Másfél hónap késéssel, de megválasztotta a parlament a rendőrség feletti civil kontrollt gyakorló Független Rendészeti Panasztestület tagjait. A panaszbizottság felállításával elvileg megszűnik az az ellentmondás, hogy a rendőrség vizsgálja a rendőrök által elkövetett esetleges visszaéléseit.

311 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett megválasztotta az országgyűlés a Független Rendészeti Panasztestület tagjait. Az öttagú, a rendészeti szervek feletti civil kontroll gyakorlására létrehozott testület tagjairól egyszerre, nyílt listás szavazással döntöttek a képviselők. A testület felállításának ötlete a 2006 őszi zavargások után merült fel, miután számos panasz érkezett rendőri túlkapások miatt.

A rendőrségi törvény módosításával létrehozott Független Rendészeti Panasztestületet elvileg megszünteti azt az ellentmondást, hogy a rendőrség által elkövetett esetleges törvénysértéseket a rendőrség vizsgálja ki. A testületnek ugyan nincs ügydöntő jogköre, de a vizsgálat alatt betekinthet minden rendőrségi iratba, a főkapitánynak pedig kötelező lenne figyelembe vennie a megállapításait. A testület az Országgyűlés hivatalában, annak költségvetéséből működik majd, tagjai az államtitkári illetmény felét, elnöke 80 százalékát kapják.

A testületbe mind az öt parlementi frakció egy-egy főt jelölt: az MSZP Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsmant, a Fidesz Fráterné Ferenczy Nóra jogászt, az MDF Féja Andrást, Dávid Ibolya kabinetfőnökét, az SZDSZ Kádár Andrást, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, a KDNP pedig Juhász Ferencet, az ELTE polgári eljárásjogi tanszékének oktatóját, a korábban Morvai Krisztina nevével fémjelzett Civil Jogász Bizottság tagját javasolta.

A panaszbizottság a törvény szerint január 1-jén kezdte volna meg a munkáját, de a parlamenti pártok tavaly ősszel nem tudtak döntést hozni a tagjelöltekről. Hivatalosan azért csúszott a jelölés, mert a Magyar Ügyvédi Kamara véleményére vártak (felmerült, hogy a jelöltek egy része aktív ügyvéd, így esetleg összférhetetlenség léphet fel, de a kamara szerint ez nem akadály). Az [origo] azonban több, egymástól független forrásból úgy értesült, politikai alkudozás zajlott a háttérben.

A szocialisták azt akarták elérni, hogy ne az öt parlamenti frakció jelöljön egy-egy tagot, hanem a kormányoldal hármat, az ellenzék pedig kettőt. Vagyis kormánypárti többségű testületet szerettek volna. Végül nem tudták elfogadtatni a követelését, de ahhoz ragaszkodtak, hogy a bizottság elnöke az ő jelöltjük legyen. A törvény szerint a testület maga választ tagjai közül elnököt, tehát nem lehet megszabni, ki legyen a vezető, így az emberi jogi bizottság február eleji ülésén csak azt rögzítette a jegyzőkönyvben: reményét fejezi ki, hogy "a legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező jogvédőt" fogják elnökké választani.