerinte az kormánypárti műfaj: arra való, hogy a mindenkori kormánytöbbség megerősíttessen egy számára fontos jogszabályt. A Navracsics által említett civil népszavazási kezdeményezésről azt mondta, az nem erről a törvényről, hanem valami egészen másról szól.

Apró módosítások

Az egyik javaslat lehetővé teszi, hogy a megyénként megalakuló egészségbiztosítási pénztárak felügyelőbizottságaiban megjelenjenek a munkaadók és a munkavállalók képviselői is. Az fb-nek az állam által delegált három tagja közül az egyik lesz járulékfizetők képviselője. (A testületnek öt tagja lesz, kettőt a kisebbségi magántulajdonos delegál.) Azt, hogy melyik szervezet küldhet tagot, az Országos Érdekegyeztető Tanács döntheti el.
 
Pontosítják a szocialisták azt is, hogy melyek azok a nagy összegű beavatkozások, amelyeket nem a pénztárak, hanem az állam finanszírozna. Ezt a korábbi változat nem tartalmazta, amit a köztársasági elnök is sérelmezett. Az egyik módosító indítvány szerint egy külön jogszabály sorolná fel az ilyen beavatkozásokat - például szervátültetések -, amelyeket évente frissítenének.
 
Az MSZP a papír alapú taj-kártya mellett bevezetné az elektronikusat is. A pénztárak számára pedig előírnák, hogy azokkal a kórházak is szerződniük kelljen, amelyeknek a működtetését az önkormányzattól külsős cég vette át. Az elfogadott javaslatok között nem szerepel Tóth Károlynak a vizitdíj eltörlésével kapcsolatos tervezete.
 
Kordon és tüntetők

Az ülést megelőző éjszaka ismét kordonnal zárta le a rendőrség az Országház környékét. A Köztársasági Őrezred parancsnoka azért rendelte el a Kossuth tér ismételt lezárását, hogy tüntetők ne inzultálhassák a Parlamentből távozó képviselőket, mint ahogy erre volt példa tavaly szeptember 17-én. A lezárás legkésőbb március 31-ig tart, de hetente felülvizsgálják a szükségességét.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
 
A kordonon kívül, a Vértanúk terén, a Nagy Imre-emlékműnél már hétfőn délelőtt tüntetők gyülekeztek. A néhány tucatnyi tiltakozó kettős egy keresztet és egy haranglábat állított fel, nemzetiszínű, árpádsávos és vatikáni zászlókat lengettek. A délután folyamán a tüntetők száma csökkent, de estére ismét néhány százan tiltakoztak az egészségbiztosítási reform ellen.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK