Mikola csak tünete a fideszes zavarnak

Némi értetlenkedést okozott a Fideszben Mikola István, aki a párt hivatalos irányvonalával szemben azt mondta, lehet helye a magántőkének az egészségügyben. A Fidesz most tényleg elutasítja a privatizációt, de ez nem mindig volt így: 1998-ban még a több-biztosítós rendszer bevezetését tervezték, és a párthoz köthető az egyik első privatizációs kísérlet is. Ráadásul most is vannak olyan fideszes önkormányzatok, ahol a kórházak működtetése magáncég kezébe került.

"A magántőkének csak szakmai alapon, szigorú korlátok mellett, a közösségi tulajdon többségben maradása esetén van helye az egészségügyben" - jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök kedden, Habis László egri polgármesternek írt nyílt levelében. Ezzel Orbán igyekezett rendet tenni a fideszes fejekben, miután volt egészségügyi minisztere, Mikola István Kiskunhalason, egy magáncég által működtetett kórházban azt mondta, lehet helye az egészségügyben a magántőkének.

Orbán a választókerületi vezetőknek is szétküldött levelében arra emlékeztetett, a legnagyobb ellenzéki párt még mindig elutasítja az egészségügy privatizációját. A múlt héten pont azért zárták ki Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét, mert az önkormányzat magánkézbe adta a hevesi rendelőintézet működtetését. A pályázat nyertese az Agria Ügyelet Kft. volt, amelynek egyik tulajdonosa Magyar István, az egri pártszervezet elnöke, akit ezért szintén kizártak a párt soraiból.

Törrténete során a Fidesz nézetei többször is ingadoztak az egészségügy és a magántőke kapcsolatáról. Közvetlenül kormányra kerülése előtt, 1998-ban a párt még bevezette volna a több-biztosítós modellt, amelyet ma már a leghatározottabban elutasít. Mikola István ezt utólag úgy magyarázta, kormányra kerülve rá kellett jönniük, hogy a több biztosító nem célravezető, sőt, "viselhetetlen problémákat" okozna az ellátórendszerben.

Szegedi modell

Az egyik első kórház-privatizációs kísérlet is a Fideszhez kötődik. Az akkoriban a fideszes Bartha László polgármester által vezetett szegedi önkormányzat 2000 elején határozta el, hogy pályázatot ír ki a városi rendelőintézet, a kórház és a gyermekkórház működtetésére. Az önkormányzat a három pályázó közül a Fuziomed Kft-t választotta ki mint lehetséges partnert.

Fuziomed Kft. ajánlata szerint a cég az önkormányzattal együtt létrehozott volna egy részvénytársaságot, amelyhez a gazdasági ügyek és a vagyon tartozott volna, míg magát az egészségügyi ellátást egy közhasznú társaság végezte volna. A privatizáció ellen tiltakozott az orvosi kamara, a szakszervezetek és a helyi ellenzék is, mert úgy vélték, a cég csak az ingatlanokra hajt, illetve korrupció gyanúja lengi körül az eljárást.

A kiválasztott cég tulajdonosai között volt az akkor még állami tulajdonban lévő Hungaropharma Rt. gyógyszerforgalmazó cég, illetve a debreceni székhelyű, egészségügyi informatikával foglalkozó HospNet Kft. (miután a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. kiszállt a cégből, a HospNet lett a többségi tulajdonos). A HospNet egyik korábbi vezetője és közvetett tulajdonosa pedig Takács László volt, Selmeczi Gabriella egykori fideszes politikai államtitkár tanácsadója, illetve 2006-ig az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának tagja.

A mára nevet változtatott HospNet mögötti cégháló meglehetősen bonyolult, de a cégbírósági adatokból kiderül, hogy Takács 1997-1998-ban ügyvezető volt a cégnél, később pedig közvetett tulajdonos: a HospNet Kft. egyik tagja volt a Flexum-Holding Rt., amelyben Takács 2003-ig igazgatósági tag és tulajdonos is volt. Ez utóbbi részvénytársaság felügyelőbizottságában egyébként a '90-es évek elején tag volt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere is.

Lex Mikola

A szegedi privatizációs kísérletet végül a Gógl Árpádot az egészségügyi miniszteri poszton 2001. január 1-én felváltó Mikola István fújta le 2001 augusztus végén azzal, hogy felszólította Barthát és a szegedi önkormányzatot, halasszák el a döntést. A hivatalos indoklás szerint az egészségügy túl fontos ahhoz, hogy "mesterségesen gerjesztett politikai indulatok kereszttüzében kelljen erről a határozatot meghozni".

Mikola egyébként támogatta volna a magántőke szabályozott bevonását az egészségügybe, és hosszú viták után 2001. december 18-án a parlament el is fogadta a miniszter által beterjesztett kórháztörvényt. A jogszabály Mikola szándékai szerint megakadályozta volna az ellenőrizhetetlen keretek közt zajló "vadprivatizációt" és a "kimazsolázást", vagyis hogy csak a jól fizető tevékenységeket (például képalkotó diagnosztika, laboratórium) magánosítsák.

Mikola a kórháztörvény vitája idején a parlamentben

A törvényjavaslat indoklásában az állt: "Az egészségügyi közintézmények átalakítása során a törvény nem állít akadályokat a jelenlegi állami, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítése elé." A Mikola-féle kórháztörvény lehetővé tette volna, hogy az intézményeket közhasznú társaságokká alakítsák, azok pedig az egyes feladatokra profitérdekelt vállalkozásokkal vagy szabadfoglalkozású orvosokkal kössenek szerződést.

Az akkor ellenzékben lévő baloldali pártok élesen bírálták a törvényt, amely szerintük nem volt alkalmas arra, hogy megakadályozza a kimazsolázást. A 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormány egyik első intézkedése az volt, hogy hatályon kívül helyezte a törvényt. Helyette 2003-ban fogadták el az új - Csehák Judit miniszter által előkészített - kórháztörvényt. Ezt azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte, majd miután érdemi tárgyalás nélkül újra elfogadták, az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A törvény ellen a testület döntése ellenére is népszavazási kezdeményezést indított a Munkáspárt, amelyhez a Fidesz is csatlakozott, kiadva a jelszót: "Az egészség nem üzlet". A Csehák-féle kórháztörvény ugyanis lehetőséget adott volna gazdasági vállalkozásoknak is, hogy egészségügyi intézményeket működtethessenek, bármilyen szervezeti és tulajdonformában. A jogszabály nem engedélyezte a kimazsolázást, a vevő csak az intézmény alaptőkéjének megemelésével szerezhetett volna részesedést.

Terjeszkedő hálózatok

Mivel a Mikola- majd Csehák-féle kórháztörvényeket máig sem pótolták, az egészségügyi privatizáció törvényi szabályozás nélkül zajlik, a jól fizető tevékenységeket már a legtöbb helyen magáncégek végzik. Erre már az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Az ellenőrök külön foglalkoztak a legtöbbet emlegetett Hospinvest Zrt-vel is, amely 2004-ben kezdte átvenni kórházak üzemeltetését, legutóbb az egri Markhot Ferenc kórházat adta át nekik a Heves megyei önkormányzat.

A mai ellenzék a Hospinvest-csoportot egyértelműen szocialista kötődésű cégként emlegeti, hiszen a cég az MSZP-s vezetésű önkormányzatokkal szerződött: az egri mellett ők működtetik a kiskunhalasi, a hatvani és a gyöngyösi kórházat, és mindhárom településnek baloldali vezetése van (Kiskunhalason a mostani ciklusban már a Fidesz van többségben, a de a polgármester továbbra is MSZP-s). A Hospinvest legutóbb bejelentkezett Jászberényben is, ahol szintén MSZP-s a polgármester, de a jobboldali többségű képviselő-testület nemet mondott a helyi kórház átadására.

A cégnek azonban van egy párja is, amely fideszes vezetésű önkormányzatoktól vesz át intézményeket. A Hospinvestet alapító Kollányi Gábor és Kern József útjai 2006-ban szétváltak, utóbbi létrehozta a Medisyst Kft-t, amely Körmenden, Tapolcán és Mezőtúron vette át a kórházak működtetését. Ezeken a településeken pedig fideszes többségűek az önkormányzatok. A kft. vezetője, Németh Attila korábban a Vas megyei közgyűlés egészségügyi bizottságát, valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsot irányította fideszes delegáltként.

Németh az [origo]-nak tagadta, hogy csak ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal kötnének szerződéseket. A Hospinvestre utalva azt mondta: a Medisyst nem harcol önkormányzatokkal, kizárólag olyan településekkel szerződnek, ahol a képviselő-testületben az ellenzék és a kormánypárt is hozzájárul a kiszervezéshez. A cégvezető szerint a konfliktusok elkerülése érdekében igyekeznek háttérben maradni, ezzel magyarázta, hogy a Medisystnek miért nincs saját honlapja. A céget a labordiagnosztikával foglalkozó Diagon Kft-n - a két cégnek közös a tulajdonosa - keresztül lehet elérni.

Harmadik út

Köztes megoldást találtak ki a szintén fideszes vezetésű Debrecenben, ahol 2004-ben két önkormányzati tulajdonú társaságot hoztak létre a korábban önkormányzati intézményként működő, járóbeteg-ellátást végző Városi Egészségügyi Szolgálat (VESZ) helyére. A két társaság közül egy kft. kezeli a vagyont, míg egy kht. végzi az egészségügyi ellátást. Az átszervezés Ónodi-Szűcs Zoltán VESZ-igazgató nevéhez fűződik, akit később - miután 2006-ban a Fidesz többségbe került a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatban - kineveztek a Kenézy Kórház főigazgatójává. A kórházat a VESZ mintájára átszervezték, majd egy holdingban egyesítették a megye és a város egészségügyi cégeit.

Idén tavasszal a debreceni modellként emlegetett megoldást választotta a Hospinvestet kikosarazó jászberényi önkormányzat is. Juhász Dániel fideszes alpolgármester szerint ezzel a módszerrel köztulajdonban marad a kórház, de ki lehet használni a gazdasági társasági forma előnyeit. A gazdasági társaság ugyanis - magyarázta Piroska Miklós, a Jászberényi Egészségügyi Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője - az önkormányzati intézményekkel szemben el tudja költségként számolni az amortizációt, visszaigényelheti a beruházások után az áfát és üzleti szemlélettel gazdálkodhat a rábízott vagyonnal.

Ebben a modellben ugyanúgy megszűnik a dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, mintha egy magáncég vette volna át a kórházat. Ez megkönnyíti az esetleges létszámleépítést, a munkáltatónak pedig nem kötelező végrehajtania a központilag előírt béremeléseket, vagy különbséget is tehet a munkavállalók között. A debreceni és jászberényi megoldással elvileg a privatizáció is könnyebbé válik, hiszen ha az önkormányzat úgy döntene, eladja a kórházat, csak egy társaság üzletrészét kell értékesítenie. Ezt a képviselő-testület többsége egyetlen szavazással megteheti, miközben a dolgozók sem gördíthetnek akadályokat az üzlet elé, hiszen ők ugyan annak a cégnek az alkalmazottai maradnak.