A betegekkel szúrhatnak ki a huzakodó orvosok

2008.04.14. 16:53

A betegeket hozná nehéz helyzetbe a korábban a vizitdíjat ellenző, most viszont annak kompenzálását követelő Magyar Orvosi Kamara. A szervezet azzal fenyegetőzik, ha a háziorvosok nem kapják meg a vizitdíj pótlását, felbontják az egészségbiztosítóval kötött szerződéseiket. Ebben az esetben a helyi önkormányzatnak kéne gondoskodnia a betegek ellátásáról, ami a kisebb településeken gondot okozhat. A fenyegetés beváltása azért sem valószínű, mert a háziorvosk havonta 630-760 ezer forintot kapnak a biztosítótól.

Az önkormányzatokra és főleg a betegekre mérne csapást a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azzal, ha javaslatára a háziorvosok felbontanák az egészségbiztosítóval kötött szerződésüket.

Éger István, a MOK elnöke - aki a március 9-i népszavazás előtt a vizitdíj eltörlése mellett állt ki, mondván, hogy abból jelentéktelen bevételük van a háziorvosoknak - szombaton jelentette be: ha a kormány 30 napon belül nem kezd érdemi tárgyalásokat a vizitdíj és a tavaly eltörölt orvosi eszköztámogatás visszapótlásáról, akkor tömegesen szerződést bontanak az egészségpénztárral a háziorvosok. Az elnök elmondta: a kamara jogászai által elkészített szerződésbontási anyagot minden háziorvos, fogorvos és házi gyermekorvos megkapja. Éger szerint a szerződésbontás azt jelenti, hogy az orvosok abbahagyják a gyógyítást, nyugdíjba vonulnak vagy külföldre mennek.

Komáromi Zoltán országos szakfőorvos - aki az országos tiszti főorvos tanácsadója háziorvosi ügyekben - az [origo]-nak azt mondta: az orvosok szerződésbontása veszélyeztetné a folyamatos egészségügyi ellátást, de valószínűleg nem maradna orvosok nélkül a lakosság. Az alkotmány és az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat kötelessége, hogy gondoskodjon az emberek egészségügyi ellátásáról. Normál esetben az önkormányzat ezt a kötelezettséget adja át a háziorvosoknak, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszíroz.

A finanszírozás felbontása esetén az OEP az önkormányzattal kerül közvetlen kapcsolatba, és az önkormányzat feladata lenne, hogy az ÁNTSZ segítségével pótolja a kieső háziorvosi ellátást. Ez akár kórház vagy szakrendelő segítségével is megtörténhet. A háziorvosok kiesése különösen a kistelepülések számára jelentene komoly csapást, itt ugyanis jóval nehezebb az orvosok pótlása, mint a nagyobb városokban.

A háziorvosok valószínűleg azért sem próbálkoznának meg a szerződésbontással, mert magukat is ellehetetlenítenék. Az orvosokat ugyanis az OEP finanszírozza. Egy háziorvos havonta - a hozzá tartozó betegek számától, illetve attól függően, hogy felnőtteket vagy gyerekeket lát el - átlagban 630-760 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól. Ebből fizeti a rendelő rezsijét, valamint az asszisztensei bérét is. Amennyiben egy háziorvos felmondja a finanszírozási szerződését, csak úgy tudná fenntartani magát, ha magánpraxist nyitna. A magánrendelő igénybevétele viszont túl drága lenne az lakosság nagy része számára.

Az orvosi kamara és az egészségügyi tárca közötti vita orvosonként körülbelül havi 200 ezer forintról folyik. Egy háziorvosnak - a szaktárca adatai szerint - havonta nagyjából 170-180 forint bevétele származott a vizitdíjból, amelyet április elsejétől töröltek el. Az eszköz- és ingatlantámogatásra - 2001-2006 között - átlagban havonta 25 ezer forintot kaptak az orvosok azzal a céllal, hogy az önállóvá váló praxisok tudjanak gondoskodni magukról.

Az Egészségügyi Minisztérium a kieső bevételt két forrásból pótolná. Egyrészt szétosztaná a háziorvosok között azt a pénzt, amit a gyerekorvosok kaptak a vizitdíj helyett, a gyerekorvosok ugyanis nem szedhettek vizitdíjat. Valamint bevezetnének egy teljesítményfinanszírozási rendszert, ez azt jelentené, hogy az a háziorvos kapna több pénzt, aki igazolni tudja, hogy a betegeit elküldte szűrővizsgálatra - a nőket például méhnyakrákszűrésre. A kamara számára ez azonban elfogadhatatlan, mivel az csak a fele lenne az általuk követelt pénznek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK