A Nemzeti Kulturális Alap képviselői szerint többek között az internetes tartalmak megadóztatása segíthet csökkenteni az emberek közötti kulturális különbségeket. Az NKA szerint a könyvtárak, fesztiválok magasabb kulturális minőséget, ahogy ők fogalmaznak, "igazi értéket" képviselnek, ezért ezeket támogatni kell. Az [origo] hiába próbálta megtudni az NKA csütörtöki sajtótájékoztatóján, miért képvisel kisebb kulturális értéket az internet.

"Nem szokás szeretni járulékot fizetni. De nem tartom ezt a 0,8 százalékos járulékot - ami felhasználónként csupán havi 20-70 forintot jelent - akkora problémának, amekkorára ezt felkorbácsolták, a szolgáltatók majd eldöntik, beépítik-e az áraikba" - mondta az [origo]-nak Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján azzal az általuk kidolgozott törvénymódosítással kapcsolatban, amely kulturális járulékot vetne ki az internetes tartalomszolgáltatásra.

2006 óta stagnálnak az 1990-es évek elején bevezetett kulturális járulékból származó bevételek, ráadásul a közeljövőben várhatóan még csökkennének is - ezen a számukra kedvezőtlen folyamaton akar segíteni a pénzzel gazdálkodó Nemzeti Kulturális Alap: új termékekre, szolgáltatásokra, így az internetes tartalomszolgáltatásra is kivetné a járulékot. Megváltoztak az elmúlt másfél évtizedben a kultúrafogyasztási szokások, a törvénymódosítással ehhez igazítanánk hozzá a járulékköteles termékek körét - magyarázta Harsányi László.

Így a parlament előtt lévő törvényjavaslat három területtel kibővítené a fizetési kötelezettséget: az internet-hozzáférés, illetve -tartalomszolgáltatás, a mobiltelefonon keresztül történő adatátvitel, valamint a formatervezést, designt megtestesítő termékek, vagyis a bútorok.

A szervezet bizottsági tagjai külön kiemelték, hogy ezzel együtt más termékek, például a könyvek járulékkulcsát viszont csökkentenék, és kigyomlálnának a fizetésre kötelezettek köréből csaknem két tucat olyan terméket, amelyek mára egyébként is elhanyagolhatóan kevés pénzt fizetnek be. A javaslatot kidolgozó NKA lemondana például a festmények, tükrök, fakeretek vagy az ékszeres és evőeszközös ládikók után szedett járulékról, ahogy a műanyag szobrocskákból származó bevételről is.

Újraosztanák a pluszpénzt

Az egész átalakítás lényege, hogy a dinamikusan fejlődő internetes és mobil tartalomszolgáltatás megadóztatásából befolyó milliárdos többletbevételből futná arra, hogy segítséget nyújtsanak - a szervezet megfogalmazása szerint - "a kultúra igazi értékeinek". A befolyt összeg újraelosztásáról a Nemzeti Kulturális Alap gondoskodna, amely három fő célra fordítaná a pluszbevételt: egyrészt Márai program néven segítenék a könyvtárakat abban, hogy több könyvet tudjanak vásárolni, és ezzel együtt támogatnák az írókat. Másrészt több pénzt - a korábbi összeg dupláját - kapnának a művészeti és kulturális fesztiválok, és jutna a kulturális javak digitálizálására is.

Az NKA elnöke kitérő választ adott az [origo] kérdésére, miért akarja a szervezet mesterségesen meghúzni a határvonalat, mi számít a "kultúra igazi értékei"-nek, hogy azt finanszírozza az internetes tartalmak megadóztatásával.

"Nem a Nemzeti Kulturális Alapnak, hanem a magyar kultúrának kell a pénz" - jelentette ki Harsányi, aki azt ugyanakkor újságírói kérdésre elismerte, hogy az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat kidolgozása során nem ültek le egyeztetni azokkal, akiket a járulékfizetés érintene. Hozzátette: ezt utólag sajnálják.

A kulturálódás megdobja az internetezést

A módosítástól várt százmilliós többletbevétellel gazdálkodó NKA azzal érvel, hogy a hiába szélesedik ki egyre inkább a magyar társadalmon belül a digitális szakadék, ezzel azonos vagy még égetőbb problémát jelent a kulturális szakadék, vagyis az, hogy a régiók, települések közt óriási különbségek vannak abban, mennyire van esélyük az ott élőknek a kulturálódásra. Szerintük ezt a szakadékot csak a Nemzeti Kulturális Alap képes áthidalni.

A szervezet szerint hamis az a riogatás, hogy az internetes szolgáltatók megadóztatása miatt megtorpanhat az internet elterjedése Magyarországon. Kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy jelenleg sem pénzbeli akadályai vannak elsősorban az internet terjedésének, mert sokak számára ma már könnyen elérhető lenne a szolgáltatás. Ezzel szemben az emberek jelentős része azért nem él az internet adta lehetőségekkel, mert "hiányzik a motivációjuk", nem találják ezeket érdekesnek, hasznosnak, vagyis úgy vélik, semmi szükségük nincsen rá - derült ki a 2006-os felmérésből.

Az erre alapozó NKA szerint, ha kiterjesztik a járulékfizetők körét, és így több forrást juttatnak a kultúrafejlesztésre - vagyis a könyvtáraknak, a fesztiváloknak, néptánccsoportoknak -, akkor így csökkennek a kulturális különbségek, ez pedig majd kihat az emberek internetes igényeire, motivációira is.

A szakma a javaslat elvetését kéri

Magyar Telekom Nyrt. és a UPC Magyarország Kft. csütörtökön közös közleményben kérte a döntéshozókat, hogy maradjanak összhangban az eredetileg elfogadott, az információs társadalom fejlesztését célzó kormányprogrammal, és ennek megfelelően ne támogassák az internetszolgáltatás után fizetendő kulturális járulék bevezetését. "Szakmai álláspontunk és iparági tapasztalataink szerint a tervezett lépés ellentétes az információs társadalom fejlesztésének céljaival, különösen az e-közigazgatás programmal, az e-befogadás célokkal és az európai uniós tendenciákkal" - áll a két cég közös közleményében. A szolgáltatók szerint ráadásul egyáltalán nem láthatóak a tervezett intézkedés elvárt előnyei.

Szerdán az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) is tiltakozott a járulék kiterjesztése ellen. A hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő egyesület szerint a javaslat éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésére irányuló erőfeszítésekkel. Szerintük a törvénymódosító javaslat elfogadása a teljes hazai internet piacon áremelkedést generálhat.

Kilenc érdekképviselet közös nyilatkozatban ugyancsak az internetadó bevezetésének visszautasítását kérte az országgyűlési képviselőktől. Szerintük a járulékfizetés miatt kieső források évi mintegy 1,5 milliárd forintot érnének el, ami - akár az előfizetőkre hárítják át, akár a fejlesztések visszafogásával gazdálkodják ki - nem szolgálná az internethasználat elterjesztését, illetve a digitális írástudatlanság csökkentését. Azt is nehezményezik, hogy az új adónemmel kapcsolatban nem készült olyan hatástanulmány, amelyet véleményezhettek volna.

A nyilatkozatot az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ, az Infomediator Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az Inforum, az Internet Szolgáltatók Tanácsa, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, és a Netrekész Közhasznú Kft. képviselői írták alá.

(A Magyar Telekom az [origo]-t kiadó [origo] Zrt. tulajdonosa)