Kikérte az [origo] az MTV szerződéseit

2008.03.04. 12:19

Továbbra is csak 14 szerződésről olvashatók adatok a Magyar Televízió honlapján, pedig egy 2007-es ombudsmani ajánlás kimondta: a szerződések közérdekűek, tehát közzé kell azokat tenni. A kuratórium elnöke elérhetetlen, az MTV ugyanazt a közleményt küldi el újra és újra, ezért az [origo] kikérte a szerződéseket. A tévének 15 napja van, hogy előálljon a szerződésekkel.

Közérdekű adatigénylést nyújtott be az [origo] kedden a Magyar Televízióhoz: kikértük az MTV szerződéseit. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a köztévé 15 napon belül köteles eleget tenni a megkeresésnek.

Bár az MTV múlt hét végén megkezdte a közérdekű adatok közlését, eddig csak 14 szerződésről tettek fel információkat a cég honlapjára. Az [origo] többször érdeklődött, hogy miért csak március 1-jétől kezdték meg a közérdekű adatok közzétételét, illetve miért csak ennyi szerződésről közöltek adatokat. Az MTV sajtóirodája többször is ugyanazt válaszolta: elnöki utasításban szerepel a március 1-jei dátum, a közzététel pedig folyamatos.

Az ügyben többször kerestük Czeglédi Lászlót, a tévékuratórium elnökét is: titkársága többször ígért visszahívást, ő maga pedig elfoglaltságra hivazkozva letette a mobilját, mikor elértük. Ezért Szabó László fideszes kuratóriumi taghoz fordultunk, aki korábban többször felvetette az adatok nyilvánosságra hozásának szükségességét.

Az MTV előző elnöke, Ragács Imre idején elkezdték közzétenni az adatokat - állította Szabó -, aki szerint 2004-ben - ekkor választották meg tévéelnöknek Rudi Zoltánt - eltávolították azokat a tévé honlapjáról. A közérdekű adatok kérdése a csonka kuratórium (a Fidesz nem delegált képviselőket a testületbe) miatt 2007 tavaszáig fel sem merült Szabó szerint. 2007 májusában az adatvédelmi biztos is állást foglalt: e szerint az MTV közpénzzel gazdálkodik, tehát vonatkoznak rá a nyilvánosságot garantáló törvények.

A nyilvánosság kérdését egy konkrét ügyben, az MTV új székházának szerződései miatt kezdték el feszegetni. A 18+22 évre szóló, 40 év alatt összesen 115 milliárd értékű bérleti szerződésekbe Szabó állítása szerint a kuratórium tagjai is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után, egy zárt helyiségben tekinthetnek bele, az MTV Zrt. honlapjára csak a köztévé és a Pénzügyminisztérium közt 2004-ben született megállapodást rakták fel.

Az ombudsman állásfoglalása ellenére sem az MTV, sem a Magyar Televízió Közalapítvány nem kezdte el nyilvánosságra hozni a szerződéseit (a közalapítvány máig nem közölt egyetlen adatot se). Szabó szerint a hivatalos magyarázat az, hogy a nyilvánosságra hozás eljárását részletesen szabályozni kell.

Végül Rudi Zoltán 2007 őszén állt elő egy elnöki utasítás-tervezettel, amely március 1-jét jelölte meg határidőként. Ennek alapján kezdték meg múlt hét végén a közzétételt, de csak 14 szerződésig jutottak, és az elmúlt napokban nem hoztak nyilvánosságra több adatot. Ráadásul Rudi Zoltán tévéelnök mandátuma szerdán lejár, miközben új elnököt egyelőre nem sikerült választani. Az ügyeket Medveczky Balázs gazdálkodásért felelős alelnök viszi.

Szűkszavú törvény

Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője elmondta: a Magyar Televíziót az elektronikus információszabadságról szóló 2005-ös törvény kötelezi a közérdekű szerződések adatainak közzétételére. Másrészt az államháztartási törvény 2003-as, az üvegzseb törvénnyel hatályba lépett módosítása is előírja, hogy kiadják az ötmillió forintos vagy a feletti szerződések alapadatait, még pedig a megkötést követő hatvan napon belül. A közpénzből adott támogatások adatait már kétszázezres összeghatár fölött ki kell adni.

Földes szerint az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény elég szűkszavúan szól arról, mi történik, ha valaki nem teljesíti a közzétételi kötelezettséget. Fegyelmi felelősséget említ a törvény, tehát az érintett szerv vezetője, vagy a feladattal megbízott munkatárs ellen fegyelmi eljárás indulhat. A számonkérés lehetséges polgári per indításával is, kérni lehet a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a Magyar Televízió nem teljesítette kötelezettségét, és tiltsa el a jogsértés folytatásától.

A Büntető Törvénykönyv is ismer olyan tényállást, hogy visszaélés közérdekű adattal. A jogszabály szerint, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. A TASZ adatvédelmi programvezetője azonban nem emlékszik olyan, emiatt indult esetre, amely eljutott volna a bíróságig.

KAPCSOLÓDÓ CIKK