Taknyos kölykökkel lopatnak a botlott bűnözők

2008.05.23. 12:59

A fém- és fatolvajok között terjed a módszer: a felnőttek maguk helyett a nem büntethető gyerekekkel lopatják el a kiszemelt holmit. Gönczöl Katalin államtitkár szerint ez nem újdonság, régen is a gyereket dugták be a rablók a fürdőszoba ablakán. Az ORFK adatai szerint egyértelmű tendencia nincs, a "taknyos kölykökkel" hadakozó erdész szerint viszont sokszor nem is tudnak eljárást indítani a hatóság átveréséből kiokosított csibészek ellen.

Ismerősöktől kölcsön kért gyerekekkel indult síneket lopni az a nagybajomi házaspár, akiket pár napja vettek őrizetbe a rendőrök. Hetvenen utaztak azon az erdei vonaton, amely alól majdnem kilopták a pályát, a felnőtteknek kiskorú veszélyeztetéséért is felelniük kell majd. A Somogy megyei eset előtt egy héttel Észak-Magyarországon történt hasonló. A Borsod Online szerint több 14 év alatti gyerekkorú fiú szedte ki és lopta el a vágányokat rögzítő csavarokat Sajóbábonynál, s az újság szerint felnőtt fémtolvajok állhatnak a háttérben. Két héttel ezelőtt Fejérben, az M7-es autópályán fogtak meg a rendőrök egy férfit, akinek Wartburgjában két fiatalkorú ült a Pákozdról lopott alumínium és vas mellett.

Egy februári rendőrségi tanulmány szerint pedig a felnőtt bűnözők módszere, miszerint 18 év alattiakkal végeztetik a piszkos munkát, a fatolvajokra is jellemző: "Legtöbbjük több esetben büntetve volt, így fiatalkorúakkal, gyermekkorúakkal dolgoztatnak" - állítja az ORFK.

A rendőrség statisztikái szerint vegyes a kép. Miközben a fiatalkorúaknál (14-18 év közöttiek) az elmúlt 10 évben tavaly történt a legkevesebb törvénysértés (3719), aközben emelkedett a gyermekkorúval megvalósított bűncselekmények száma (297-350). Az ORFK szerint "a korcsoporthoz tartozókkal közösen elkövetett jogsértések" száma pedig 1998. óta a legmagasabb.

Régi sztori?

"Negyven éve vagyok kriminológus, régen is volt számos példa a felbujtásra: a gyereket dugták be a fürdőszoba ablakán a betörők, ő csöngetett be a lakásba, s ha idős ember nyitott ajtót, akkor jöttek a felnőttek, őket tanították be zsebtolvajnak, mert kisebb a kezük" - sorolja az [origo]-nak Gönczöl Katalin, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára. Szerinte nem több ma sem az ilyen jellegű bűncselekmény, csak "hol itt üti fel a fejét, hol ott".

A 30-40 évvel ezelőtti gyerekbűnözésről nincs adatunk, de ha darabra nagyságrendileg hasonló is a tolvajlások, s más bűncselekmények száma, ma jóval kevesebb gyerek születik, jóval kevesebb kiskamaszra jut hasonló számú törvénysértés. Januárban Gönczöl is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a korosztály társadalmi jelenlétéhez képest egyre több bűncselekményt követnek el a fiatalkorúak. Ennek oka egyrészt az, hogy miközben egyre fiatalabb korban válnak biológiailag érettekké a gyerekek és egyre előbb lépnek fel fogyasztási igényekkel, addig a keresőképessé válásuk ideje egyre inkább kitolódik. Mint mondta, emiatt a legtöbb demokratikus államban újra kellett gondolni a felelősségi korhatárokat.

Átveszik egymás trükkjeit

"Ma már nem a felnőttek jönnek lopni, nem a szülő tolja a lopott fával megrakott kiskocsit, vagy ha mégis ott áll mellette, akkor azt állítja, hogy ő csak a gyerek elé jött" - mondja Rimaszécsi László, aki Kisgyőr térségében kerületvezető erdész. Borsod megyében az országos átlagnál is gyakoribb az erdők kifosztása, s azon belül is Rimaszécsi területe az egyik legveszélyeztetettebb.

Pár éve tapasztalta először az erdész, hogy a hozzá tartozó egyik faluban terjedni kezd a szokás: a korábban nyakon csípett, bűntettet előéletű fatolvajok otthon maradnak, s maguk helyett a 14 év alatti gyerekeket küldik ki az erdőbe. A Btk. ugyanis 14 évnél húzza meg a büntethetőség alsó határát, amit könnyedén kihasználnak.

Sőt, Rimszécsi szerint mikor bebizonyosodott számukra a módszer életképessége "rokoni, ismerősi szálon keresztül átgyűrűzött a többi községre is. Ezek az emberek kiokosítják egymást, hogy milyen trükkökkel lehet kijátszani az erdészt. Átveszik egymás kitalált dolgait" - fogalmazott Rimaszécsi, aki ma már a teljes kerületben ezt tapasztalja.

 "Valószínűleg jellemző" - felelte a MÁV sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy tapasztalataik szerint mennyire jellemző a kiskorúakkal végeztetett tolvajlás. Biztosat azért nem tudtak mondani, mert rendszerint meglógnak biztonsági őreik elől a rongálók.

Nehéz eljutni a felbujtóhoz

Maga a rendőrség is azt állítja, hogy a 14 év alattiak törvényi védelmét "mind a gyermekkorú elkövetők, mind az őket bűncselekmény megvalósítására rábíró fiatalkorúak és felnőttek kihasználják". Bár 14 év alatt nem büntethetőek a gyerekek, amennyiben bebizonyosodik, hogy nem önszántukból mentek lopni, a felbujtó büntethető: "Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír" - fogalmaz a Btk, amely ugyanakkora büntetés ír elő a háttérből irányítóra, mintha ő maga követte volna el a bűncselekményt.

A tolvajokat a tetthelyen nyakon csípő erdész azt tapasztalja, hogy a felbujtóig igen ritkán jutnak el a rendőrök. "Vagy nem válaszolnak, vagy hamis adatokat diktálnak be a betanított gyerekek, úgy meg nem is éri meg elindítani az eljárást, mert úgysem lesz belőle semmi" - fogalmazott Rimaszécsi, majd hozzátette: "a rendszerváltás után felnőttekkel birkóztunk, ma már taknyos kölykökkel".

A gyerekeket bevető felnőtteknel ráadásul - például a sínlopásoknál - számolniuk kell azzal is, hogy kiskorú veszélyeztetése miatt akár nyolc év is járhat, vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt pedig legrosszabb esetben - ha halálos tömegszerencsétlenség történt - tizenöt éves börtönbüntetés is kiszabható. Gönczöl Katalin szerint rendben vannak ezek a büntetési tételek.

A kriminológus úgy látja, a gyerekek esetében nem a büntetés, hanem a megelőzés a lényeg. Erre több példát is említett az államtitkár, amelyek az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által gondozott honlapon hozzáférhetőek. A legfrissebb történés az ügyben - amit péntek délben ismertetett Gönczöl -, hogy a kormány elfogadta a 2008-as társadalmi bűnmegelőzési programot. 2008-at történelminek nevezte a bűnmegelőzés szempontjából Gönczöl, mert a nemzeti fejlesztési program eddig "soha nem látott összegű támogatása" áll rendelkezésre erre a célra. Hozzátette: a kilencmilliárdos összeget hasznosan, gondosan és jól kell elkölteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK