Hervasztó ajzószerrel nyomulnak a hamisítók

2008.05.07. 17:22

A világszerte elfogyasztott gyógyszerek 5-6 százaléka hamis, Magyarországon még becslés sincs a kamu gyógyszerek arányára. Itthon főleg a potencianövelőket hamisítják, többségükből hiányzik a hatóanyag, de veszélyt jelentenek a túl erős vagy lejárt anyagok is. Az illetékesek szerint az élelmiszer-hamisítás után a gyógyszerhamisítás fenyegeti leginkább a lakosságot. A kormány azt ígéri, júniusra készül a gyógyszerhamísitás elleni hazai stratégia.

Júniusra készül el a gyógyszerhamisítás elleni kormányzati stratégia, amely arra próbál választ adni, hogyan lehet visszaszorítani a Magyarországon is egyre nagyobb arányban felbukkanó hamis orvosságokat - mondta az [origo]-nak Kondorosi Ferenc, a feketegazdaság elleni küzdelemért felelős kormánybiztos. Kondorosi - aki korábban a Népszabadságban beszélt a problémáról - szerint a magyar fogyasztókat az élelmiszer-hamisítás mellett jelenleg a gyógyszerhamisítás fenyegeti a leginkább.

Az ÁNTSZ szerint a legális forgalmazásban - a gyógyszertárakban és a patikán kívüli árusításra jogosult üzletekben - még nem fordult elő hamis készítmény. Évről évre növekszik viszont a hatóságok által lefülelt illegális úton - interneten vagy piacon - terjesztett gyógyszerek aránya. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) tavaly összesen kilenc készítményről mondta ki, hogy illegális úton terjesztették. Három esetben pedig azt állapította meg, hogy hamis volt az illegálisan elpasszolt szer, vagyis nem az volt a dobozban, mint ami csomagoláson szerepelt.

Nem volt hatóanyag a potencianövelőben

Az idei első negyedévben nőttek az arányok: 22 szerről állapította meg az OGYI, hogy illegális, 7 feketén terjesztett szerről pedig, hogy hamis. Az itthon leleplezett hamsítványok többsége potencianövelő volt, és az volt velük a gond, hogy nem volt bennük hatóanyag. Világviszonylatban a teljesítménynövelőkön kívül az antibiotikumokat, a fogyasztószereket, az altatókat és nyugtatókat hamísítják.

A hamis szereknél előfordulhat, hogy a megengedettnél több hatóanyagot tartalmaznak, ami túladagoláshoz is vezethet. Gyakori az is, hogy a hamisított gyógyszer nem tartalmaz hatóanyagot, ami egy vérnyomáscsökkentő esetén lehet káros. A hamisítók gyakran alkalmazzák azt a módszert is, hogy lejárt szavatosságú készítményeket csomagolnak újra. A terjesztést az segíti, hogy többen úgy gondolják, a piacon olcsóbban lehet gyógyszert venni, mások pedig szégyellnek egy-egy készítményért patikába vagy orvoshoz menni.

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO szerint a gyógyszerhamisítás jelenleg a világ legtöbb országot érinti, a bűnözés egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Bódis Lászlóné országos tiszti főgyógyszerész [origo]-nak azt mondta: az Európai Gyógyszerügyi Hivatal szerint a hamisítványok a világ gyógyszerkereskedelmének 5-7 százalékát teszik ki. A hazai hatóságok azonban megbecsülni se tudják, Magyarországon mekkora lehet ez az arány.

Kormányzati stratégiára, valamint az azzal együtt járó jogszabálymódosításra szükség van a főgyógyszerész szerint is. Bódisné szerint a jelenlegi szabályozás egyik legfőbb problémája, hogy az ÁNTSZ ellenőrző és szankcionáló jogosítványai csak a legális - patikai, üzleti - forgalomra terjednek ki. A piacon vagy utcasarkon feketén forgalmazó árussal szemben így csak a rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség segítségével tudnak eljárni. A főgyógyszerész szerint többször nehézkessé teszi a tettenérést, hogy az ÁNTSZ munkatársainak előbb értesítenie kell a rendőröket.

Chipekkel a hamisítók ellen

Igaz, ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok nem tudnák együttműködni: így fogták el azt a feketézőt, aki egy gyógyszertár közelében plakáton reklámozott olcsó gyógyszert. A patika értesítette az ÁNTSZ-t, amely a rendőrségnek továbbította az információt. A rendőrök próbavásárlással rajtaütöttek a forgalmazón, lefoglalták a készletet. A forrást viszont, ahonnan érkezett a hamísított szállítmány, nem találták meg a rendőrök.

A főgyógyszerész szerint szükség lenne olyan, a dobozokon elhelyezett egyedi azonosítókra, amelyekkel ki lehetne szűrni a hamis készítményeket. Erre alkalmas technikával az Állami Nyomda Nyrt. már rendelkezik. Rácz László, a vállalat tanácsadója szerint sikerrel tesztelték azt az eljárást, amelynek a vevők hasznát tudnák venni. Ennek lényege, hogy a gyógyszerlevél azon részére, amin keresztül kinyomjuk a tablettát, egy szabad szemmel nem látható festékkel feliratot helyeznének el. Ez a felirat - ami garantálja a gyógyszer eredetiségét - csak a doboz oldalán lévő ablakon keresztül lenne látható. Rácz szerint ennek használatát ugyanúgy elsajátíthatnák a vevők, mint ahogy a papírpénzen is kiszűrhetik a vízjelet. Hasonló módszert néhány európai országban már alkalmaznak gyógyszereken.

A szakember szerint az viszont a gyártók és kereskedők számára jelentene biztonságot, ha olyan rádiófrekvenciás azonosításon alapuló chipeket építenének be a gyógyszerdobozokba, amelyek egyszerűbb verzióit a bolti könyvek hátlapján helyeznek el. A programozható chipek a gyógyszer legfontosabb adatain kívül - szavatosság, készítmény neve, hatóanyaga - tartalmazná azt is, hogy a gyárból kikerülve milyen logisztikai állomosokon fordult meg, amíg eljutott a patikába. Ennek a rendszernek a kialakítása az Egyesült Államokban halad a leggyorsabban. Magyarországon az Állami Nyomda a TEVA gyógyszergyártóval közösen tesztelte tavaly a chipes gyógyszernyomkövetést.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a gyógyszerhamisítás elleni kormányzati stratégiába a felsoroltak közül bekerül-e valami. Kondorosi az [origo]-nak a tervezetről mindössze annyit mondott: az a hazai helyzetet veszi számba, és a szükséges feladatokat fogalmazza majd meg. A dokumentumot a kormánybiztos által irányított, Hamísítás Elleni Nemzeti Testület állítja majd össze, amelynek a hatóságok, az illetékes minisztériumok mellett civil szervezetek is tagjai.

KAPCSOLÓDÓ CIKK