Fellebbeznek a Zsanett-ügy bűnösnek talált rendőrei

Ítéletet hirdettek az E. Zsanett-ügyében érintett rendőrök perében: az öt rendőr kötelességszegés miatt pénzbüntetést, illetve megrovást kapott, mert az okmányok nélkül autót vezető E. Zsanettet hazakísérték, és így elhagyták a szolgálati helyüket. A hivatali visszaélés vádja alól viszont felmentette őket a bíróság. Az utolsó szó jogán a rendőrök tagadták, hogy hibát követtek volna el. Mivel valamennyien fellebbeztek, az ítélet nem jogerős.

Ítéletet hirdetett a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa a Zsanett-ügyben korábban meggyanúsított rendőrök büntetőperében, amely kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt indult. A bíróság elsőfokú ítéletében kötelességszegés miatt bűnösnek mondta ki az öt rendőrt, akik közül hárman pénzbüntetést kaptak, két társukat pedig megrovásban részesítették. Mivel mindegyikük fellebbezett, az ítélet nem jogerős.

A bíróság indoklása szerint a három zászlós és a két őrmester 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyta el a járőrkörzetét, amikor hazakísérték az okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Az elsőrendű vádlottat ezért 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítették.

Az ügyészség szerint az öt rendőr közül hárman hivatali visszaélést is elkövettek, mert amikor kiderült, hogy a lány papírok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, és nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól, s így jogtalan előnyhöz juttatták. A bíróság ebben a vádpontban azonban felmentő ítéletet hozott, amit azzal indokolt: a vonatkozó szabályok alapján a rendőröknek mérlegelési joga volt a rendőröknek, előállítják-e a lányt a kerületi kapitányságra, vagy - ahogy az történt is - elkísérik, ellenőrzik az okmányait, majd figyelmeztetésben részesítik. A gond csak az, hogy erre előzetesen engedélyt kellett volna kérniük az ügyeletes tiszttől - tette hozzá a bíró.

Másként vallottak

A bírósági indoklás arra is kitért, hogy nem sikerült feloldani az ellentmondásokat a rendőrök, és a korábbi tárgyaláson tanúként meghallgatott E. Zsanett vallomása között. Mivel így kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy mi történt, a bíróság kénytelen a rendőrök javára dönteni - szól az ítélet indoklása, amelynek ismertetésekor a bíró megjegyezte: feltűnő, hogy a rendőrök az eset utáni kihallgatásukhoz képest mostanra megváltoztatták a vallomásukat. A rendőrök a katonai tanács előtti eljárásban ugyanis már azzal védekeztek, hogy próbáltak engedélyt kérni a lány hazakísérésére, illetve annak tudatában cselekedtek, hogy erre törvényi alapjuk van.

A felmentéssel elégedett vagyok, de a kötelességszegésben való elmarasztalást nem tartom megalapozottnak, mert a bíróság abból indult ki, hogy védencem vallomása nem fedi a valóságot - mondta az ítélethirdetés után az [origo]-nak Somfainé Vajda Ágnes, az elsőrendű vádlott védője. A másik rendőr jogi képviseletét ellátó Magyar György pedig arra célzott az ítéletet kommentálva: egyszerű fegyelmi ügy lett volna a szolgálati hely elhagyása, ha a lány feljelentése miatt nem kap ekkora publicitást az eset.

Az öt rendőr mindegyike megszólalt az utolsó szó jogán: mindannyain tagadták, hogy jogtalanul jártak volna el. Utaltak arra, hogy aznap nem csak E. Zsanettet, hanem egy másik szabálytalankodó autóst is ugyancsak figyelmeztetésben részesítettek. "Nem érzem magam bűnösnek, a parancsnokom engedélyének megfelelően jártam el" - jelentette ki egyikük, akik arra építette védekezését, hogy a csoportvezető rendőrhöz hasonlóan cselekedett. Egyikük az utolsó szó jogán utalt az elmúlt egy év viszontagságaira is utalt, mint mondta, nagyon sok meghurcoltatásban volt részük, többek között a médiának köszönhetően. Hozzátette: az eljárás során visszatartott fizetésük anyagi gondokat is okozott.

Nemi erőszak és hamis vád

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy a fiatal, akkor 21 éves lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, és ketten megerőszakolták a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Ezt követően E. Zsanett ügyvédje pótmagánvádat nyújtott be.

Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben ötrendbeli hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A Fővárosi Főügyészség csütörtöki tájékoztatása szerint az ügyben a nyomozás továbbra is folyamatban van, még senkit nem hallgattak ki. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.

A TASZ bizottságot állít fel Zsanett-ügyben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői bizottságot alakít Zsanett-ügyben - mondta az [origo]-nak Pelle Andrea TASZ-ügyvivő. Még nem dőlt el, hogy kik lesznek a bizottság tagjai, de mindannyian civil szakemberek lesznek - tette hozzá.

A TASZ-t E. Zsanett védői kérték meg arra, hogy büntetőjogi és kriminológiai szakértőkkel tekintsék át az ügy eddigi iratait. Erre a védők szerint azért van szükség, mert úgy vélik, az eddigi eljárásban nem érvényesült a tisztesség és a pártatlanság követelménye. Szerintük az ügyészség a nyomozás során indokolatlanul nem vett igénybe olyan bizonyítási lehetőségeket, melyek szükségesek lettek volna az ügy felderítéséhez.