Szóvirágok csalják lépre az éhes vásárlókat

2008.03.26. 14:35

Megfoghatatlan jelzőkkel verhetik át a vásárlókat egyes élelmiszergyártók, amelyek termékeiket így akarják egészségesebbnek, értékesebbnek feltűntetni. Pedig az [origo] által megkérdezett szakértők szerint káros anyagtól mentes étel nincs, a tartósítószer-mentesség pedig sokszor a brutális hőkezelésnek vagy a sok cukornak köszönhető. A többség azonban bele sem gondol, mégis mitől állna el hónapokig egy étel, és elhiszi, hogy létezik reformétel.

"Tartósítószer-mentes", "természetazonos aroma", "káros anyagtól mentes", és "reform" - sok hiszékeny vásárló bedől a különböző élelmiszerek csomagolásán látható hasonló feliratoknak, pedig sokszor egyszerű marketingtrükkről van szó. A hónapokig elálló édességet, tejterméket vagy levesport viszont feltételezhetően valamivel tartósítani kell, ahogy a "természetazonos" szó is tulajdonképpen mesterséges aromát jelöl, mégis így egészségesebbnek, jobb minőségűnek tűnik - még akkor is, ha nem az.

Sajnos az is előfordul, hogy egyes gyártók feltűntetik a tartósítószer-mentességet termékükön, pedig ez abban az árucsoportban minden cikkre igaz, mégis az ő termékük tűnik jobbnak - mondta az [origo]-nak Sohár Pálné, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakértője. Előfordult például, hogy megtévesztő módon egy ásványvizen szerepelt ez a felirat, miközben ez a versenytársak portékájára éppúgy igaz, csak épp nem dicsekedtek vele. Nemrég pedig egy virsli miatt kellett intézkedni, amelynek a csomagolásán a gyártó büszkén hirdette volna, hogy "mesterséges színezék-mentes", holott az érvényes előírások miatt ez a boltokban kapható összes virsliről elmondható.

Csöbörből vödörbe

A tartósítószer-mentességet hirdető jelzések néha azért megtévesztők, mert lehetséges, hogy egy másik összetevő, esetleg egy technológiai eljárás miatt nem is romlandó az adott termék. Előfordulhat, hogy azért nincs szükség tartósítószerre, mert a termék olyan komoly hőkezelést kap, hogy egyetlen mikroorganizmus sem marad benne - mondta Sohár Pálné. Egy élelmiszerbiztonsági területen dolgozó - nevének elhallgatását kérő - forrásunk szintén megerősítette: olyan termékekre is ráírják, hogy az "tartósítószer-mentes", amelyeknek egyetlen természetes - vagyis romlandó - összetevője sincs. Ilyen trükk lehet az is, amikor egy olyan termék tartósítószer-mentességét hangsúlyozzák ki, amelyet az konzervál hosszabb időn át, hogy nagyon sok benne a cukor.

Az élemiszerbiztonsági igazgatóság szakértője szerint a gyártók a különféle aromák használatát is megpróbálják ötletesen felhasználni a termékük reklámozása érdekében, egy készülő uniós rendelet azonban véget vethet a trükközésnek. Hiába cseng például jobban az, hogy "természetazonos aroma", Sohár Pálné szerint ennek semmilyen élettani jelentősége nincsen, ugyanúgy lombikban kikevert aromáról van szó. Pár év múlva az uniós tervezet szerint azonban már nem fogunk találkozni ilyen feliratokkal, mert csak két kategória lesz: a növényi kivonatból nyert természetes aroma és az aroma.

Reform-felirat következmények - és hatás - nélkül

"Ha belegondolunk, a mai szennyezett világban az sem lehet igaz semmire, hogy káros anyagtól mentes" - hívta fel a figyelmet egy másik bevett vevőcsalogató címkefeliratra az élelmiszerbiztonsági szakértő. Hozzátette ugyanakkor: nem szabad abból kiindulni, hogy a természetes mindig jó, a mesterséges pedig feltétlenül árt, ráadásul az adalékanyagok használatát pontosan szabályozzák a gyártási előírások. Szerinte elsősorban a mennyiségekre kell odafigyelni: nehogy a gyártók túl sok vegyi úton előállítható összetevőt használjanak fel, hiszen ezek jóval olcsóbbak a természetes alapanyagoknál.

A bioélelmiszereknél szükség van az ellenőrző szervezet tanúsítványára, amely alátámasztja, hogy az adott élelmiszert az előírt ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állították elő. Egy sor más olyan jelző is van azonban, amelyet - előírások híján - tulajdonképpen kényük-kedvükre használnak fel a gyártók, a fogyasztókban a kifejezetten egészséges élelmiszer benyomását keltve. Ilyen a "természetes", vagy a "reform" elnevezés, ahogy az "öko-" előtag is. "Pedig tulajdonképpen csak reformtáplálkozás létezik, reformétel nem, hiszen mindenkire más hatással lehet egy-egy étel, ahogy az sem mindegy, mit mivel fogyasztunk" - mondta Sohár Pálné.

Ami nincs benne, nem kell ráírni

Egyáltalán nem is kellene feltüntetni azt, ha egy termékben valami nincs, kivéve, ha ennek jelentősége van. Ilyen a gluténmentesség, mert erre az anyagra sokan érzékenyek, de a cukormentes élelmiszerek esetében is fontos a megjelölés - mondta Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkatársa.

Az egyre követhetetlenebb, gyakran félrevezető megjelölések miatt akar az EU rendet tenni az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás területén. "Nemrég közzétette az Európai Bizottság a feltüntetésre kerülő információkra vonatkozó tervezetét, az egységesítéshez most gyűjtik az információkat a tagállamokban" - mondta. Igaz, valószínűleg több éves türelmi időt kapnak a gyártó cégek, így legkorábban 2010 körül lehetnek egyértelműbbek a feliratok - tette hozzá.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján megtalálható tervezet szerint a jövőben minden egyes élelmiszeren százalékos formában fel kell tüntetni az irányadó napi beviteli értékhez való viszonyát. Ez a jelölési módszer már most is létezik, mivel több nagy élelmiszergyártó összefogásával Magyarországon is bevezették - az angol nyelvterületen használt GDA (Guideline Daily Amounts) magyar változataként - az INBÉ, vagyis irányadó napi beviteli érték feltüntetését. Az INBÉ az élelmiszerek csomagolásán azt jelzi, hogy egy felnőtt ember étrendjében az a termék mennyi részt tesz ki az energia (kilokalória), cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium a szükséges teljes napi mennyiségéhez képest.

Az INBÉ segítheti a vásárlókat abban, hogy mit - és miből mennyit - egyenek és igyanak, Dömölki Lívia szerint azonban ez a jelölés sem elég világos. A jelölés ugyanis szerinte átlagos napi energiafelhasználásból indul ki, ami egyénenként jelentősen eltérhet, másrészt - a maximális szintet megadó - értékek véleménye szerint azt sugallják, hogy annyit kell enni, inni belőle. Van INBÉ értéke a hamburgereknek is, míg egy light kóla például 1 kcal-t tartalmaz, ami a mutató szerint 0 százalékot tesz ki a napi bevitelből. "Ez olyan, mintha bármennyit lehetne inni belőle, miközben azt nem tüntetik fel, hogy így mennyi foszforsav kerül a szervezetbe" - tette hozzá Dömölki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK