Harmadik alkalommal sem sikerült megválasztani a jövő nemzedék ombudsmanját és az adatvédelmi biztost. Az Országgyűlésben ismét nem kaptak kellő többséget Sólyom László jelöltjei. Az államfő szerint súlyos a helyzet, hiszen a frakciók nem tudják megindokolni döntéseiket. Sólyom, ahogy a korábban, most sem konzultált a pártokkal, bár a frakcióvezetők ezúttal nem a Sándor-palotában tudták meg, kik a jelöltek.

Harmadik nekifutásra sem sikerült megválasztani a jövő nemzedék országgyűlési biztosát és az adatvédelmi biztost, miután a parlamentben egyik jelölt sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Bogdányiné Mészáros Ágnes 159 igen, 138 nem szavazatot kapott, 10 szavazat érvénytelen volt. Az adatvédelmi biztosnak jelölt Tóth Gábor Attilát 181 képviselő támogatta, 113 szavazott ellene, míg 11 szavazat érvénytelen volt.

"Úgy ítélem meg, hogy a helyzet súlyos. Hogyha az Országgyűlés háromszor egymás után ok és indok nélkül nem választja meg az országgyűlési biztosokat, ez veszélyezteti az államszervezet működését" - mondta az államfő a szavazás után. Sólyom szerint háromszor fordult elő, hogy a parlamenti meghallgatások után a bizottságok nem hoztak fel érdemi kifogást a jelöltek ellen, és ez már a sokadik alkalom, hogy a frakciók elbújnak a lelkiismereti szavazás mögé, hogy ne kelljen indokolniuk.

Sólyom László március 14-én mutatta be hivatalosan jelöltjeit a parlamenti frakcióvezetőknek, de a neveket már korábban., a meghívóban közölte a pártokkal. Az újonnan létrejövő, jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztjára Bogdányiné Mészáros Ágnes ügyvédet, környezetvédelmi szakjogászt jelölte, aki korábban a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget vezette.

Az államfő többek közt azzal ajánlotta a pártok figyelmébe, hogy ő volt az első felügyelőségvezető, aki együttműködést épített ki a környezetvédő civil szervezetekkel. Bogdányiné ugyanakkor - mondta Sólyom - régi közszolga, tehát ismeri a közigazgatás működését, és képes volt megvalósítani az ügyfélbarát működést. "Profi a környezetvédelemben" - jellemezte Sólyom.

Az adatvédelmi biztosi posztra az államfő Tóth Gábor Attilát jelöli, aki több mint 10 éve az Alkotmánybíróság főtanácsadója. "Fiatal kora ellenére - 38 éves - a legjobb magyar alkotmányjogászok egyike " - mondta róla az államfő. Tóth az egyik szerzője volt az Emberi jogok kézikönyve című kiadványnak, amely az államfő szerint nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mű.

Sólyom először Nagy Boldizsárt javasolta jövő nemzedék ombudsmanjának, illetve azt javasolta, az Országgyűlés válassza újra Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost. December 17-én azonban a parlament leszavazta a jelölteket: Nagy Boldizsár megválasztását csak 98 képviselő támogatta, 245-en nemmel szavaztak, míg Péterfalvira 207 igen és 143 nem szavazatot érkezett, így nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

Sólyom az elutasítás után új jelölteket állított, de a parlament őket is leszavazta. Az adatvédelmi biztosnak jelölt Zombor Ferenc 123 igen, 188 nem és 11 érvénytelen szavazattal utasították el, a jövő nemzedék ombudsmanjának jelölt Fülöp Sándor 207 igen, 107 nem szavazatot kapott. Sólyom a szavazás után csalódottan nyilatkozott, és azt mondta, a képviselők nem fogalmaztak meg semmilyen szakmai kifogást az jelöltekkel kapcsolatban.