Demszky átérzi a sztrájkolók vágyait

2008.04.07. 14:48

Az államtól várja a BKV pénzügyi gondjainak megoldását Demszky Gábor, aki - bár elítéli a munkabeszüntetést - egyetért a sztrájkolók céljával. A városháza 18,5 milliárd forintot szeretne kapni a kormánytól, ami egyenesbe hozná a cég működését, és a főpolgármester szerint ez a konvergenciaprogrammal se lenne ellentétes. A BKV-nak óránként 80 millió megtakarítást hozott, a fővárosiaknak óránként egymilliárd veszteséget okozott a sztrájk.

A sztrájkot mint eszközt elítéli, de a szakszervezetek követelésével lényegében egyetért Demszky Gábor főpolgármester, aki hétfőn délben ismertette a városháza álláspontját a BKV érdekképviseleteinek munkabeszüntetésével kapcsolatban. Demszky azt mondta, el kell ismernie, hogy a szakszervezetek most olyan ügyért - a BKV finanszírozásának megoldásáért - sztrájkoltak, amit a főváros vezetése is évek óta követel. A BKV ennek ellenére bírósághoz fordult, hogy mondja ki a sztrájk jogellenességét.

A főpolgármester szerint a sztrájk nem okozott veszteséget a BKV-nak, sőt, abszurd módon a cégnek óránként 80 millió forint megtakarítást jelentett, hiszen nem fizetett bért és nem fogyott az üzemanyag sem. Ezzel szemben a budapestieknek - a városháza becslése szerint - körülbelül egymilliárd forint kárt okozott óránként a tömegközlekedés megbénítása, hiszen az emberek nem értek be a munkahelyükre.

Az európai uniós gyakorlat Demszky szerint az, hogy a tömegközlekedés költségeinek felét fedezi a jegybevétel, a másik felét pedig az állam, a régió és a város közösen állják. Ezzel szemben a BKV jegybevétele (2008-ban közel 50 milliárd forint) csak a 42 százaléka az összes költségnek. Eközben nem létezik valódi régió, amely finanszírozhatná a céget, pedig az 70 agglomerációs településnek is szolgáltat. A BKV üzemi vesztesége meghaladja a tízmilliárd forintot.

Az állami támogatás (a szociális intézkedésként adott diák- és nyugdíjas-támogatáson túl) évi 32 milliárd forint, ami lényegében 2006 óta változatlan, vagyis reálértéke csökkent. Ráadásul ez az összeg nagyságrendileg megegyezik azzal, amit a BKV - bérteher, áfa és jövedéki adó formájában - befizet a költségvetésbe - mondta az [origo]-nak Ikvai-Szabó Imre, szabad demokrata főpolgármester-helyettes.

Demszky szerint az állam azzal is évek óta bünteti a fővárost, hogy egyre csökkenti a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó részét. Míg az 1990-es években az szja száz százaléka helyben maradt, ma a Fővárosi Önkormányzat mindössze az 1,2 százalékát kapja meg annak a 416 milliárd forintnak, amit a budapestiek (2006-ban) befizettek. Ha ezt az összeget megkapnánk, nem kérnénk semmilyen más támogatást - mondta a főpolgármester.

Alternatív javaslatként a főváros azt kéri a Pénzügyminisztériumtól (PM) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM), hogy 18,5 milliárddal kompenzálja az állami támogatás reálértékének csökkenését. Hagyó Miklós szocialista főpolgármester arról beszélt, hogy a BKV már megtette, amit lehetett, tavaly úgy spóroltak meg 11,5 milliárdot, hogy a tömegközlekedés színvonala nem csökkent. Ikvai-Szabó szerint ez után vizsgálták meg, milyen lehetőségek rejlenek a paraméterkönyv átírásában, de péntekre kiderült, hogy nem sok. A főpolgármesteri kabinet által elfogadott "ultra light verzió" már csak évi kétmilliárdos megtakarítást jelent.

A főváros nem tudja tovább növelni a támogatást - mondta Demszky, hiszen az 2008-ban már így is meghaladja a 22 milliárd forintot (ebben az eszközpótlásra szánt pénz és a fővárosi beruházások is benne vannak). A városháza a kormánytól vár segítséget, ami a főpolgármester szerint nem ellenkezik a konvergenciaprogrammal. Abban egyrészt az szerepel, hogy az állam elismeri a tömegközlekedés valós költségeit, másrészt a befektetett pénz "bőségesen megtérül" a rövidebb utazási idő és a környezetvédelmi előnyök miatt. Az [origo] kérdésére, hogy kaptak-e már választ a GKM-től, Ikvai-Szabó azt mondta: "nem hajtottak el bennünket azonnal".

KAPCSOLÓDÓ CIKK