Három év alatt több éles fordulatot vett a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat és őszig biztos, hogy nem is kezdődik el a tervek megvalósítása. A város átfazonírozására 44 milliárd forintot szán az EU, a kormány és a pécsi vezetés, de a merésznek induló tervek egyre karcsúbbak. A programon eleinte dolgozó civilek szerint a politika rátenyerelt az EKF-re, ezért a sok nehézség. Pedig nem mindegy, hogy a pénzből csak pár kiállításra és néhány új épületre futja vagy - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - sikerül az európaiak agyába vésni: Pécs létezik.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF)-cím tétje nem csak az, hogy 2010-ben sikerül-e elegendő külföldi turistát Pécsre csábítani. A megvalósítástól függ, hogy Budapest mellett lesz-e még egy városnév, ami az európaiak eszébe jut Magyarországról. De, ha rosszul sikerül, az az egész országnak kínos.

Az EKF óriási üzlet: a tervezett négy-öt nagyberuházás büdzséje 34,6 milliárd forint, a konkrét művészeti programokra pedig 9 milliárd forint jut. Ezeket az összegeket nagyrészt nem Pécs teremti elő: a beruházások 85 százaléka EU-s forrásból valósulhat meg, de még a megvalósításukhoz szükséges önrész összegyűjtésében is segítséget kapott Pécs. A város hatalmas terheket vállal - az EKF keretében elkölthető pénz jóval nagyobb, mint Pécs egyéves költségvetése (körülbelül 34 milliárd), és megdobja a város jelentős hitelállományát is (összesen 19 milliárd forint).

Az EKF-cím elnyerésével 2005-ben Pécs több vidéki város és Budapest felett is fölényes győzelmet aratott. A kezdeti lelkesedésnek azonban mára nyoma sincs. A városiak az EKF-témára csak legyintenek: úgy érzik, hogy sikerült elpuskázni a lehetőséget, miközben a győztes pályázat arcait követve újabb és újabb vezetők távoznak, a beruházások késnek, a város, a kormány és a megye pedig egymással küzdenek összefogás helyett.

A 2010-ig hátralevő, alig több mint másfél évben fel kell húzni többek között egy nagy hangversenytermet, egy óriás könyvtárat, fel kell újítani a város elhanyagolt tereit és a teljesen leromlott Zsolnay-gyárat - e projektekre még ki sem írták a pályázatot, addig pedig építkezni sem lehet. Emellett ki kell dolgozni például a 2010-es művészeti koncepciót, kell egy működőképes marketingstratégia, számos szállodai szoba, egy kész autópálya, és az sem ártana, ha vonattal Budapestről kevesebb, mint két és fél óra alatt el lehetne jutni Pécsre.

A pécsi vezetés és az EKF megvalósíását irányító cég szerint is kevés az idő, de úgy érzik, mostanra sikerült egyenesbe jönni. Bár az biztos, hogy 2010-ben Pécsen lesz Európa Kulturális Fővárosa-programsorozat, a kérdés inkább az: megéri-e majd az EKF a ráköltött milliárdokat.