Mit akar tőlünk Gyurcsány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor Fidesz-elnök? Nagyjából ugyanazt: mindketten szebb jövőt ígértek évértékelő beszédükben, egyúttal szétterítették a megvalósítás felelősségét azzal, hogy kijelentették, együtt kell dolgoznunk ezen. Orbán növekedni szeretni, Gyurcsány átrendezné azt, ami már megvan. Egymás említését kínosan kerülték mindketten, és ügyeltek arra is, hogy lehetőleg ne nagyon mondjanak konkrétumokat.

Hivatalosan évértékelőnek nevezték azt a két beszédet, amellyel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök megnyitotta az idei politikai szezont, de a két szónoklatra már a népszavazási kampány nyomta rá a bélyegét: az elmúlt időszak értékelése helyett a két vezető ígéretekkel állt elő.

Mind Orbán, mind Gyurcsány biztos lehetett benne, hogy saját terepén mozog, a beszédeiket csak helyeslő taps szakította meg. A Fidesz-elnök pártja szervezésében, saját szimpatizánsai előtt mondhatta el ezúttal is, immár tízedik évértékelőjét, de Gyurcsánynak sem kellett bekiabálásoktól vagy füttytől tartania, hiszen a Fidesz és a KDNP képviselői 2006 ősze óta minden parlamenti beszédéről kivonulnak.

Nem érdemes beszélni róla

A beszédek feladata elvileg az elmúlt egy év értékelése lett volna, de a múlttal keveset foglalkoztak. Orbán szerint annyira rossz volt a 2007-es év, hogy nem is érdemes róla beszélni, és Gyurcsány sem tagadta, hogy nagyon nehéz időszakon van túl az ország. Sőt, a miniszterelnök még fokozta is a pesszimista érzést, amikor azt mondta, ő és párttársai "brutális fizikai támadásoknak" voltak kitéve.

A sötét múlt emlegetése azonban mindkét beszédben arra szolgált, hogy kiemelje, a szónokok szerint milyen sorsfordító ponthoz érkezett az ország: Orbán a szerinte nehezen kiharcolt népszavazástól vár valami egészen újat, míg a kormányfő azt mondta, a rossz kompromisszumok és a kényszerű megszorítások után végre beérnek a reformok, és a nyugodt építkezés korszaka következik.

A legfontosabb hasonlóság a két beszéd közt, hogy szebb, boldogabb jövőt ígértek. A Fidesz-hívek számára ez természetesen a Gyurcsány-kormány bukását jelenti, annak ellenére is, hogy Orbán csak célzott a lehetőségre: azt mondta, az igenek győzelme fordulatot hoz. A miniszterelnök pedig azt az ígéretet közvetítette a kormánypárti szavazóknak, hogy megérte minden áldozat, hiszen hamarosan beindul az igazi, nyugati típusú modernizáció, amit a baloldal mindig is el akart érni.

Új korszak

"Az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz" - ígérte Orbán. Gyurcsány pedig "a polgárosodott Nyugat és az alávetettséget konzerváló Kelet között hánykolódó Magyarország kompjának a Nyugathoz való kötése" vízióját villantott fel. Mindketten adósak maradtak azonban a részletekkel: az ellenzéki vezetőnek nem is feltétlenül kellett konkrét ígéretekbe bocsátkoznia, de a miniszterelnök sem részlezte, hogyan faragnak le 200 milliárdot az adókból vagy hogy mely állami cégek részvényeit és milyen módon adnák magántulajdonba.

A két pártvezető kínosan vigyázott rá, hogy ne nevezze nevén a másikat, sőt, lehetőleg még a rivális pártot sem. Orbán csak úgy utalt a szocialistákra és Gyurcsányra, hogy megjegyezte: ugyanazok építik most a kapitalizmust, akik a szocializmust építették. A miniszterelnök pedig arra tett utalást, hogy léteznek olyanok, akik elhagyták vagy elárulták a polgárosodás rendszerváltáskor választott útját. A szövegkörnyezetből azonban úgy tűnt, Orbánra és a Fideszre utal.

Berendezni az országot

Bár a pártelnökök egymás nevét sem hajlandók kiejteni, mindketten azt hangsúlyozták, közös felelősségünk, hogy megvalósul-e az általuk lefestett szebb jövő. Orbán ezt úgy képzeli, hogy szorgos magyar kezek "nagyobb kenyeret sütnek" majd, ahelyett, hogy a már meglévő javakat szeletelnék tovább. Gyurcsány szerint viszont közösen kell újra berendezni az országot, együtt kell kialakítani a közös élet kereteit. Orbán azt mondta, már meg is valósult a nemzeti egység a kormánnyal szemben, míg Gyurcsány úgy vélte, újonnan meghirdetett programja "kötheti össze a politikai értelemben kettészakadt Magyarországot".