ÁSZ: Káosz és imázsépítés fenyegeti az EU-pénzeket

2008.07.08. 12:41

Az NFÜ többet költ imázsra, mint valódi tájékoztatásra, egymással együtt nem működő tanácsadói hálózatokat tart fenn, és uniós pénzből fizeti munkatársainak bérét - olvasható egyebek mellett abban a jelentésben, amelyet az európai támogatásokat felügyelő ügynökség működéséről készített az Állami Számvevőszék. Az ellenőröknek feltűnt az is, amiről az [origo] is beszámolt: az NFÜ nem ura a saját informatikai rendszerének.

Számos kisebb-nagyobb hiányosságot és kockázati tényezőt tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az európai uniós pénzek elosztását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), illetve elődjénél, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál (NFH). A számvevők úgy találták, a 2013-ig Magyarországnak járó - 2007-es árfolyamon - 5655 milliárd forintnyi támogatást sokkal hatékonyabban is el lehetne költeni.

Az uniós támogatások kommunikációs stratégiájának vizsgálatakor az ÁSZ megállapította, hogy annak tervezésénél, "az NFÜ 'túlvállalta' magát", vagyis racionálisabb tervezéssel több EU-s pénz maradna működésre. A 2007-2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 16 milliárd forint szerepel ilyen célra, a központi Végrehajtási Operatív Program keretének 17 százaléka megy el erre a célra. A 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretéből 4,3 milliárdot fordítottak kommunikációra.

A 2008-ra előirányzott 2,3 milliárd forintból az NFÜ 200 milliót szán a TV2 Jóban, rosszban című szappanoperájának támogatására, ami az ÁSZ szerint azt jelzi, a kommunikáción belül túl nagy hangsúlyt kap az imázsépítés, és a kelleténél kevesebbet a konkrét tájékoztatás. Ez az ÁSZ jelentése szerint abból is kiolvasható, hogy viszonylag sokan jelentkeznek a pályázatokra, vagyis tudnak az uniós pénzekről, de sok a panasz és a visszaadott pályázat is, vagyis sokaknak nincs elég konkrét információjuk.

"A hatékony működéshez elengedhetetlen a pályázatok sikeres előkészítése (...). Ennek egyik eszköze, a pályázókat segítő tanácsadói tevékenység, ami több szempontból is hiányos" - írják a jelentés készítői. Az NFT időszakában például négy különböző tanácsadói hálózat (kistérségi megbízotti, falugazdász hálózat, vidékfejlesztési menedzserek és az NFT házhoz jön) működött egymás mellett, de munkájuk "nem volt kellően koordinált". 2007-től már csak három hálózat működik, de ezek működése sincs összehangolva.

A jelentés szerint az NFÜ saját működését is nagyrészt EU-s pénzből fedezi, olyan módon, hogy munkatársainak mintegy 70 százalékát határozott idejű szerződéssel foglalkoztatja, akiket uniós forrásból fizetnek. Bérük 2007-ben több mint egymilliárd forint volt. A szervezet ennek ellenére állandó személyügyi problémákkal küzd: "a vizsgált időszak létszámhelyzetét folyamatos vezetőcserék, nagymértékű fluktuáció és kapacitáshiány jellemezte és jellemzi ma is" - áll a jelentésben.

A fentiek miatt a döntések elhúzódtak, a kifizetések késtek. 2007-ig a 90 napon túl is kifizetetlen számlák aránya megközelítette a 80 százalékot. A kifizetések késedelme pedig - írják a számvevők - nehéz helyzetbe hozta a támogatottakat, akik hitel felvételére kényszerültek. 2007-ben elindították a "nagytakarítás" programot, ennek eredményeként tavaly őszre egy százalékra csökkent a 90 napon túli tartozások aránya.

"Kockázati tényező, hogy hiányzik a szakmai ajánlásnak megfelelő formában dokumentált informatikai biztonságpolitika" - áll a jelentésben, amely szerint nem biztosított az NFÜ önállósága a több ezer milliárd forintnyi támogatásokat nyilvántartó rendszer, az EMIR felett. A rendszer fejlesztését és működtetését ugyanis egy külső szolgáltató végzi, amely nem adta át a jogosultságokat az NFÜ-nek. (Az [origo] korábban külön cikkben foglalkozott az EMIR fejlesztése körüli furcsaságokkal)

A kormány 2007-ben hozta létre az úgynevezett kiemelt nagyprojektek rendszerét, amelyhez a legfontosabbnak ítélt, és amelyeket pályáztatás nélkül, központilag kíván megvalósítani. A kiemelt projektek bevezetése, az ellenőrök szerint nem mond ugyan ellent az uniós jogszabályoknak, de "hazai jogi alapja hiányos". Ráadásul a programok száma és összege folyamatosan nőtt, 2008 februárjáig 351 projektről hoztak döntést, ezek összege 1651 milliárd forint, ami a teljes, hétéves ÚMFT keretének negyede. A listára végül már alsóbbrendű utak felújításai is felkerültek, amelyeket a regionális programokból emeltek át.

"A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség természetesen tiszteletben tartja az ÁSZ jelentést, ugyanakkor annak számos megállapítását már a jelentéstervezet véleményezésekor vitatta" - reagált a jelentésre az ügynökség. Az NFÜ vitatja, hogy a kommunikáció jobban szolgálja az imázsépítés, mint a tájékoztatás céljait. Az ügynökség szerint ezt bizonyítja, hogy Magyarország az NFT-ben rendelkezésére álló források közel 93 százalékát felhasználta, míg a 2007-2013-as időszakban Magyarország volt az első tagállam, amely pályázati konstrukciókat írt ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK