Vágólapra másolva!
Népszavazást kezdeményez a monoki polgármester a munkához kötött segélyek kérdéséről. Szepessy Zsolt szerint az emberek ki szeretnék fejezni véleményüket a jelenlegi segélyezési rendszerről, ezért aláírásgyűjtésbe kezd a referendum kiírásáért. Monokon nemrég feltételeket szabtak azoknak, akik szociális támogatásban részesülnek, a példát mást települések is követték.
Vágólapra másolva!

Aláírásgyűjtési akcióba kezd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere, mert országos ügydöntő népszavazást kíván kezdeményezni a segélyezési rendszer átalakításának ügyében. A népszavazási kezdeményezést maga Szepessy Zsolt polgármester jelentette be hétfőn. Mint mondta, csak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében.

A figyelem akkor irányult Monokra, amikor a helyi képviselő-testület rendeletekkel szigorította a segélyek folyósításának feltételeit. Eszerint nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. Azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek pedig akkor kaphatnak rendszeres szociális segélyt, ha ennek ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák - mondta a polgármester, aki hozzátette: a monoki példát más települések is követték. Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására.

Több település követte a példát

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata már korábban, itt márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha felajánlják neki - közmunkát is végez.

Múlt pénteken Szepessy Zsolt bejelentette: a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötő rendeletet nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal sem fogják azt alkalmazni. Aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig lehetőségéhez mérten segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását - tette hozzá.

Következményekről beszél a szakminiszter

Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötő monoki rendelet alkotmányos jogokat sért. Szepessy Zsolt bejelentésére reagálva a miniszter azt mondta: "Ha ő népszavazást akar kezdeményezni a kezdeményezése mellett, akkor próbálja meg, ez egy szabad ország, szabad a kezdeményezés, egy dolgot nem szabad, törvénytelen eszközöket alkalmazni. Ennek nyilvánvalóan lesznek különböző következményei."

A szaktárca vezetője szerint nincs igaza a polgármesternek abban, hogy ez az egyetlen lehetőség, Szepessy ezzel "tudatosan megtéveszti a közvéleményt". "Ugyanis dolgozunk alkotmányos és törvényes megoldáson", a szociális rendszer átalakítása folyamatban van. Ettől függetlenül joga van a saját megoldásának a népszerűsítésére - tette hozzá Szűcs Erika.

200 ezer aláírás kell

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést készített: Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja, hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon.

Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. Kötelező országos népszavazást tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére, ebben az esetben az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. Népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére, de ennek eredménye nem köti jogilag a törvényhozást.