Az uniós átlag feletti a magyar adatvédelmi tudás

Az Európai Bizottság 2008-as felmérése szerint többet tudnak a magyarok az adatvédelemről, mint az európai uniós állampolgárok többsége. A legjobb minősítést Görögország kapta. 

Kiemelkedőek a magyarok adatvédelmi ismeretei és valamennyi európai uniós állampolgár közül a magyarok tudják a legjobban, hogyan, mely intézményekhez fordulhatnak a személyes adataik védelme érdekében - derült ki az Európai Bizottság felméréséből. Az adatvédelmi biztos hivataláról száz magyar közül csaknem minden második hallott, ez az Európai Unió átlagát messze meghaladó arány.

Az Európai Bizottság 2008 elején valamennyi tagállamban felmérte, hogyan értékelik a polgárok az adatvédelem helyzetét és mit tudnak a személyes adataik megóvásának lehetőségeiről. A kérdések felében a magyarok az első három hely egyikén végeztek. Az adatvédelmi biztosról például az uniós polgárok 28 százaléka hallott, Magyarországon ez az arány 46 százalékos. Minden száz megkérdezett közül európai átlagban 48 érzi úgy, hogy személyes adatai megfelelő védelmet élveznek - a magyarok 54 százaléka vallja ugyanezt. A különleges adatok - például az egészségi állapotra, vagy pártállásra vonatkozók - szigorúbb védelmének ismereteiben a magyarok a második legjobbak a 27 tagállam polgárai között.

Az Európai Unió felmérése megerősíti a brit Privacy International és az amerikai Electronic Privacy Information Center 2007-es közös kutatásának eredményét. A 70 országban végzett vizsgálat megállapítja, hogy Európa öregebb demokráciáiban általában romlik az adatvédelem minősége, a fiatalabb demokráciákban viszont javul. Az Európai Unióban Magyarország a második helyen áll, azonos pontszámmal a nemzetközi felmérésben legjobban szereplő Kanadával. A legjobb minősítést egyébként az Európai Unióban Görögország kapta, Magyarország és Románia holtversenyben második.

Az adatvédelmi értékelés szempontjai között volt például a munkahelyi ellenőrzés, a bűnüldöző szervek adatkezelése, a megfigyelések, az azonosító kártyák és a biometrikus azonosítók használata. A magyarországi eredményeket is kiemelő megállapítások a 70 országgal kapcsolatban már nem ennyire kedvezőek. A brit-amerikai felmérés szerint aggodalomra ad okot az adatbázisok gyorsan gyarapodó száma, az azonosító- és ujjlenyomat-rögzítő berendezések terjedése, mivel ezek alkalmazásakor a döntéshozók nem veszik tekintetbe, milyen hatást gyakorolnak velük az állampolgárok magánéletére. Az Unióban ebből a szempontból - a brit-amerikai kutatás szerint - az Egyesült Királyság áll az utolsó helyen.