Tízmilliárdos csalást göngyölítettek fel

Vágólapra másolva!
Bérleti szerződéseken alapuló tízmilliárd forintos csalást derített fel a rendőrség. A gyanúsítottak másfél ezer szerződést kötöttek, csalássorozatuk félszáz takarékszövetkezetet érintett. A törvénytelenül szerzett hatalmas pénzből vagyontárgyakat vettek, felélték azt, illetve egy NB I-es futballcsapatba fektették.
Vágólapra másolva!

Még 2002 novemberében kezdődött a bérleti szerződéseken alapuló csalássorozat, amely összesen hat, úgynevezett bérbe adó céget érint. A csalássorozatnak 51 takarékszövetkezet volt a károsultja - közölte Papp Csaba ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztályának vezetője

Hozzátette: a nyomozás 2005 végén indult, az NNI tavaly nyáron vette át a szövevényes bűnügyet, amit az elkövetők a rendőrség szerint bűnszövetségben végeztek. Az ezredes elmondta, hogy a házkutatások során engedély nélkül tartott lőfegyvert, gránátot is találtak. A rendőrök vizsgálják ezt a szálat is.

Hatszázezres fénymásoló tízmillióért

A bűncselekmények alapjai bérleti szerződések voltak - ismertette a részleteket Trapp Zoltán főtörzszászlós, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa. A bérbe vevő cégek - amelyek már nem tudtak igénybe venni banki hitelt, de szükségük volt a forrásra - jelentkeztek a hat bérbe adó cégnél, hogy nincs pénzük megvenni eszközöket, de bérelnék azokat.

A bérbe adó cég ezután felvette a kapcsolatot az eladóval, megvásárolta az igényelt eszközt - amely igen változatos volt: hipotóniás gyógyítóeszköz, építőipari berendezés, számítógép -, majd egy bérleti szerződéssel továbbadta a bérbevevőnek. Sokszor előfordult, hogy a tulajdonos adta el az eszközt a bérbeadónak, és egyből vissza is bérelte tőle.

Ezt követően a bérbe adó cég eladta a bérbevevő felé fennálló bérletidíj-követelést a takarékszövetkezetnek, a teljes érték 80 százalékáért. A továbbiakban pedig a bérbevevő a bérleti díjat a bérbeadónak fizeti, aki továbbítja azt a takarékszövetkezetnek. Ezt a műveletet jogszabályok lehetővé teszik, bár gazdaságossága megkérdőjelezhető - hangzott el.

A megkötött bérleti szerződéseknek azonban csak a töredéke tükrözött valós gazdasági eseményt - mondta Trapp Zoltán. Hozzátette: előfordult, hogy hamis bérleti szerződést nyújtottak be a követelésértékesítés során, vagy a bérleti szerződésben feltüntetett tárgy nem létezett. Előfordult, hogy a bérleti tárgy szerződésbeli értéke a valósnak többszöröse volt, egy 600 ezer forint értékű fénymásolót például 10 millió forintosnak tüntettek fel. Volt olyan is, amikor több bérleti szerződésben is feltüntettek létező tárgyat, illetve ugyanazon a bérleti szerződésen alapuló követelést több takarékszövetkezetnek is értékesítették a gyanúsítottak.

Másfél ezer szerződés

A hat bérbe adó cég egymással összehangoltan, egyeztetve követte el a csalást. Összesen 1450 bérleti szerződést kötöttek 315 céggel, a bérleti szerződésen alapuló követelést 51 takarékszövetkezetnek értékesítették. 14 milliárd forint folyt be követelésvásárlási ellenértékként, ebből 4 milliárd forintot fizettek vissza a takarékszövetkezeteknek törlesztésként, hogy a folyamatot fenntartsák. Egy takarékszövetkezet, a domoszlói csődbe is ment az ügylet miatt.

A bíróság négy embert vett őrizetbe a csalássorozat miatt, valamennyien a bérbe adó cégek vezetői, irányítói voltak. A rendőrség szerint a bűnszervezet vezetője B. Attila Gábor, H. Andrea Katalin, K. László Pál, valamint 2004 decemberétől H. Ferenc volt, aki az általa tulajdonolt és vezetett vagyonvédelmi cégen és más cégein keresztül "részben infrastruktúrát biztosított a bűncselekmény elkövetéséhez", részben maga is irányította a bűnszervezetet.

Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség nyomozást felügyelő ügyésze a rendőrségi beszámolóhoz hozzátette: a gyanúsítottak közül ketten felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követték el a bűncselekményt, amelynek büntetési tétele 5-20 év. Közölte, hogy nem a takarékszövetkezetek bejelentése alapján indult az eljárás, és egyelőre polgári jogi igényt sem terjesztettek elő. Vizsgálni kell, hogy kaptak-e vissza pénzt a takarékszövetkezetek az ügyletekből.

Focicsapatot támogattak

Szerinte fel kell deríteni, hogy hol van a bűncselekményből származó pénz. Adataik szerint az elkövetők felélték, vagyontárgyakat vásároltak belőle, amelyeket megpróbálnak lefoglalni.

Emellett azonban a rendőrség információi szerint egy NB I-es focicsapatba is fektették pénzt a csalók. Az ügyész nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni azt az információt, hogy a Diósgyőr lenne a kérdéses csapat.