Megvan a zöldombudsman, bukott a főbírójelölt

2008.05.26. 12:41

A parlament negyedik nekifutásra megválasztotta a jövő nemzedék ombudsmanját, akinek a feladata az lesz, hogy megóvjon minket önmagunktól. A Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka András és az adatvédelmi biztosnak jelölt Péterfalvi Attila nem kapott bizalmat. Egy független kisegítette az MSZP-t Tibet ügyében.

Lesz zöldombudsman Magyarországon. Az Országgyűlés nagy többsége hétfőn megválasztotta a jövő nemzedék országgyűlési biztosának Fülöp Sándort. A parlament korábban háromszor próbált zöldombudsmant választani sikertelenül. Egyszer már Fülöpöt is leszavazták. Most 302 képviselő szavazott mellette, 59-en ellene.

A jövő nemzedék országgyűlési biztosának posztját tavaly év végén, konszenzussal hozta létre az Országgyűlés. A zöldbiztos igen erős jogosítványokat kapott, amely - szemben az emberi jogok országgyűlési biztosával - kiterjed a magánszférára is. Felfüggesztheti például a már kiadott engedélyeket, ha fennáll a visszafordíthatatlan környezetkárosodás veszélye. Beléphet minden ingatlanra, ahol természetpusztítás folyik, munkájában még a magán-, az üzleti vagy az államtitok sem akadályozhatja meg.

Egy hajszállal, de bukott az államfő által adatvédelmi biztosnak jelölt Péterfalvi Attila: a volt biztosra 239-en szavaztak igennel, 122-en nemmel, a kétharmados többséghez 258 igen szavazatra lett volna szükség. Az országgyűlési biztos-jelölteket egyértelműen csak a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta, az MDF, az SZDSZ és az MSZP lelkiismereti szavazást engedélyezett a képviselőknek. Sólyom László államfő ezúttal is tarotta magát ahhoz, hogy nem egyeztetett előzetesen a pártokkal jelöltjeiről.

"Immár a hat tisztség közül, amelyre jelölhetek, négy be van töltve ezzel a módszerrel, a lehető legjobb emberekkel, és úgy látom, hogy lassan, de biztosan megyünk előre, semmi okát nem látom, hogy ezen változtassak" - jelentette ki a szavazás után az államfő. Sólyom szerint sikerét mutatja az is, hogy Péterfalvi most sokkal több szavazatot kapott, mint legutóbb, már csak 19 szavazat hiányzik a kétharmados többséghez. Baka András leszavazását az államfőszerint nem a jelölés módja okozta.

Baka nem lett főbíró

"Kérem az országgyűlési képviselőket, hogy a szavazáskor a magyar igazságszolgáltatás érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntésüket!" - győzködte a képviselőket a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének megválasztása előtt az Országgyűlés hétfői ülésén Sólyom László köztársasági elnök, de hiába. Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt tagja a titkos szavazáson mindössze 170 igen szavazatot kapott, 191 nem ellenében.

Forrás: MTI
Sólyom a képviselőket győzködte

Sólyom a szavazás előtt arról beszélt, a jelöléskor tisztában volt azzal, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak változásokra van szüksége, és szerinte ezt a politikai erők is tudják. A köztársasági elnök azt mondta, igyekezett olyan jelöltet találni, aki amellett, hogy szakmailag alkalmas, elfogadható lesz a pártoknak is. Sólyom felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy ha nem választják meg a főbírót, hosszú késedelmet szenvednek a mindenki által szükségesnek tartott változások.

Baka András jelölését a korábbi bejelentések szerint a Fidesz és a KDNP támogatta, az SZDSZ, az MDF és az MSZP pedig nem. Az MDF és az MSZP arra hivatkozott, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) sem támogatta Baka megválasztását. A szocialistáknak emellett szakmai kifogásai voltak a jelölttel szemben: úgy vélték, kevés ismerettel rendelkezik a magyar bírói rendszer működéséről. Lomnici Zoltán jelenlegi főbíró hatéves megbízatása június 24-én jár le, így ez után nem lesz megválasztott vezetője az LB-nek és az OIT-nek sem.

Nem tárgyaltak Tibetről

Tóth András független képviselő tartózkodásán múlott, hogy az Országgyűlés hétfőn nem vette napirendre a Tibet ügyében szóló határozati javaslatot. A Balog Zoltán (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Fodor Gábor (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) által jegyzett javaslat szerint a parlament felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszaknak.

A napirendre vételt 180 képviselő támogatta, 180-an szavaztak ellene (az MSZP-s képviselők mellett a független Gyenesei István önkormányzati miniszter), míg a volt fideszes Tóth tartózkodott. Tárgysorozatba vette azonban az Országgyűlés azt a politikai nyilatkozat-tervezetet, amely a demokratikus Kubáért emelne szót. A tárgysorozatba vételt 182 képviselő támogatta, 180-an szavaztak ellene, erre a javaslatra Tóth András is igen gombot nyomott.

Forrás: MTI

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke korábban azt mondta, hogy a diplomáciában nem szokásos kapcsolatrontó intézkedéseket hozni magas szintű látogatás előtt (a házelnök ugyanis a tervek szerint a hónap végén látogat Kínába), főleg a több ezer ember munkájának eredménye, a kínai-magyar évad záróeseménye előtt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig azt kérte, halasszák el a határozati javaslat megvitatását a kínai földrengésre való tekintettel.

A Magyarországon élő tibetiek ugyanakkor levélben fordultak Gyurcsány Ferenchez. Ebben azt írták, hogy szerintük a határozati javaslatban foglaltak nem Kína ellen irányulnak, hanem "arra hívja fel Pekinget, hogy óvja a tibeti kultúrát és hagyományt, és mozdítsa elő a vallási- és az emberi jogokat Tibetben". A közösség azt kéri, hogy még a jelenlegi parlamenti ülésszakon belül döntsenek a határozati javaslatról.

Leszavazott az SZDSZ

Leszavazta ugyanakkor a parlament többsége Kiss Péter kancelláriaminisztert, akihez Demeter Ervin és Balsai István fideszes képviselők nyújtottak be interpellációt a 2002-es kormányváltás után, állítólag Kapolyi László MSZP-s képviselő és Keller László államtitkár által megrendelt nyomozások ügyében. Kiss válaszát a képviselők nem fogadták el, és 183:184 arányban a parlament sem fogadta el. A fideszes, KDN-s és MDF képviselők mellett nemmel szavazott az SZDS is.

Forrás: MTI

Ugyancsak leszavazták Veres János pénzügyminiszter válaszát, amit Medgyasszay László interpellációjára adott. A képviselő a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. jövőjéről és a kormány szándékairól érdeklődött. A parlament - 181 igen és 184 ellenszavazattal nem fogadta el a miniszter válaszát. Az SZDSZ ebben a kérdésben is nemmel szavazott.

Elmúlik a pénztártörvény

Hétfőn szavazott az Országgyűlés az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatáról. A pénztártőrvény hatályon kívül helyezésére a név szerinti szavazáson 347-en igennel, 19-en nemmel voksoltak, tartózkodás nem volt.

A törvényt előbb tavaly decemberben, majd a köztársasági elnök politikai vétója után idén február végén fogadta el a kormánypárti többség. A március 9-i népszavazáson azonban a többség elutasította az egészségügyi reform egyéb elemeit - vizitdíj, kórházi napidíj -, így az MSZP felvetette a törvény módosítását. Ezt az SZDSZ nem volt hajlandó elfogadni, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy felmondták a koalíciót. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK