"Kulturálatlan módon folytatták az igazoltatást"

2008.08.23. 9:12

Egy szájsérüléssel végződő flegma igazoltatás, egy bonyolult betörési üggyel magyarázott rendőri tilosban parkolás a másik - az első két olyan ügy, amelyet az országos rendőr-főkapitány is véleményezett, miután a rendőrség civil kontrollját ellátó Független Rendészeti Panasztestület szerint az ügyben érintett rendőrök jogsértően jártak el. A főkapitány mindkét esetre csavaros magyarázatot talált. A lényeg, hogy szerinte a rendőrök az egyik esetben csak részben, a másikban egyáltalán nem vétettek.

A közelmúltban hozta nyilvánosságra első, a rendőrséget alapjogok megsértése miatt elmarasztaló állásfoglalásait a Független Rendészeti Panasztestület. A testület idén februárban alakult meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a rendőrség civil kontrollját, vagyis azt, hogy ne csak a rendőrségnél lehessen panaszt tenni a rendőri intézkedésekre. Az öttagú testület nem hatóság, nem szankcionálhatja az esetleges túlkapásokat. Az ombudsmanhoz hasonlóan járhat el: állásfoglalást ad ki, és ha úgy találja, hogy a rendőrök súlyosan megsértették a panaszos alapvető jogait, akkor átadja az ügyet az országos rendőrfőkapitánynak.

A panasztestülethez eddig mintegy 150 panasz érkezett, és 74 esetben készült már állásfoglalás - mondta az [origo]-nak Belánszki Gyula, a testület titkárságvezetője. Ezek között 17 alkalommal állapítottak meg olyan súlyos jogsértést, hogy az ügyet megküldték a rendőrfőkapitánynak. Bencze Józsefnek 15 napon kell határozatot hoznia az ügyekben. A panasztestület állásfoglalása nem kötelező rá nézve, de meg kell indokolnia, hogyha eltér attól.

A panasztestület honlapján jelenleg két, súlyosnak minősített eset kapcsán olvasható állásfoglalás. Mindkét esetről meghozta már a határozatát az országos rendőrfőkapitány is: az egyikben csak részben, a másikban egyáltalán nem ismerte el, hogy hibázott volna a rendőrség.

"Kulturálatlan módon folytatták az igazoltatást"

Az első panaszt egy olyan férfi tette, akinek a rendőri intézkedés során felszakadt a szája. A panaszos egy márciusi éjszakán, kissé ittasan sétált egy vidéki nagyvárosban, amikor a mellette elhaladó rendőrjárőrök a kocsiból kiszóltak neki, hogy igazolja magát. Többszöri felszólításra sem fogadott szót, mire a rendőrök kiszálltak a kocsiból, testi kényszert alkalmaztak vele szemben, megbilincselték, és bár az intézkedés közben előkerült a személyi okmánya, mégis előállították a helyi rendőrkapitányságra - olvasható az esetismertetésében. A férfi szabadságát négy órán át korlátozták.

Nem volt jogszerű a rendőri intézkedés, és megsértették a panaszos emberi méltóságát - állapította meg a panasztestület, miután megnézte az iratokat és meghallgatta az érintett rendőröket is. A testület szerint a panaszos nem volt annyira ittas, hogy az indokolta volna az igazoltatást, nem is hangoskodott, nem zavart senkit. A vizsgálók a megbilincselést sem tartották jogszerűnek, mert a férfi csak szóban volt agresszív, és elszökni sem próbált. A testület szerint a rendőrök hibáztak akkor is, amikor nem segítettek a megbilincselt férfinek beülni az autóba, és emiatt úgy beütötte a száját, hogy felrepedt a felső ajka.

A méltóság megsértését elismerte, de az intézkedést magát jogosnak tartotta az országos rendőrfőkapitány határozata - amelybe a Független Rendészeti Panasztestület jóvoltából betekinthettünk - és amelyet az ORFK a honlapján két héten belül, ugyancsak anonimizálva, közzétesz. A főkapitány szerint az igazoltatás a késői órákra és a schengeni, belső ellenőrzésre vonatkozó előírásokra tekintettel indokolt volt, ugyanis így rátalálhatnak a körözés alatt álló vagy az országban jogellenesen tartózkodó emberekre.

A rendőrfőkapitány az igazoltatás jogosságát védve a határozatában idézte a rendőrségi törvény tavaly módosított passzusát az igazoltatásról, amely így szól: "A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani."

Csakhogy ezt a rendelkezést éppen azért bírálták civil jogvédők, mert szerintük nem garantálja az önkényes igazoltatások elleni védelmet. 

A korábbi törvényszöveg még általánosabb volt, és csak annyit mondott, hogy "a rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania." A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)jogvédő szervezet kritikája szerint az új szöveg is csupán megjelöli a rendőr feladatai közül a legáltalánosabbakat, kiegészítve azokat a tartózkodás jogszerűségének megállapítása és a természetes illetve jogi személy jogainak védelme érdekében történő igazoltatási okokkal.

A TASZ szerint a törvénymódosítás után a tartózkodás jogszerűségének megállapítása jogcímén gyakorlatilag bárki igazoltatható. "Ez utóbbi meghatározás igazoltatási okként való megjelölése megítélésünk szerint elfogadhatatlan, mert korlátlan és szubjektív, így önkényes igazoltatásra ad lehetőséget" - írta bírálatában a TASZ.

Bencze József szerint a testi kényszer és a bilincs is indokolt volt, mert a férfi egyre durvábban sértegette a rendőröket, és "az érintett térségben a rendőrök ellen irányuló hivatalos személy elleni erőszak növekvő tendenciát mutat". Azt viszont a főkapitány is úgy vélte, hogy a rendőröknek nem lett volna szabad csak úgy, a kocsiból kiszólva felszólítani az igazoltatásra, hanem közölniük kellett volna a nevüket, az azonosítójukat. Helytelennek tartotta azt is, hogy a rendőrök "a panaszossal kölcsönösen - sértő megjegyzések kíséretében, kulturálatlan módon folytatták az igazoltatást".

Tilosban parkoló rendőrautót fotóztak

A másik eset februárban történt, a fővárosi Árpád úton. A panaszosok arról számoltak be, hogy egy szabálytalanul parkoló rendőrautóra lettek figyelmesek a buszmegállóban. Ők elkezdtek fényképeket készíteni a kocsiról, mire a rendőrök igazoltatták őket, és rögzítették az adataikat. A panaszosok szerint a rendőr nem tisztelgett, nem köszönt, és megjegyzést tett a fényképek készítése miatt. Mikor a panaszosok rákérdeztek, hogy mi volt az oka az igazoltatásnak, állításuk szerint a rendőr csak annnyit mondott, hogy ha visszaélnének a fényképekkel, akkor dokumentálva lesz az eset.

A panasztestület állásfoglalása szerint az igazoltatásnak nem volt ésszerű és törvényes indoka, a rendőrök visszaéltek a panaszosok személyes adataival. "Az igazoltatást kiváltó ok minden bizonnyal az volt, hogy a panaszosok rögzítettek egy feltételezett jogsértést a rendőrség tagjai részéről" - olvasható az állásfoglalásban.

Ezt a panaszt az országos rendőrfőkapitány teljes egészében elutasította. Bencze szerint az igazoltatás oka nem a fotózás volt, hanem a rendőrök egy közeli iskolában történt lopás miatt igazoltatták az arra járókat, és az egyik járókelő figyelmeztette őket, hogy a két panaszos körbejárta a rendőrautót. A rendőrkapitány határozata szerint az adatokat a lopási ügy miatt rögzítették, és a rendőrök nem jártak el megfélemlítően. Azt Bencze sem vonta kétségbe, hogy a rendőrautó tilosban parkolt, de szerinte a KRESZ betartása ebben az esetben az igazoltatás végrehajtását veszélyeztette volna, mert szétszéledtek volna az emberek. "A többség szemében tehát a rendőrök ilyen fellépése éppen, hogy elvárt magatartás" - írta Bencze a buszmegállóban parkolásról.

Nem csak azokban az esetekben merült föl esetleges hiba a rendőrség részéről, amelyeket a panasztestület megküldött a rendőrfőkapitánynak. Számos olyan ügy akad, amelyekben csak azért nem hozott elmarasztaló állásfoglalást a panasztestület, mert a panasz elkésett - mondta Belánszki. A törvény nyolc napos határidőt szab a panaszosok számára, legfeljebb ennyi idő telhet el a kifogásolt rendőri intézkedés és a bejelentés között. Belánszki szerint a testület tagjai indokolatlanul rövidnek tartják ezt a határidőt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK