Április közepén tartják a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló per tárgyalását, annak ellenére, hogy Draskovics Tibor igazságügyi miniszter szerdán próbálta megsürgetni az eljárást. Mivel a Fővárosi Bíróság már kitűzte az időpontot, ezt nem lehet előrehozni Lomnici Zoltán szerint.

A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már döntött a Magyar Gárda ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról - mondta Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke csütörtökön, miután egy nappal korábban az igazságügyi és rendészeti miniszter ezt kezdeményezte a testületnél.

A törvények szerint az OIT bármelyik tagja - így Draskovics Tibor szakminiszter is - javasolhatja a soron kívüli eljárást, de erről a Fővárosi Bíróság elnöke, Gatter László már döntött, és a határnapot is kitűzte április 14-ére, ekkor tartanák a gárda megszüntetése érdekében indított per tárgyalását.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint ennél hamarabbi időpontban nem tárgyalható-e a per, Lomnici Zoltán azt mondta: az OIT csak arra jogosult, hogy a soron kívüli eljárás indokoltságáról döntsön, a testület határnapot nem tűzhet ki.

Gyurcsány szerint rettenetes a gárda

Gyurcsány Ferenc szerint nagyon helyesen szorgalmazta Draskovics Tibor, hogy az OIT a Magyar Gárda ügyében a bíróságoknál soron kívüli eljárást kezdeményezzen - ez derül ki a miniszterelnök legfrissebb blogbejegyzéséből. Már két hónapja, hogy a Legfőbb Ügyészség ebben a kérdésben eljárást kezdeményezett, és a miniszterelnök szerint "mintha nem sok minden történt volna, miközben érzékelhető, hogy ez egy valóságos és bonyolult társadalompolitikai kérdés". A Magyar Gárda egész jelenségét rettenetesnek látom, olyannak, amivel nem lehet és nem szabad megbékélni - teszi hozzá Gyurcsány.

A Fővárosi Főügyészség még decemberben kezdeményezte a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását arra hivatkozva, hogy a szervezet tevékenysége az egyesületi törvénybe ütközik. Ennek alapjául a gárda tatárszentgyörgyi felvonulását hozták fel, amelyen a több száz gárdista annak ellenére vett részt, hogy a rendezvényt a település polgármestere a roma társadalom ellen irányulónak minősítette, és ezért visszavonta a korábban megadott területfoglalási engedélyét.

A főügyészség már októberben is kifogásolta a gárda működését, mert álláspontjuk szerint a szervezet egyes céljai - például a katasztrófaelhárítási és rendvédelmi feladatok ellátása - nem szerepelnek az egyesület alapszabályában.