Orbán Viktor szerint egyre többen lesznek azok, akik az államra szorulnak. A Fidesz elnöke tizedik alkalommal tartott évértékelő beszédet. A népszavazás kiírása már önmagában is győzelem - jelentette ki egyórás beszédében. Idei beszédének kulcsmondata: "a jövő igennel kezdődik".

"A jövő igennel kezdődik" - jelentette ki évértékelő beszédében szerdán délután Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Orbán szerint Magyarországon mára széles, a rendszerváltás óta nem tapasztalt egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy "ezt így nem", vagyis mindenkinek elege van a szocialista kormányzás kudarcaiból, és mindenki sikerre vágyik. A pártelnök arra buzdított, hogy az emberek mondjanak igent a márciusi népszavazáson, mert akkor "érezni fogják, hogy újra van jövőjük".

Orbán azt mondta, hogy nem akar arról beszélni, milyen rossz dolgok történtek 2007-ben, mert szerinte azokról úgyis mindenki tud, kár erre vesztegetni az időt. Ennek ellenére hosszan sorolta a kormány hibáit, amelyek miatt szerinte ma már senki nem hisz a kabinetnek. Pozitívumként emelte ki, hogy tavaly elkészült a Fidesz új, Erős Magyarország című alapprogramja, amely szerinte nem varázsszer, de körvonalazza "Magyarország talpra állításának kereteit".

A kormány hibáival kapcsolatban megjegyezte, a kudarcot sikernek, a sikert kudarcnak állítják be, és szerinte az emberek sikereket akarnak, nem reformokat. Ostorozta a kormányt amiatt is, hogy a politikai vitákat mindig azzal teszi kicsinyessé, hogy kevés a pénz, miközben van, csak nem oda teszik, ahova kell. Szerinte 120 milliárdot költöttek áltanulmányokra, autókra, telefonokra. Nem vékonyabb szeleteket kell vágni a kenyérből, hanem "az országnak kell nagyobb kenyeret sütni" - mondta. Hiányolta a felelős kormányzást, szerinte most "menekülő kormányzás" van, ami a biztos kudarc receptje. Az állam rossz gazda szófordulatot átfogalmazta, szerinte a kormány a rossz gazda.

Szegények és gazdagok

"Ha a mi időnkben tandíj lett volna, én ma nem állnék itt" - mondott személyes példát arra, hogy a tandíj kizárja a felsőoktatásból - sőt, utóbb a gimnáziumból is - a szegény gyerekeket. Úgy fogalmazott, Magyarországnak nincs más erőforrása, csak a szellemi képességek, ezért azt kell fejleszteni, ha ismét az elsők szeretnénk lenni a térségben.

A népszavazás egészségügyi kérdéseire utalva Orbán arról beszélt, hogy az ellátás ma sincs ingyen, hiszen egy átlagos magyar állampolgár évente negyedmillió forint járulékot fizet. Ezért a pénzért joggal várnák el a jó színvonalú alapellátást - mondta a pártelnök -, de a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal ugyanazt akarják kétszer kifizettetni.

Orbán szerint sokan lesznek, akik nem fogják tudni kétszer megfizetni az ellátást, ezért egyszerűen nem mennek majd orvoshoz. Ezek az emberek végül az államra maradnak, mert segélyt kell nekik fizetni, ami szerinte többe kerül majd, mint amennyi bevétel a díjakból származhat. Emlékeztetett arra, hogy egy, a főváros II. kerületében, illetve a nógrádi faluban élő férfi várható élettartama közt 12 év a különbség, ami szerinte csak nőni fog, ha nem győznek az igenek a népszavazáson.

Egy új korszak

A népszavazás ténye önmagában siker - mondta -, mivel azt a kormánnyal szemben kellett kiharcolni. Az igen szavazat szerinte azt jelenti, hogy a gazdasági fordulatot és a sikeres jövőt választjuk, míg a nem szavazat felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy folytassa a jelenlegi tevékenységét. Alig várják, hogy zöld utat kapjanak az újabb áremelésekre, adóemelésekre és leépítésekre - fogalmazott.

Orbán szerint a kormány tevékenységének egyik következménye lehet, hogy kialakul az a téves képzet, hogy a diktatúra többet adott, mint a demokrácia. A szocialistákat bírálva azt mondta: ma ugyanazok építik a kapitalizmust, akik annak idején a szocializmust - és olyanra is építik.

"Az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz" - jelentette ki Orbán, aki szerint azért lesz kiemelkedő jelentősége a népszavazás sikerének, mert az emberek képesek lesznek sikert elérni a kormánnyal szemben. Az ezt követő lépések száma pedig csak attól függ - mondta -, hogy mennyien mennek el szavazni március 9-én, illetve milyen arányban voksolnak igennel.

Régi szokás

Orbán miniszterelnökként, 1999-ben mondott először évértékelő - a Fidesz szóhasználatában országértékelő - beszédet, a Vigadóban. Akkor arról beszélt, hogy szerinte történelmi jelentőségű Magyarország NATO-csatlakozása, illetve csökkenő inflációt, államadósságot és növekvő gazdasági növekedést ígért. Orbán '99 óta minden évben, így ellenzéki vezetőként is tartott évértékelő beszédét. A szokást Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökök is átvették.

A pártelnök legutóbb 2007. február 16-án a Millenárison értékelt. Akkor hirdette meg az "Egy az ország, egy a zászló" jelszót, és használta először az "új többség" kifejezést, amely szerinte létrejött ugyan a kormánnyal szemben, de nem azonos a Fidesz támogatóival. Orbán élesen támadta a kormányt, többször is idézett Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédéből, bár a kormányfő nevét nem mondta ki, és a trágárságokat is elkerülte.

Azt hangoztatta, hogy az országot "három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe" (ezzel a miniszterelnökre, Kóka János akkori gazdasági miniszterre és Veres János pénzügyminiszterre célzott), akik szerinte a saját vagyonukra mindig vigyáztak. A pártelnök külön kiemelte a több-biztosítós egészségügyi modellt, amelyről akkor még vita folyt a kormánypártok közt, de Orbán biztos volt benne, hogy be fogják vezetni.

A három nappal a Teve utcai rendőrpalotát ért támadás után elmondott beszédben Orbán foglalkozott a terrorfenyegetésekkel és "álmerényletekkel" is, amelyek mögött szerinte a kormányoldal trükkjei álltak. Azt mondta, a kormány megmaradt támogatói csak azért állnak ki a koalíció mellett, mert ijesztgetik őket a polgári oldallal. Megjegyezte, őt magát is próbálják ördögi személyiségként beállítani, mint akinek két veszedelmes szarva, patája van, és kénköves a lehelete.