A főváros nem keménykedik a zsidónegyedért

2008.09.05. 14:23

Vereséget szenvedtek a fővárosi önkormányzat városvédői, élükön a főépítésszel: saját közgyűlésük szavazott ellenük, amikor az erzsébetvárosi polgármesternek, Hunvald Györgynek igazat adva döntöttek a zsidónegyed ügyében. Az értékes terület házait komolyabban megvédő tervezet helyett így a kerület egy jóval enyhébb szabályozást vezethet be.

A hetedik kerületi vezetés számos bírálatot kapott már fejlesztési politikája miatt. A világörökség védőzónájába tartozó régi pesti zsidónegyed pusztulását - régi épületek lebontását, a bírálók szerint a környezetbe nem illő épületek felhúzását - nemcsak civil tiltakozás kíséri évek óta, hanem már az UNESCO képviselője, Michel Polge januári jelentése is megállapította, hogy a továbbiakban egyetlen épületet sem szabad lebontani.

A pusztulás megakadályozára készült el - másfél éves munka után - egy javaslat, amelyet együtt alakított ki a hetedik kerület, illetve a főváros, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a városvédő civilek. Úgy tűnt, hogy végül sikerült egy olyan tervet készíteniük, amelyet minden érintett elfogadhatónak tart. Ez az úgynevezett kerületi szabályozási tervből (kszt) és egy hozzá kapcsolódó rendelettervezetből állt, amely szigorú feltételeket szabott a zsidónegyedben levő épületek bontására, átalakítására, új házak építésére (erről bővebben itt olvashat). A terv konszenzusos volt, és még Michel Polge is elfogadhatónak találta - derül ki egy fővárosi beszámolóból, amely május végén került a fővárosi közgyűlés elé.

A kerület azonban az elkészült kszt-t kettébontotta. Az első részbe a fővárosi főépítész, Beleznay Éva szerint a súlytalan intézkedéseket tették, és a másodikba kerültek azok a passzusok, amelyek a zsidónegyed pusztulását igazán hatékonyan megakadályoznák. (Ilyenek például a bontás előtt álló épületek kötelező karaktervizsgálata, a szintmagasságok előírása, illetve az udvarok minimális méretének megállapítása.)

A rendelet kettébontásával az a gond, hogy csak az elsőt fogadnák el idejében, a második esetében - tehát amelyik a lényegi elemeket tartalmazza - bizonytalan a jóváhagyás. A hetedik kerületi önkormányzat sajtófőnöke, Kádi Csaba korábban az [origo]-nak azt mondta: a második - szigorúbb - tervezetet "Pest belső részére lenne célszerű bevezetni". Ezt tehát csak akkor fogadná el az önkormányzat, ha más kerületek - V., VI., VIII. - is bevezetnék.

Rontja Magyarország hírét

A kerület akciója és a kszt kettébontása ellen tiltakozott a fővárosi főépítész, a kerületi városvédő szervezetek és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is. Mezős Tamás KÖH-elnök szerint a két ütemre bontás látszatintézkedés, és csak ront Magyarország nemzetközi megítélésén. Ha Magyarország a Világörökségi Bizottság előtt nem tud hamarosan érdemi előrelépésről beszámolni a zsidónegyed védelmében, azzal "komoly nemzetközi presztízsveszteséget kiváltó nemzetközi kritikának tennénk ki hazánkat" - fogalmazott egyik levelében Mezős.

A tiltakozás ellenére a fővárosi közgyűlés múlt heti ülésén a képviselők Hunvald György erzsébetvárosi polgármester mellett szavaztak: egyetértettek a hetedik kerületi, kettébontott tervvel. Ezután a kerület jogában áll, hogy egyelőre csak az első ütemet vezesse be, a főváros többé nem szólhat bele, hogy ennek keretein belül mit tesz. A fővárosi közgyűlés ráadásul elsöprő többséggel szavazott a kerület javára: az MSZP-s képviselők, valamint a teljes ellenzék egyhangúan támogatta Hunvaldot, az SZDSZ-es képviselőknek pedig csak egy része szavazott a vitatott terv ellen.

"Buldózeres haszonszerzés"

"Érthetetlen, hogy miért döntöttek így" - mondta az [origo]-nak Beleznay Éva főépítész. Szerinte a döntés nem felel meg a főváros érdekeinek. "Nincs rendben, hogy az önkormányzati törvényből fakadó jogainak köszönhetően a helyi önkormányzat le tud rombolni és át tud építeni egy országos jelentőségű védett területet" - tette hozzá.

Ughy Attila, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a városfejlesztési, városképvédelmi bizottság elnöke az ellenzéki támogatást azzal indokolta, hogy a főváros elképzelése életidegen lett volna és az épületek lassú pusztulásához vezetett volna. "Olyan szabályozást nem szabad alkotni, amely egy városrésznek csak egy szűk területére vonatkozik, mert az eltérő fejlesztésekkel felborul a városképi egyensúly" - jelentette ki a szakpolitikus.

Az egyik kerületi városvédő szervezet, a Nagydiófa Egyesület szerint a közgyűlés "az örökségvédelemre mondott nemet", a "buldózeres haszonszerzésre" mondott igent döntésével. Perczel Anna, a városvédő ÓVÁS! Egyesület munkatársa szerint a kerület terve ellentétes az UNESCO akaratával, hiszen a szervezet szakértője korábban világossá tette: elfogadhatatlan, hogy egy védett negyedbe oda nem illő, lakótelep jellegű épületeket emeljenek. Ehhez képest Perczel Anna szerint a zsidónegyed területén tíz épületet bontanának el.

KAPCSOLÓDÓ CIKK