Az alkotmányügyi bizottság hétfőn azt javasolta az Országgyűlésnek, ne írjon ki népszavazást abban a hat kérdésben, amelyet korábban vezető képviselők nyújtottak be. A testület szocialista elnöke azzal indokolta a döntést, hogy a kérdések egy részéről azóta már törvény született.

Nem támogatta hat népszavazás kiírását az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága hétfői budapesti ülésén. A kérdéseket korábban vezető kormánypárti és ellenzéki képviselők nyújtották be, és azok többsége a pártok finanszírozására, a képviselők vagyongyarapodására, elszámolási kötelezettségére, összeférhetetlenségére vonatkozott.

A bizottság határozatában azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ne írjon ki sem ügydöntő, sem pedig véleménynyilvánító népszavazást. Avarkeszi Dezső, a testület szocialista elnöke indoklásul elmondta: azért döntöttek így, mert a kérdések egy részéről már törvény született, más kérdésekben pedig megkezdődött a jogszabályok előkészítése és azok "biztató eredményekkel kecsegtetnek".
   
A két kormánypárt támogatta a javaslatot, míg az ellenzék tartózkodott a szavazásnál. A kérdések közül ötöt Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető nyújtott be korábban 147 képviselőtársával, míg egyet közösen Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP  frakcióvezetője 151 képviselővel.

Az MSZP kérdései lényegében megfeleltek azoknak a tisztasági csomag néven ismertté vált javaslatoknak, melyeket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly október 1-jén jelentett be. A Fidesz-KDNP kérdés arra vonatkozott, hogy meg kellene-e évenként vizsgálni a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodását.

Az Alkotmánybíróság márciusban jóváhagyta mind a hat kérdést. Az Alkotmánybíróság döntése után már felmerült a pártokban, hogy a kérdések a benyújtás óta eltelt időben elvesztették aktualitásukat. Vizsgálni kezdték például, hogy a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény mennyiben fedi le azokat a célokat, amelyeket a benyújtásakor el akartak érni.