Az EU-tól reméli a kormány a tanügy jobbítását

Milliárdokkal támogatná meg a közoktatást és a pedagógusokat az oktatási tárca, az összeg nagyobb részét az EU-s forrásokból fedeznék. Plusz támogatást kapnának a pályakezdő és a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok. A legnagyobb pedagógus-szakszervezet támogatja a javaslatot, egy roma szervezet azonban bejelentette, szerintük a tanárok plusz támogatás csak veszélyességi pótlék.

Összesen 137 milliárd forint plusz pénzt, nagyobb részt európai uniós forrást szán jövőre a kormány az Új Tudás program keretében a közoktatásra. Hiller István oktatási és kulturális miniszter egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta, a közoktatásban "megfigyelhető a szakma leértékelődése", ezért szükség van arra, hogy több pénzzel tegyék vonzóvá a pedagógusi pályát.

Ennek érdekében a tárca tervei szerint jövőre főiskolai végzettség esetén havi 25 ezer, egyetemi végzettség esetén havi 40 ezer forint kiegészítő támogatást kapnának a pályakezdő pedagógusok. Hogy ez ne okozzon bérfeszültséget - mondta a miniszter - a kormány kétmilliárd forinttal megemelné a nem pályakezdő tanároknak adható minőségi pótlékra szánt keretet. A két intézkedés együttesen 16,2 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

A tervek szerint havi 20 és 40 ezer forinttal támogatnák az intézményvezetőket, illetve havi 30 és 50 ezer forint közötti összeget kapnának azok a pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Hiller szerint a javaslat kidolgozásakor vita folyt arról, hogy az utóbbi célra szánt évi ötmilliárd forintot hogyan osszák el: volt olyan javaslat, amely szerint a pénzt a kistérségek kapták volna meg, hogy maguk döntsenek a felhasználásáról, de végül úgy döntöttek, közvetlenül a pedagógusoknak adnak támogatást.

Bár a miniszter jó ötletnek tartja a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók támogatását, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet csütörtökön nyílt levélben tiltakozott a pótlék bevezetése ellen. Szerintük a roma gyerekeket sokszor elkülönítik az iskolákban, gyengébb minőségű oktatást kapnak, és ez ellen a kormány nem tesz érdemben, csak "veszélyességi pótlékban" részesítené a tanárokat.

A szegregáció ellen

A roma szervezettel ellentétben a miniszter úgy véli, az Új Tudás program jelentős lépéseket tesz az iskolai megkülönböztetés ellen. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretéből például összesen 12 milliárd forintra lehet pályázni az iskolai szegregáció visszaszorítását segítő programokhoz, képzésekhez.

Hiller az [origo] kérdésére azt mondta, jelenleg nincs napirenden Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter korábbi javaslata, hogy az elkülönítés elleni harc érdekében korlátozzák a szabad iskolaválasztást. A miniszter szerint elsősorban szakmai programokkal akarnak tenni a szegregáció ellen, illetve azzal, hogy szigorúan ellenőrzik, csak olyan iskolák kaphassanak esélyegyenlőségi támogatást, ahol azt a célnak megfelelően hasznosítják.

A hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztését, nevelését szolgálná ugyanakkor, hogy a tárca tervei szerint három év alatt 300 fővel növelnék a védőnők számát (ez évente 350 millióba kerülne), támogatást kapnának azok a hátrányos helyzetű szülők is, akik gyermeküket beíratják az óvodába. Ez a beiratkozáskor húszezer forint lenne, és félévente további tízezer lenne, ha a gyerek a foglalkozások legalább 75 százalékán részt vesz.

Nyárra lesznek javaslatok

Jövőre 15 milliárd forintnyi uniós pénzre lehetne pályázni a közoktatás tartalmi modernizációjára, vagyis olyan programokra, amelyek elősegítik, hogy a gyerekek értsék és használni is tudják a megszerzett ismereteket. Külön program indulna az idegen nyelvek oktatásának fejlesztésére is, amelynek a célja, hogy minden középiskolás alanyi jogon tanuljon angolul. Szintén uniós pénzből (2009-ben 9,5 milliárd forintból) finanszíroznák a Magyar Géniusz tehetséggondozó programot, a középiskolai kollégiumok felújítását fejlesztését pedig magántőkéből, úgynevezett PPP programok keretében képzeli el a kormány.

Hiller azt mondta, a minisztérium már felmérte, milyen jogszabály-módosítások kellenek tervezett intézkedésekhez, és nyáron megfogalmazhatják a konkrét tervezeteket is. Előtte azonban széleskörű szakmai egyeztetést szeretnének a tervekről. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, fontosnak és szükségesnek tartják a lépéseket, különösen az után, hogy tavaly jelentős, 10 százalék körüli keresetveszteség érte a pedagógusokat.