Az SZDSZ-re hangolja rendkívüli ülését az MSZP

Lesz rendkívüli MSZP-kongresszus, de az időpont még bizonytalan - derült ki kedden, az MSZP elnökségének öt órás ülése után. A kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javasolta. Az ülésen a párt dönthet arról, hogy támogatja-e a sarokba szorult kormányt. Ha megpróbálkoznak a kisebbségi kormányzással, a független képviselők szavazata dönthet. Egyikük már kijelentette: Gyurcsány programja ellen szavazna.

Az MSZP országos elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy az SZDSZ-szel folytatott tárgyalások eredményeiről rendkívüli kongresszus foglal állást, ám ennek időpontját később határozzák meg - közölte Nyakó István, a párt szóvivője az országos elnökség közel öt órás ülését követő sajtótájékoztatóján, kedden késő este.

A rendkívüli kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte hétfőn. Gyurcsány azt mondta, szeretné, ha a párt eldöntené, melyik lehetőséget választja: az MSZP - egyetértve a Fidesszel - támogatja a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását; a szocialisták elfogadják Fodor Gábornak, az SZDSZ elnökének ultimátumát és a jelenlegi helyére új kormányt állítanak; az MSZP a jelenlegi kabinetet támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a kormány programjának végrehajtásához.

Nyakó szerint a kongresszust szeptember 27. és október 11. között tarthatják, de ha az SZDSZ-szel megszakadnak a tárgyalások, akkor azonnal összehívják. A kongresszuson megvitatott lehetőségek pedig változhatnak az SZDSZ-szel folytatott tárgyalások állásától függően.

A függetlenek szavazatai

Ha az MSZP úgy dönt, hogy az ősszel megpróbálkozik a kisebbségi kormányzással, az ülésszakon minden szavazat számíthat majd a Fidesz és a KDNP frakciószövetségnek és a kisebbségi kormányt vezető szocialistáknak is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a parlament feloszlatását, és előre hozott választások kiírását tartaná a legjobb kiútnak a jelenlegi helyzetből, az MSZP-nek pedig az adótörvényekhez és a költségvetéshez szükséges a többség megszerzése.

Az adótörvények és a költségvetés elfogadásához a jelenlévő képviselők 50 százalék plusz egy szavazata szükséges, így a szavazás sikere azon múlhat, hány képviselő voksol vagy marad távol. A parlament feloszlatásához pedig mind a 386 parlamenti képviselő több mint felének, azaz legkevesebb 194 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

Ez a többség éppen meglenne, ha az összes ellenzéki képviselő, azaz a 139 fideszes, a 23 KDNP-s, a 11 MDF-es, a 20 SZDSZ-es továbbá a két Fideszből kilépett független képviselő egyike - Lengyel Zoltán vagy Tóth András - igennel voksolna. Lengyel még nem hozta nyilvánosságra, hogyan szavaz majd az őszi ülésszakban: azaz az MSZP, vagy inkább az ellenzék mellé áll majd. Tóth András a múlt héten azt mondta: jelenlegi formájában nem támogatná a miniszterelnök jövő évi adóváltoztatásokról szóló csomagját.

Az önálló MSZP-kormány 190 tagú szocialista frakcióval vágott neki a kisebbségi kormányzásnak, ez a gyakorlatban azonban 188 képviselőt jelent, hiszen a tartósan beteg Horn Gyula és Toller László jó ideje egyáltalán nem tud részt venni a munkában. Az Országgyűlés harmadik független képviselője ugyanakkor, Gyenesei István kormánytag, így a szocialisták összesen 189 szavazattal számolhatnak. Az MSZP-s Szántó János júniusi tragikus halála miatt megüresedett helyet Szabadkai Tamás 32 éves sárbogárdi jogász tölti be, a képviselőjelölt a parlament első ülésnapján leteheti esküjét.