Január óta nevesítve van a munkavédelmi törvényben a munkahelyi stressz mint egészségkárosító kockázati tényező. A következő fél-egy évben a munkavédelmi felügyelők és tanácsadók még csak felhívják a figyelmet a jogszabályi változásokra, bírságtól egy cégnek sem kell tartania. A munkahelyi stressz okozta egészségkárosodás létező fogalom, mégis nehéz bizonyítani, hogy egy megbetegedést valóban a munkahelyi körülmények okoztak.

Egyes felmérések szerint az Európai Unióban már 40 millió munkavállaló van kitéve a munkahelyi stressznek, és évi 20 milliárd euró pluszköltséget jelent az ebből fakadó egészségügyi problémák kezelése. Depressziót, gyomorfekélyt, alvászavart, keringési, szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat a tartós munkahelyi stressz, nehéz azonban kiszűrni, hogy valóban csak a munkahelyi problémák vezetnek-e egy adott megbetegedéshez. Az EU-ban nincs is átfogó stressztörvény, csupán ajánlás arra vonatkozólag, hogy a munkáltatóknak gondoskodniuk kell a tevékenységükkel összefüggő úgynevezett pszichoszociális kockázatok csökkentéséről.

Magyarországon a munkavédelmi törvény január óta nevesíti a stresszt mint egészségkárosító tényezőt. "Bár hosszú távon bizonyítottan egészségkárosodást okozhat, a munkahelyi stressz önmagában mégsem olyan, a munkavédelmi törvényben megjelölt, az egészséget, biztonságot, életet közvetlenül veszélyeztető tényező, amely miatt magas munkavédelmi bírságra kellene számítania annak a munkáltatónak, aki nem biztosít eléggé stresszmentes környezetet munkavállalóinak. A munkavédelmi felügyelőknek egyébként sem a bírság kiszabása a céljuk, hanem az, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szemléletébe beépüljön a munkahelyi stressz megelőzésének fontossága" - mondta az [origo]-nak Groszmann Mária, a munkavédelmi törvény érvényesítését ellenőrző Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavédelmi elnökhelyettese.

A törvénymódosítás elsősorban a munkáltatóknak szól, célja hogy felhívja a figyelmüket azokra a kockázati tényezőkre, amelyek stresszt okozhatnak, és arra is, hogy törekedni kell a stressz kockázatának csökkentésére - tette hozzá Groszmann. "A munkavédelmi felügyelők és a munakvédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai ezért az elkövetkező időszakban elsősorban a stresszel kapcsolatos ismeretek átadására, a megelőzésével kapcsolatos felvilágosításra, tájékoztatásra kívánják a hangsúlyt helyezni." A szakember szerint fél-egy év múlva lehet lemérni a szabályozás eredményét.

Mindenkire másképp hat a stressz

A munkahelyi stressz tényét és az erre visszevezethető egészségkárosodást azért nehéz bizonyítani - állította Groszmann -, mert nincsenek steril körülmények, sokféle hatás éri az embereket a munkahelyükön kívül is, és ezek a hatások összeadódnak. A stressz egyébként sem feltétlenül negatív jelenség, és azt is figyelembe kell venni, hogy egyénileg eltér az emberek stressztűrő képessége is.

"Jól megfogható - a megengedhető mértéket mutató - mérőszám nem áll rendelkezésre a tudomány jelenlegi állása szerint és e nélkül nem lehet normatív követelményeket szabni. Elsősorban jó munkaszervezéssel, megfelelő munkarend kialakításával, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalanságainak elkerülésével, a pihenési rend megszabásával lehet nyugodt munkakörülményeket teremteni. Stresszt okozhat ugyanis a feszített munkatempó, az időkényszer, a fokozott koncentráció, az alá-fölé rendeltség során megkövetelt katonás fegyelem, a bizonytalanság. Kiemelt kockázatú e szempontokból például a rendőri, a tűzoltó-, a mentős-, de akár az újságírópálya is. Okozhat stresszt egy vezetésre alkalmatlan főnök is, aki nem magyarázza el a feladatokat, a követelményeket, viszont magasak az elvárásai, tekintélyelvű vezetési stílust alkalmaz, irreális dolgokat is számon kér" - tette hozzá a szakember.

A stresszhez vezető körülmények között dolgozók közül aki tud, ösztönösen is munkahelyet vált, aki viszont ezt nem teheti meg, előbb-utóbb testi panaszokkal köt ki az orvosnál.

Dr. Groszmann Mária szerint a munkahelyi stressz kiküszöbölésében fontos szerepe van a foglalkozás-egészségügyi orvosnak is. A munkába álláshoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat során például kiszűrhető, akit alacsony stressztűrő képessége folytán nem célszerű olyan munkakörben alkalmazni, ami állandó információterheléssel, határidős feladatok ellátásával, fokozott felelősséggel jár. Az időszakos alkalmassági vizsgálatok során pedig ki lehet szűrni, ha valakinél a stressz nem kívánatos hatásaként panaszok, tünetek jelentkeznek. Ilyenkor az orvosnak ezt jeleznie kell a munkáltatónak, és javaslattal is élhet a megelőzéssel kapcsolatban. A foglalkozás-egészségügyi orvos az üzembejárások alkalmával egyébként is köteles a munkakörülményeket és azok esetleges hatását nyomon követni, és ha ennek során bármely súlyos veszélyeztetést tapasztal, akkor pedig a hatóságoknál is kezdeményezhet vizsgálatot.

Egyre több cég költ egészségmegőrzésre

A kormány adókedvezménnyel támogatja az egészségmegőrzést szolgáló juttatásokat. Az egészségpénztári utalvány és az önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 20 százalékáig (13 800 forintig) adómentes. Az egészségpénztári utalványt a dolgozó szabadon használhatja fel szűrővizsgálatra, fogászati kezelésre vagy akár wellness-szolgáltatásokra. A vállalatok azonban határozhatnak úgy is, hogy nem pénzhelyettesítő utalványt, hanem valamilyen szolgáltatást - például menedzserszűrést - nyújtanak a dolgozóknak.

Van olyan cég is, amelyik dolgozói rendszeres állapotfelmérését finanszírozza. A 2007. év Legjobb munkahely pályázat nagyvállalat kategóriában első helyezettjénél, a Market Építő Zrt.-nél például minden munkatárs ingyenesen kapja napközben az üdítőt, a kávét, az almát, az ebédet és a havi vitaminadagot. Sőt, megállapodást kötöttek egy sportcentrummal és egy magánkórházzal is, ahol átvállalják mindennemű orvosi vizsgálat, kórházi kezelés költségét.