Az állam egyelőre nem pótolja az eltörölt díjakat

2008.03.17. 11:57

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta eltelt évek legkárosabb döntése született március 9-én a népszavazáson. A kormányfő úgy látja: a népszavazás máris sokat rontott az ország helyzetén. A parlament hétfőn megszavazta a népszavazáson eltörölt díjak megszüntetését. A kieső díjak pótlására nem biztosítottak fedezetet, de a képviselők többsége megszavazta azt az MSZP-s javaslatot, amely szerint a kormánynak április végéig megoldást kell találnia erre.

A kormány javaslatát fogadta el az Országgyűlés a március 9-i népszavazáson eltörölt vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj megszüntetéséről. A törvényjavaslat 199 igen, 1 nem szavazatot kapott, 149 képviselő tartózkodott. A Fidesz törvényjavaslatát a parlament 159 igen, 188 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elvetette.

A kormány és a Fidesz javaslata közti legnagyobb különbség az volt, hogy a kabinet tervezete csak törli a díjak megnevezését a különböző törvényekből (illetve rendelkezik a mesterképzésben részt vevők tandíjának visszafizetéséről), a Fidesz pótolta volna a kieső bevételeket. Javaslatuk szerint az "indokolatlan kormányzati luxus- és PR-kiadásokból" faragtak volna le 15,8 milliárdot, amit az egészségügyi és az oktatási tárca kapott volna meg.

Hosszabb távon a Fidesz a pénznyerő automaták után fizetendő adó (2008-ban 41 milliárd forintot terveztek beszedni ebből a forrásból) 33 százalékát a háziorvosok eszközeinek fejlesztésére és a rendelők felújítására, 28 százalékát a kórházak eszközfejlesztésére, 12 százalékát pedig az egészségügyi dolgozók béremelésére fordította volna. A felsőoktatási intézményeknek szánták a játékautomaták adójának 27 százalékát.

Saját képükre

Mivel valószínű volt, hogy a kormánypárti többség nem szavazza meg a Fidesz tervezetét, ellenzéki képviselők (Pósán László és Mikola István) módosító indítványokat nyújtottak be a kormány javaslatához, amelyekkel gyakorlatilag beépítték a saját elképzeléseiket a törvénytervezetbe. Ezeket azonban a kormánypárti többség leszavazta. Nem szavaztá meg  az MDF-es Csáky András javaslatát sem, pedig ő csak annyit változtatott volna a kormány javaslatán, hogy előírta volna, a kabinetnek április 1-jéig biztosítania kell a forrásokat a költségvetés általános tartalékából.

Az utolsó pillanatban, nem sokkal a hétfői szavazás előtt nyújtott be módosító indítványt az egészségügyi bizottság, amelyet a parlament 194 igen szavazattal elfogadott. Ez úgy módosította a kormány törvényjavaslatát, hogy kimondta, a vizitdíj bevezetése miatt megemelt ellátások (például nyugdíjak) összegét nem érinti a díj eltörlése, illetve felhatalmazta a kormányt, hogy április 30-ig "dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert".

A kormánypárti képviselők (a szocialista Schvarcz Tibor, Kökény Mihály, Gyula Ferencné, Havas Szófia, Juhászné Lévai Katalin, Nyul István, Vojnik Mária és az SZDSZ-es Béki Gabriella), ezen kívül azt javasolták, hogy az emelt összegű (600, illetve 1000 forint) vizitdíj helyett az egészségügyi törvényben meghatározott "részleges térítést" kelljen fizetnie azoknak a betegeknek, akik beutaló nélkül vagy a beutalási rendtől eltérve (például nem a területileg illetékes rendelőben) vesznek igénybe járóbeteg-szakellátást, de zt az Országgyűlés nagy többséggel elvetette.

Napirend előtt

"Megcsináljuk. Csak az a kérdés, hogy mibe fog ez kerülni" - utalt napirend előtti felszólalásában is a március 9-i népszavazásra a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, elég csak néhány cikket elolvasni a mai lapokból (az egyik szerint megállt az ír gazdasági növekedés, a másik szerint Németországban csökken a bérek vásárlóértéke), hogy világos legyen, az unió egészében lassul a gazdasági növekedés.

Gyurcsány szerint az európai gazdasági helyzethez hasonló trend van Magyarországon is, de közben nem arról vitatkozunk, hogy milyen változásokra van szükség, hanem hogy kell-e egyáltalán változás. A kormányfő külföldi lapokat idézve azt mondta, a népszavazás eredménye aggályokat vet fel Magyarország stabilitása tekintetében.

A kormányfő a népszavazás eredményének tudja be azt is, hogy a világ egyik legtekintélyesebb hitelminősítő intézete leminősítette Magyarország hitelképességét (valójában csak a kilátásunkat rontották, ezt követheti a leminősítés). Gyurcsány szerint hiába van lassan egyensúlyi pályán az ország, a leminősítés miatt drágább lesz a finanszírozás, tehát lehet, hogy kevesebb jut adócsökkentésre. A népszavazás eredménye volt a legkárosabb döntés a rendszerváltás óta - mondta.

Gyurcsány Ferenc csak részben idézte a Standard and Poor's jelentését, amelyben az áll, hogy a népszavazás eredménye jelentősen gyengítette a kormány mandátumát, de a döntés nem okoz jelentős költségvetési deficitnövekedést - reagált Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. A hitelminősítő intézet szerint a rossz időben bejelentett adócsökkentési javaslatok, a vártnál gyengébben növekvő gazdaság és a tiszta perspektíva hiánya gyengíti az ország kilátásait.

A népszavazás ára

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a vizitdíj egy év alatt 20 milliárd forint bevételt hozott az orvosoknak és intézményeknek, miközben az egészségbiztosítási kassza 40 milliárdot spórolt azzal, hogy ritkábban mentek orvoshoz az emberek. Tandíjat ugyan még csak kevesen fizettek, de az oktatási tárca úgy számolt, az egyetemeknek és főiskoláknak 2008-ban 2,4 milliárdot, 2009-ben 7,5 milliárdot, 2010-ben pedig 12,3 milliárdot hozott volna.

Valószínűleg rekordot döntött hétfőn egy fideszes törvényjavaslat, amelyet - 111 igen és 177 nem szavazattal - negyvenötödik alkalommal nem vett napirendre az Országgyűlés. Répássy Róbert fideszes, illetve Rubovszky György és Salamon László KDNP-s képviselők 2006 nyarán nyújtották be alkotmánymódosítási javaslatukat, amellyel az alaptörvényben mondták volna ki, hogy a parlament legfeljebb 200 képviselőből áll. A tervezet indoklásában azt írták, ha az alkotmány rendelkezne a kisebb parlamentről, a pártok kénytelenek lennének megegyezni a választójogi törvény módosításáról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK