Nem kecsegtet tartós eredménnyel a galambháború

2008.06.13. 6:58

Miközben a fővárosi önkormányzat a héten arról beszélt, hogy a civilekkel és a hatóságokkal együtműttműködve meg akarja gátolni a galambok elszaporodását, az érintetettek az [origo]-nak azt állították: a főváros meg se kereste őket. A Madártani Egyesület szerint a különböző fertőzéseket hordozó galambok teljes visszaszorítása reménytelen feladat, átmeneti eredményt is csak több száz millió forint befektetésével és komoly kampánnyal lehet elérni.

Sem Madártani Egyesület, sem Fővárosi Állategészségügyi Állomás nem tud arról, hogy a főváros velük együttműködve akarja meggátolni a galambok elszaporodását. A városháza kedden jelentette be, hogy a két szervezet bevonásával intézkednek majd, csütörtökön azonban mindkét helyen azt állították az [origo]-nak: egyelőre nem kereste meg őket a főváros.

A héten a főpolgármesteri kabinet Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes indítványára tárgyalt a kérdésről. Hagyó szerint ugyanis egyre nagyobb problémát okoz Budapesten a galambok elszaporodása. A legnagyobb gondot a galambok közterekre, utcákra hulló ürüléke jelenti, ez ugyanis többféle betegséget terjeszthet. Ráadásul a városban nincs természetes ellensége a galamboknak, így az elhullott példányok a tetőkön, padlásokon rothadnak.

Az állatvédelmi törvény szerint nem lehet a madarakat egyszerűen kiirtani. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa szerint a galambok elleni küzdelem több százmillió forintos komplex intézkedési tervet igényelne, amelyre nem biztos, hogy lenne elég forrása a fővárosnak. Orbán szerint már a galambok összeszámlálása is óriási munka lenne - jelenleg nincsenek pontos számok, több százezerre becsülik a budapesti populációt -, amit azonban elvállalna a környezetvédő civil szervezet, ha erre felkérést kapna. Ez egyelőre nem történt meg.

A civilek szerint a galambok számának visszaszorítása lehetetlen feladat, mert elsősorban a lakosságot kéne rávenni arra, hogy ne estesse a madarakat. Ha ugyanis kifogynak az élemből, odébbállnak. Orbán Zoltán szerint bármilyen konkrét intézkedés előtt olyan tájékoztató kampányra lenne szükség, amellyel minél több fővárosit rá tudnak venni, hagyja abba az etetést. Ezt követhetik az akciósorozat: a galambok etetését szigorúan büntetni kéne - mint például Londonban -, de biztosítani kéne azt, hogy a madarak ne tudjanak kukázni.

Szüksége lenne arra is, hogy műemlékek - például a Bazilika -, épületek vízszintes párkányait 5-10 centiméter magas, pár milliméter átmérőjű fémtüskékkel szereljék fel. Így nem tudnának odafészkelni a galambok. Ehhez hasonló tüskékkel látták el például Mosonmagyaróváron az egyik lakótelepi ház tetejét. A fővárosban több ezer épület tetejét kéne fémtüskékkel felszerelni. A szaporulatot azzal is vissza lehet fogni, ha a galambok tápszerébe fogamzásgátlót csempésznének. Ezt a módszert alkalmazzák például Prágában.

A civil szerezet munkatársa szerint ezek együttes alkalmazásával 5-6 év múlva lehet valamelyest visszaszorítani a galambok számát. A helyzetet azonban véglegesen nem lehet megoldani, ahogy a patkányokat és a csótányokat sem lehet teljesen száműzni a városból. Orbán szerint az eredményes fellépéshez több szervezet - közterület fenntartóknak, hulladékszállítóknak - együttműködésére lenne szükség. Állategészségügyi Állomás igazgató-helyettese az [origo]-nak azt mondta: a problémával eddig egyáltalán nem fogalkoztak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK