Fittyet hánynak a lusta hivatalok a közadatkeresőre

2008.05.21. 13:54

Hiába írja elő több éve törvény, hogy működnie kell egy úgynevezett közadatkereső adatbázisnak, az állami intézmények nem küldenek adatokat. Szankció nincs, így olyan állami intézmények sem tartják be a jogszabályokat, mint a Pénzügyminisztérium vagy az Országgyűlés Hivatala. Pedig a közadatkeresőben bárki hasznosan keresgélhetne állásokat, ügyfélfogadási időpontokat vagy akár összehasonlíthatná a vezetők fizetését.

Pénzügyminisztérium, Nemzetbiztonsági Hivatal, Köztársasági Elnöki Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Közbeszerzések Tanácsa - néhány azon közpénzből működő intézmények közül, amelyek ügyet sem vetnek arra, hogy törvény mondja ki: adatokat kell szolgáltatniuk az úgynevezett közadatkereső rendszer számára. Sőt, még az erre kötelező, elektronikus információszabadságról szóló törvényt megalkotó Országgyűlés hivatala sem tartja be a rendelkezést, és nem segíti a közadatkereső működtetését.

Pedig a közadatkereső rendszer célja az lenne, hogy az emberek egy helyen összegyűjtve, könnyen hozzáférjenek a közfeladatot ellátó szervek adataihoz, és ebben az összefoglaló adatbázisban megtalálhassák a közérdekű információkat.

A 2005-ös törvény szerint az intézményeknek két kötelezettsége van: a közérdekű adatokat közzé kell tenniük saját honlapjaikon, valamint erről be is kell számolniuk a közadatkeresőnek, hogy azon keresztül is elérhetőek, kereshetőek legyenek az információk. Így a keresőben egy helyen összegyűjtve elérhetőek lennének például a közintézmények szervezeti adatai - pontos elérhetőségeik, vezetőik, osztályaik -, de tájékozódni lehetne itt a tevékenységükről, az ügyintézés módjáról, és gazdálkodásukról is.

A közadat program honlapján megtalálható azoknak a közintézményeknek a listája, amelyek a törvényt betartva leadják adataikat. A minisztériumok többsége például nem sért jogszabályt, az Állami Számvevőszék, a legtöbb közigazgatási hivatal, az OEP és az Országos Rendőr-főkapitányság is betartja az előírásokat. Több mint ötven intézmény azonban eredetileg kötelességszerűen regisztrálta magát a rendszerbe, utána viszont nem szolgáltatott adatokat, ilyen például a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, a Nemzetbiztonsági Hivatal, sőt az Magyar Köztársaság Információs Hivatal, és a jogszerűség felett őrködő ombudsmanok hivatala sem küldi a kért adatokat.

Ezen kívül egy tucat olyan közintézmény is van, amelyek - hiába kötelező ez több mint két éve - még csak nem is csatlakozott a közadatkeresőhöz, és nem küldik meg ide az elvileg mindenki számára nyilvános adataikat. Ilyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, több megyei önkormányzat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, de adós az adatokkal maga a Pénzügyminisztérium is.

Lusták és nem veszik komolyan

"A szervezeteknek egyszerűen leíró adatokat kellene küldeniük azokról az információkról, amelyeket közzétesznek a honlapjaikon, ez nagyjából olyan, mint a könyvtárakban a katalóguscédulák, amikből tájékozódni lehet" - mondta az [origo]-nak Roskó Éva, a közadat program referense, aki szerint ennek az elkészítése és továbbítása egy informatikusnak nagyjából negyedórába telne. A folyamatosan mulasztó intézmények mégis arra hivatkoznak sokszor, hogy ez túl bonyolult, ezért nem tesznek eleget adatleadási kötelezettségüknek, még akkor sem, ha saját honlapjukon amúgy közzéteszik a közérdekű információkat.

"Sajnos, nem veszik komolyan" - a referens szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a közadatkereső nem tudja betölteni feladatát. Többször megpróbáltak lépéseket tenni, régebben az informatikai minisztérium államtitkára, majd a közadatkeresőt felügyelő gazdasági tárca korábbi vezetője, Kóka János írt levelet az elektronikus információszabadságra fittyet hányó intézményeknek, de nem sok sikerrel. "Az a gond, hogy semmilyen szankcióval nem jár, hogy nem tartják be az előírásokat" - tette hozzá Roskó.

A kutya sem ismeri

Így nem véletlen, hogy a közadatkereső adatbázist kevesen ismerik, és még kevesebben használják: nemcsak adatok nem érkeznek az intézményektől, de nem is segítenek megismertetni ezt a tájékozódási lehetőséget az állampolgárokkal. Pedig a törvény értelmében saját honlapjukon hivatkozniuk kellene a közadatkeresőre, de ezt még az adatokat szolgáltató szervezetek sem mindig teszik meg. "Száznegyven honlapot néztünk át nemrég, a többségén egyáltalán nincs kitéve a közadatkereső linkje, illetve emblémája" - mondta Roskó Éva, pedig szerinte nagyon hasznos lehetne a kereső. Példaként hozta fel, hogy a segítségével egy helyen tájékozódni lehetne az összes intézmény ügyfélfogadási rendjéről, a megüresedett állásokról, vagy mondjuk össze lehetne hasonlítani segítségével az óvodákat. Ezzel szemben jelenleg kevesen veszik igénybe a közadatkeresőt: május 1. és 21. között összesen 2500 látogatója volt.

Az elektronikus információszabadságot garantáló jogszabály szerint büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonás vár a törvénysértőkre. Az [origo] ezért több országos állami szervet is megkeres azzal, miért nem tesznek eleget a törvényben foglalt kötelezettségüknek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK