Csak asszisztálunk a bolognai rendszerhez

2008.03.26. 17:25

Tíz évet kapott az egységes európai felsőoktatás megteremtésére létrehozott bolognai rendszer, amit az EU most drasztikusan átalakítana. A rendszernek ugyanis jelenleg inkább a nyugat-európai vagy a jómódú keleti diákok a haszonélvezői, egy átlagos magyar egyetemista például csak nagy anyagi nehézségek árán tud profitálni a bolognai folyamatból. Az EU kivenné a közös felsőoktatás szervezését a tagállamok kezéből. A magyar egyetemek egyelőre az eredeti szabályokkal is csak barátkoznak, azt pedig senki sem tudja még, hogy mit hoz a konyhára.

Közel tíz éve az olaszországi Bolognában 29 európai ország oktatásügyi minisztere írta alá azt a megállapodást, amely forradalmasította volna az Európai Unió felsőoktatási rendszerét. A bolognai rendszer (vagy bolognai folyamat) néven ismert, az egyetemi oktatást érintő reformterv lényege az volt, hogy egységesítse az unió valamennyi tagállamának és az új csatlakozók nemzeti felsőoktatási struktúráit. A rendszer célja volt továbbá, hogy az EU-ban diplomázó pályakezdő fiatalok azonos esélyekkel pályázhassanak meg állásokat az unió bármelyik tagállamában. Az Európai Parlament (EP) néppárti képviselőinek kezdeményezésére március elején Brüsszelben az eltelt szűk egy évtized tapasztalatait véleményezhették, és kritizálhatták a nagyobb egyetemek vezetői, az egyes országok szakpolitikusai valamint a felsőoktatással fogalakozó szakemberek. A konferencia elsősorban az alkalmazhatóság kérdését vizsgálta, azt, hogy az egyes uniós tagállamokban miként sikerült meghonosítani a rendszert.

Az előadók egyöntetűen úgy vélték, hogy a háromlépcsős oktatási struktúra (alap-mester-doktori képzés) több szempontból is bevált. A tapasztalatok szerint sokkal kevesebb ember tolhatja ki tanulmányait, a bolognai folyamat részeként bevezetett kreditrendszer szigorú szabályai miatt ugyanis megszünt az a lehetőség, hogy több évvel, vagy akár egy évtizeddel is meghosszabbítsák a képzés idejét. "Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak egy bizonyos idő alatt kötelező megszerezni egy központilag meghatározott minimális kreditet, különben megszüntetik a hallgatói jogviszonyát" - mondta Kiss Ádám professzor, az ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrumának vezetője, a kar volt dékánja, aki évek óta foglalkozik a bolognai rendszerrel.

Mobilitással az egység felé

A konferencia résztvevői (képviselők, egyetemi vezetők, kutatók) szerint a fő nehézséget az alapcélok között meghatározott uniós mobilitás jelenti, azaz, hogy az egyes hallgatók minél több egyetemen folytassák tanulmányaikat. A jelenlegi ösztöndíjrendszert például át kell alakítani. "Ez eddig elsősorban a nyugat-európai diákok számára nyújtott lehetőségeket" - mondta Kiss. Például a sikeresnek számító Erasmus program is csak az azonos életszínvonalú államok esetében működőképes. Az alacsony ösztöndíjak miatt ugyanis a kelet-közép-európai diákok közül csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak.

Több Erasmusszal külföldön tanuló magyar egyetemista is azt mondta az [origo]-nak, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett a havi 300-400 eurós (80-100 ezer forint) ösztöndíj nem fedezi a költségeiket, és jó, ha a lakhatásra elég. "Ennek ellenére megéri" - állítja egy Németországban tanuló lány, aki a külföldön töltött fél év alatt - saját bevallása szerint - első osztályú oktatásban részesült.

Egyelőre nem profitálunk

Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karnának dékánja elmondta, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében az alapképzésben csak magyar nyelven lehet oktatni, így hivatalosan külföldi - magyar nyelven nem tudó - hallgató ebben nem vehet részt. Ugyanakkor például a nyelvszakok esetében, ahol az oktatás majdnem egésze az adott nyelven zajlik, megoldható lenne a külföldi ösztöndíjasok oktatása is.

Az idén ősszel induló mesterképzések esetében azonban - megfelelő számú hallgató jelentkezése melett - minden további nélkül lehet teljes egészében idegen nyelven is tanulni - mondta Dezső, aki hozzátette: ezek népszerűségét tapasztalatok híján egyelőre még nem lehet felmérni.

"Bolognai rendszer 2.0"

A mobilitás mellett az is nehézséget okoz, hogy a rendszer a tagországokban továbbra is őrzi nemzeti jellegét. "Addig ugyanis, amíg az egyes államok szaktárcái önállóan dönthetnek a strukturális kérdésekről, nem lehet egységes európai modellről beszélni" - állítja Jo Ritzen, a maastrichti egyetem dékánja, aki azt is kiemelte: a magasabb színvonal érdekében épp ezért szükséges lenne egy összeurópai modell kialakítása, amely figyelembe venné az egyes tagállamok munkaerő piaci sajátosságait is. Ritzen szerint a jelenlegi rendszerben ugyanis nincs sok esély a nemzeti felsőoktatási programok változásaira.

A maastrichti egyetem vezetője ezért azt javasolta, hogy 2010-től az EU-tagországok vezessenek be egy új, egységes felsőoktatási rendszert. "Az új struktúra a hatékonyabb egyetemi oktatást szolgálná" - véli a szakember, aki szerint az egész unióra érvényes megoldási javaslatokat kellene kidolgozni az akkreditáció és az egységes európai tandíj kérdéseiben. "A bolognai rendszer 2.0 egy nemzeti kormányok felett álló, uniós kezdeményezés, amelyet egy EP bizottság irányítana" - mondta Ritzen, és hozzátette: csak így lenne biztosítható az európai diákok nemzetközi versenyképessége.

Az új struktúra kialakítása mellett érvelt Vasile Isan, a romániai Iasi Egyetem munkatársa is, aki elmondta, hogy a közép-európai országokban arányaiban több egyetemi hallgató tanul a bolognai rendszerben, mint a nyugat-európai egyetemeken. Isan szerint ugyanakkor annak ellenére, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamok többségében már meghonosították a képzési struktúrát, a gyakorlatban ezt mindenhol másképp alkalmazzák.

Garanciák nélkül

"Magyarországon 2005 őszétől indult el a bolognai rendszer" - mondta Kiss, aki szerint tapasztalatok híján egyelőre nem lehet még kiszámítani a struktúra sikerességét. A szakember azt is elmondta: az eredményesség attól függ, hogy az első alapképzésben idén végző évfolyam miként állja meg a helyét a munkaerőpiacon. Arra a kérdésre azonban, hogy az új struktúra lesz-e olyan sikeres, mint a korábbi főiskolai rendszer Kiss szerint egyelőre nincs garancia. Az oktatási struktúrával kapcsolatban Kiss kifejtette, hogy az unió részéről nincsenek kötelező elvárások. "A bolognai folyamat kezelése jelenleg a nemzeti szaktárcák saját hatáskörébe tartozik" - mondta.

Forrás: EPA
Egyetemisták tüntetnek a bolognai rendszer ellen Barcelonában

A képzésrendszer csak a gazdasági és pénzügyi szakok esetében működik eredményesen - állítják a bolognai folyamatot elutasítók. A rendszerhez a magyar jogi- és orvosképzés nem csatlakozott. A Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatóságának munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy jelenleg elképzelhetetlennek tartják az orvosképzés beépítését a bolognai rendszer struktúrájába. "Három év alatt ugyanis nem lehet orvosokat képezni" - közölte a szóvivő.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára elmondta, hogy a képzési struktúráról az adott szakirányok dékáni kollégiumai döntenek. "Az orvosok és a jogászok az osztatlan képzés mellett foglaltak állást" - jegyezte meg Manherz, aki szerint például az orvosok esetében egész Európában ezt a képzésformát támogatják. A szakállamtitkár szerint a jogászoknál ugyanakkor már felmerült a megosztott képzés lehetősége. Sok ugyanis az olyan - elsősorban a közigazgatáshoz köthető - állás, amelyhez elegendő lenne egy, a mesterszintnél alacsonyabb szakképzést igénylő végzettség is. "Így elképzelhető, hogy itt bevezethetnék a megosztott oktatási modellt" - mondta Manherz, és hozzátette: talán már a jogászok dékáni kollégiumának májusi értekezletén döntés születhet erről, amely egyben megoldhatná az ágazat jelenlegi túlképzésével kapcsolatos problémáit is. A rendszeren kívüli szakok diplomáinak akkreditációjával kapcsolatban a szakállamtitkár megjegyezte, hogy azokat az egész unióban elfogadják.

Nem látják át

Az [origo] több, a jelenlegi alapképzésben részt vevő egyetemistát kérdezett meg, hogyan értékelik a bolognai rendszert. A megkérdezettek között akadtak bölcsészek, műszaki egyetemisták, pénzügyesek és közgazdászok. Az egyetemisták közül azonban senki sem vállalta saját nevével véleményét. Mint mondták, attól tartanak, hogy őszinte válaszaikkal árthatnak további egyetemi tanulmányaiknak, voltak olyanok, akik egyenesen a kirúgástól féltek.

A név nélkül nyilatkozó diákok ugyanakkor elmondták, hogy nem a képzési struktúrával van a probléma. A többség egyetértett abban, hogy a bolognai folyamat lineáris képzési rendszere ugyanolyan gördülékenyen működhet, mint a korábbi felsőoktatási modellek. A legnagyobb gondot a tájékoztatás, a pontos információk közlésének hiánya jelenti. "Hogyan lássam át én az egészet, ha még az oktatóim sem ismerik a képzés részleteit" - panaszkodott egy bölcsész, aki szerint nem teremtették meg az új rendszer átvételéhez szükséges körülményeket. A hallgatók szerint sokkal hatékonyabb kommunikációra lenne szüksége, hogy a fiatalok már a felvételi pillanatában tisztában legyenek a képzésükkel kapcsolatban.

A magyar egyetemi oktatók hiányos tájékozottságával kapcsolatos hallgatói kritikákra több egyetem vezetője is úgy válaszolt, hogy lehetőségeikhez mérten - már a bolognai rendszer bevezetése előtt - felkészítették őket a képzési struktúra változásaira. Igaz, azt is megjegyezték: annak ellenére, hogy mindenki tisztában van a bolognai folyamattal, akadnak, akik nem túlzottan lelkesednek a rendszer iránt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK