Szívpanaszok, kiütések, félmeztelen ámokfutás is lehet az ára annak, ha valaki megfelelő tájékozottság nélkül kóstolgat növényeket. Évente több száz növénymérgezés fordul elő Magyarországon, a toxikológus szerint nagy részük megelőzhető lenne, ha a szülők idejében megtanítanák a gyerekeiknek: ételen és cumin kívül tilos bármit a szájba venni. Az elnevezés gyakran árulkodó: a baljósan hangzó fekete nadálytövet, a fanyarkát, az ádázt vagy a gyilkos csomorikát a nevüket ismerve valószínűleg nem sokan kóstolnánk meg. Néhány olyan növényben is van méreg, ami rendszeresen asztalra kerül, még ha kis mennyiségben is.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nemrég közleményben figyelmeztette a lakosságot arra, hogy a fűszernövényként használatos medvehagymát könnyű összetéveszteni a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, melyek halálos mérget tartalmaznak.

A parkokban, kertekben, erdőkben számos veszélyes növény nő, és a lakások virágtartó állványain sem csak ártalmatlan szobadíszek sorakoznak. A Kanadában működtetett Mérgező Növények Információs Rendszer több mint 250 ártalmas fajt ismertet.

Több száz, akár ezer növénymérgezés fordul elő Magyarországon évente - mondta el az [origo]-nak Zacher Gábor toxikológus. Ezek közül mindössze nyolc-tíz olyan eset akad, amikor valaki szándékosan fogyaszt mérgező növényt - öngyilkossági szándékkal vagy a drogokéhoz hasonló hatás kiváltásáért. A mérgezettek másik típusába azok a felkészületlen gyógy- vagy fűszernövény-gyűjtögetők tartoznak, akiknek az ÁNTSZ figyelmeztetése is szólt, vagyis akik tévedésből fogyasztanak veszélyes növényt.

A harmadik csoportot a szerencsétlenül járt, kíváncsi gyerekek alkotják, akiknek felkelti az érdeklődését egy-egy színes virág, piros bogyó. A toxikológus szerint az ilyen mérgezéseknél szinte mindig a szülő a hibás, akinek kötelessége lett volna megtanítani, hogy "ételen és cumin kívül mást nem szabad szájba venni". Ha megtörténik a baj, és a szülő észreveszi, hogy a gyerek megevett valami mérgezőt, azonnal orvoshoz kell vinni, lehetőleg az elfogyasztott növény megmarad darabkájával együtt, hogy a doktor lássa, mivel áll szemben.

Általában a gyerekek nem esznek túl sokat az ártalmas növényből, így a mérgezés sem súlyos. "A mázlifaktorra mégsem lehet sokáig építeni" - figyelmeztetett Zacher Gábor.

Néha maga a szülő az, aki - ha akaratlanul is - rossz példát mutat. A toxikológus szerint gyakorlatilag minden évben előfordul egy olyan eset, hogy egy apa kiviszi a gyerekét az erdőbe, felemlegeti, hogy régen az emberek megéltek abból, amit a természet kínált, és magabiztosan előadja, hogy ez akár ma is lehetséges lenne. Ezután leszakít néhány bogyót, amit ő áfonyának vél, megkínálja a gyerekét, és maga is eszik belőle. A gyerek gyors kóstolás után kiköpi, amit kapott, mert túl savanyú, az apa azonban hősiesen elrágja, hogy ne maradjon szégyenben. "Hamarosan félmeztelenre vetkőzve rohangászni kezd, úgy szedik össze a mentők a hegyoldalon" - mesélte Zacher az áfonya és a nadragulya összetévesztésének jellegzetes következményét.

A nadragulya ugyanis pszichoaktív anyagot, atropint tartalmaz, csakúgy mint a csattanó maszlag, a beszédes nevű bolondító beléndek vagy a mandragóra. Károsítja az idegrendszert, a megmérgezett légzése, pulzusszáma felgyorsul, őrjöngéses roham tör ki rajta - felnőttek esetében tíz nadragulyabogyó elfogyasztása már halálos lehet.

Míg a nadragulya mérgező volta jobbára közismert, az otthon tartott, ártalmatlannak gondolt növényekkel sem árt óvatosnak lenni. A szinte minden teraszon előforduló babérmeggy például olyan anyagot tartalmaz, amelyből a szervezetben hidrogén-cianid keletkezik. A telente ajándékként osztogatott mikulásvirágnak, ha letörik egy levele, a kiscsorgó tejnedv maró hatású. A diffenbachiában szintén maró hatású oxálsav van. A gyöngyvirág pedig olyan erős, szívre ható mérget tartalmaz, hogy okozott már halálesetet annak a vázában maradt víznek a megivása is, amelyben korábban a növényt tartották.