Nem kell kiadni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéseit, amelyek egyes kormányhatározatok végrehajtásáról készültek - így döntött a Legfelsőbb Bíróság, felülbírálva a korábbi ítéletet. A pert indító jogvédő szervezet szerint így titokban maradnak többek között a korrupcióellenes kormányzati tevékenység dokumentumai.

Nem nyilvánosak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentései - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán abban a perben, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított. A jogvédő szervezet tavaly kérte a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos, 2002-2004 közötti kormányhatározatok végrehajtását ellenőrző 2005-ös Kehi-jelentés kiadását. Ennek a hivatal nem tett eleget arra hivatkozva, hogy a döntés-előkészítést szolgáló anyagokról van szó, amelyek nem nyilvánosak.

A TASZ pert indított, az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság elutasította a TASZ keresetét azzal az indokkal, hogy a Kehi a kormány belső ellenőrzési szerve, a kormánydöntések megalapozását segíti, nem hoz önálló döntéseket. A TASZ fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen arra kötelezte a hivatalt, hogy adja ki a kért jelentést. A tábla szerint a Kehi csak akkor tagadhatná meg az anyag kiadását, ha az a saját döntésének az előkészítését szolgálná, a hivatal jelentése tartalmát tekintve önálló döntésnek számít.

A Kehi azonban felülvizsgálati kérelemmel élt, és ennek nyomán az Legfelsőbb Bíróság szerdán megváltoztatta a korábbi ítéletet arra hivatkozva, hogy a kiadni kért Kehi-jelentés a döntés-előkészítés része. Az LB szóbeli indoklása szerint a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a jelentés közérdekű adatokat tartalmaz, tévedett azonban akkor, amikor a Kehi-jelentést saját hatáskörben hozott döntésként értékelte, holott az kormányzati döntést megalapozó anyag

Az eljárásban a jogvédő szervezet többek között arra hivatkozott: jogállamban fontos érdek az állami szervek átláthatósága. Ha a perbeli Kehi-jelentés nem nyilvános, akkor az állampolgárok előtt titokban maradnak például a korrupcióellenes kormányzati tevékenység dokumentumai, illetve az, hogy a közigazgatás korszerűsítését mely szervek és milyen érdekek akadályozták. A Kehi jogi képviselője viszont az eljárásban arra hivatkozott, hogy ellehetetlenülne a kormányzati munka, ha a legkülönbözőbb személyi, anyagi természetű javaslatok már a döntés-előkészítés fázisában nyilvánosságra kerülnének.