Többször bevetette már azt a fegyvert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy szorult politikai helyzetben szavazást kért önmagáról. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, pártelnökké választása előtt, a népszavazási kudarcot követően és SZDSZ koalícióból való kilépésekor is úgy szavaztatott maga ellen, hogy a párt végül megerősítette helyzetét. Gyurcsány most rendkívüli pártkongresszust akar, ahol hasonló eszközt vethet be. Az MSZP elnöksége este dönt.

Kedd esti ülésén dönt az MSZP elnöksége arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatára összehívja-e a párt rendkívüli kongresszusát.

Gyurcsány az MSZP hétfői frakcióülésén jelentette be, hogy kezdeményezi a rendkívüli kongresszus összehívását szeptember 27-re. A kongresszusnak arról kéne döntenie, hogy mit lépjen az MSZP az után, hogy az SZDSZ visszautasította Gyurcsány programtervezetét, és tárgyalni sem hajlandó róla.

A kormányfő szerint az MSZP három lehetőség közül választhat: egyetértve a Fidesszel támogatja a parlament feloszlatását és az előre hozott választások kiírását; elfogadja az SZDSZ ultimátumát és a jelenlegi kormány helyére egy új kormányt állít; a jelenlegi kormányt támogatva megpróbál parlamenti többséget szerezni.

Tálcán kínálta magát

Nem ez az első alkalom, amikor Gyurcsány egy kényes politikai helyzetből úgy próbál kitörni, hogy szavazást kér önmagáról.

Legutóbb akkor vetette be ezt a megoldást, amikor az SZDSZ április elején jelezte, hogy kilép a koalícióból. Az MSZP április 6-i frakcióülésén Gyurcsány felvetette: úgy érzi-e a frakció, hogy személye akadályozza a kormányzást. A képviselőcsoport egyhangúlag azt válaszolta, hogy nem, tehát Gyurcsány Ferenccel akarja folytatni a kormányzást.

A március 9-i népszavazási vereség után is kezdeményezte a párt összehívását a kormányfő. Kongresszus helyett március 29-én úgynevezett pártértekezletet tartottak, amelynek nem volt döntési joga. Gyurcsány ott jelentette be, hogy a meneszti miniszterét, az SZDSZ által delegált Horváth Ágnest az egészségügyi tárca éléről. A bejelentést - amely után az szabad demokraták felmondták a koalíciót - tapssal üdvözölte a teremben jelen lévő mintegy kétezer szocialista tisztségviselő és küldött.

Az őszödi beszéd után egyre népszerűtlenebbé váló Gyurcsány úgy volt hajlandó elvállalni a pártelnöki és a miniszterelnöki feladatot, ha egységesen kiáll mellette a párt. A miniszterelnök a 2007. február 27-i kongresszuson a szavazást megelőző, "Reform vagy bukás" című beszédében legalább 75 százalékos támogatást kért a küldöttektől. A jelszó hatásosnak bizonyult, a kongresszus nagy többséggel, a szavazatok 89,15 százalékával választotta meg elnöknek Gyurcsányt.

2006. október 6-án pedig az elvesztett önkormányzati választások és a Fidesz ultimátumának hatására - a Fidesz a választások után felszólította az MSZP-t, hogy 72 órán belül menessze a miniszterelnököt - az Országgyűlésben kért maga ellen szavazást a kormányfő. A név szerinti bizalmi szavazáson a jelenlévő 206 kormánypárti képviselő - köztük maga a miniszterelnök is - igennel, a 165 ellenzéki nemmel voksolt. A később önkormányzati miniszterré kinevezett Gyenesei István független képviselő igennel szavazott.

"Ez a csapat kemény"

Többször előfordult az is, hogy a párt elnöksége felsorakozott Gyurcsány mögött, amikor a kormányfő egy kellemetlen szituációban volt kénytelen megszólalni. Gyurcsány mögött sorakozott fel a párt vezérkara, amikor a népszavazási kudarc éjszakáján Gyurcsány bejelentette: "az emberek azt mondták, hát ha nem muszáj fizetni 300 forintot, akkor mi nem fizetnénk 300 forintot". Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő a Hír TV felvétele szerint az elnökségre utalva mondta azt, hogy "Ez kemény, ez a csapat kemény."

Ugyancsak Gyurcsány háta mögött állt az elnökség a múlt héten, amikor a kormányfő először állt ki a nyilvánosság elé azt követően, hogy kiderült, az SZDSZ nem támogatja a kormányfő programját. Gyurcsány ekkor jelentette be, hogy tárgyalást kezdeményezne az SZDSZ-szel az MSZP támogatásáról.