Olcsóbb továbbpasszolni a problémás gyerekeket

Hiába írja elő a törvény, hogy minden település biztosítson olyan szállást, ahol a problémákkal küszködő családok egy időre elhelyezhetik gyereküket, több önkormányzat pénzhiányra hivatkozva nem működtet ilyet. Egy átmeneti otthont üzemeltető civil szervezet szerint előfordul, hogy az ökormányzatok pusztán anyagi megfontolásból dugnak állami gondozásba gyerekeket. Egyszerűen azért, mert ennek költségeit az állam állja.

Azért került az otthonától távol, több hónapra gyermekvédelmi gondoskodásba egy 13 éves Pest megyei lány, mert megromlott a kapcsolata a szüleivel - mondta az [origo]-nak Bálló Ottília, a megye egyetlen átmeneti gyerekotthonát működtető Fészek Egyesület ügyvezetője. A kamaszlány ellátását - aki a konfliktus rendeződéséig el akart költözni otthonról, amihez a szülei is hozzájárultak - meg lehetett volna oldani helyben is.

A lány lakóhelyén működik olyan otthon, ami átmeneti elhelyezést biztosít gyerekek számára. Az ellátás finanszírozását azonban nem tudta vállalni a város, így állami gondozásba került a lány. Ennek költségeit nem a település, hanem az állam fizeti. Később kiderült, hogy a lánynak nem állami gondozásban a helye, így visszakerült a szüleihez. Jóval szerencsésebb lett volna, ha a probléma rendezéséig maradhatott volna a lakhelyén, a szüleihez közel - mesélte Bálló.

Nincs átmeneti szállás

Bár konkrét eseteket nem sorol fel, de problémásnak tartja a gyerekjogok érvényesülését Pest megyében az a jelentés is, amelyet Szabó Máté általános ombudsman készített. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt vizsgálta, hogy a megye egyes településein felismerik-e, ha egy gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, illetve szükség esetén, biztosítani tudják-e a gyerekek ideiglenes elhelyezését. Az ombudsman szerint a településeken dolgozó szociális munkások sokszor még a krízishelyzeteket sem tudják kezelni. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a Pest megyei települések többsége a gyerekek átmeneti elhelyezéséről annak ellenére sem gondoskodik, hogy azt törvény írja elő.

Átmeneti elhelyezésre akkor lehet szükség, ha a szülő önhibáján kívül - például egy kórházi kezelés miatt - egy ideig nem tud gondoskodni a gyerekéről. Az átmeneti elhelyezés lehetőségét minden önkormányzatnak biztosítania kell, mégpedig azért, hogy megakadályozzák a gyerekek családoktól való elszakadását. A 30 ezer főnél nagyobb városoknak családok számára, a 20 ezer fő feletti településeknek pedig gyerekek számára kell fenntartaniuk ideiglenes elhelyezkedést vállaló otthont. A lehetőséget biztosítani kell a legkisebb településeknek is, ők azonban választhatják a helyettes szülő rendszert - ilyenkor egy család adja az átmeneti elhelyezést - vagy összefoghatnak más településekkel is.

Olcsóbb továbbpasszolni

A jogsértő helyzetet Burkáné Dr. Nagy Beáta, a Közép-Magyarországi Szociális és Gyámhivatal helyettes vezetője szerint a települések általában pénzhiánnyal magyarázzák. Ezt erősítette meg a Fészek Egyesület ügyvezetője is: az önkormányzatoknak egyre kevesebb pénzből kell egyre több feladatot ellátniuk. Ezért előfordulhat az is, hogy úgy próbálják megúszni a pénzköltést, hogy átmeneti gondozás helyett állami gondozásba küldik a gyereket, ahonnan viszont már jóval kisebb az esély a családba történő visszatérésre. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) igazgató-helyettese pedig abban látja a problémát, hogy kevés az olyan Fészek Egyesülthez hasonló szolgáltató, amelyikkel az önkormányzatok szerződni tudnának az ilyen feladatok ellátására.

Helyben nem tudják garantálni a gyerekek ideiglenes elhelyezését például az ombudsman által vizsgált Pest megyei Örkényben sem. A helyi gyermekjóléti szolgálat vezetője az [origo]-nak azt mondta: ebből eddig nem adódott probléma, a gyerekeket többek között a fővárosban helyezték el. Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint nemcsak Pest megyében, hanem az ország más részein is probléma az átmeneti férőhelyek hiánya, ezt az ombudsman is megállapította már a korábbi, Komárom-Esztergom megyét érintő vizsgálatában. Ráadásul hat megyében egyáltalán nincsen átmeneti otthon gyerekek számára. Országosan a mintegy 3800 férőhelyen 6000 gyermek ellátását biztosították 2007-ben, ennél azonban több ilyen férőhelyre lenne szükség - tette hozzá Katonáné.

Leterhelt családsegítők

Az ombudsman azt is megállapította, hogy több helyen nem működik megfelelően a gyerekek veszélyeztetettségét észlelő rendszer. Ennek többek között a tanár, a rendőr és védőnő is része, akiknek jelezniük kell a családsegítők felé, ha bántalmazásra utaló jelet találnak a gyereken. Az országgyűlési biztos szerint minden vizsgált településen volt családgondozókat foglalkoztató gyermekjóléti szolgálat, de ezek többsége létszámhiánnyal küzd.

A gyerekjóléti szolgálatok szerepe azért fontos, mert a problémákkal küzdő családoknak segítséget nyújthatnak hivatali ügyekben, segélyek igényléséhez, szabadidős programokat szerveznek a településen élő gyermekek számára. Gondozzák a kisebb mértékben veszélyeztetett gyermekeket, annak érdekében, hogy ne kelljen kiemelni a családból, illetve végső esetesben az ő feladatuk, hogy javaslatot tegyenek a veszélyeztetett gyerekek családból való kiemelésére.

Az országban összesen 1200 gyermekjóléti intézmény működik, amelyekben 3300 szakember dolgozik. A Fővárosi TEGYESZ igazgató-helyettese szerint a családsegítők leterheltsége országosan jellemző tendencia, miközben az ajánlott az lenne, hogy egy szociális munkásra 10-15 ügy jusson, addig a gyakorlatban jóval több esettel foglalkoznak. Radoszáv szerint a túlterheltség oka, hogy az önkormányzatok rövidtávon gondolkodnak. Egyelőre nem értik meg, hogy jóval kevesebb családi probléma okozta teher szakadna a nyakukba, ha több szakembert alkalmaznának.

A szociális tárca főosztályvezetője az [origo]-nak azt mondta: a problémára az a kormányzati stratégia jelenthet megoldást, amely a gyerekjog érvényesülése tekintetében konkrétabb célokat fogalmaz meg. Ráadásul az Európai Unió pályázatai is segítik a gyermekjóléti szolgálatok infrastrukturális fejlesztését. A főosztályvezető az ombudsman azon megállapítására, hogy a szociális munkások sokszor a krízishelyzetek sem tudják megoldani, azt mondta: területenként eltérő ugyan az ellátás színvonala, de szakembernek mindenhol el kell látnia a gyerekeket, ha kell a gyámhatóság bevonásával.