2008-as áremeléseivel gyakorlatilag a második legdrágább reptéri taxiárakat kínálja a Zóna taxi, amely két éve éppen olcsósága miatt került nyeregbe Ferihegyen. Tulajdonképpen ugyanaz a társaság uralja 1992 óta a reptéri drosztokat - azelőtt erőszakkal, két éve pedig hivatalosan is kizárva a többi társaságot. A Budapest Airport pedig érthetetlen engedékenységgel nézi el a konkurencia szerint nem teljesült pályázati feltételeket a Zóna taxinak. A szálak egy ügyvédi irodán keresztül érnek össze a reptér és a taxiscég között.

A Ferihegyi repülőtérre érkezők fuvarozása naponta többmilliós üzlet, amiért a legkülönfélébb eszközökkel a rendszerváltozás óta kemény harc folyik a különböző taxiscégek között. Két éve a reptér pályáztatta, majd egy cégnek adta az alkalmi fuvarok bonyolításának kizárólagos jogát. A nyertes a Zóna taxi volt.

A Budapest Airport (BA) már a pályáztatáskor kimondta, hogy a taxisok közötti, gyakran kerékkiszúrással, ökölcsatákkal tarkított háborúnak akart véget vetni. A Zóna győzelmét a pályázaton két éve a BA elsősorban azzal indokolta, hogy a legolcsóbb - a konkurensek szerint egyenesen piacrabló - árakat kínálták. Az azóta eltelt két év során a Zóna több ütemben átlagosan 42 százalékkal emelte meg árait, így a legolcsóbból a legdrágább reptéri fuvarozók közé emelkedett. Eközben a pályázatban vállalt kötelezettségeit máig sem teljesítette, állítják a pályázaton elbukó taxiscégek, akik fontolgatják, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak. A reptér azonban minden mentséget elfogad, és teljes mellszélességgel kiáll a Zóna taxisok mellett.

Taxisháborúk a hőskorban

A reptéri taxiháborúk története legalább tizenhat éves. A Ferihegy előtti drosztokat már 1992-ben elfoglalta egy hírhedt csoport, az Airport Taxi Kft. Gyakorlatilag nekik jutott minden olyan utas, aki nem rendelt taxit, hanem csak beült a reptéri droszton hozzá legközelebb várakozó járműbe. Az utasokért igazi harcok folytak az önkényesen teret foglaló Airport Taxi Kft. és a kívülálló taxisok között. Az 1990-es évek végére teljesen elmérgesedett a helyzet: ekkor már mindennaposak voltak a konkurensek elleni támadások, naponta többször törtek tükröket, szúrtak ki gumikat. Annak ellenére, hogy a Ferihegyre érkező külföldiek első magyarországi tapasztalataikat a taxikban ülve szerezték, a reptér nem tudta rendezni a helyzetet.

2002-ben az Airport Taxi Kft. új nevet kapott, gyakorlatilag átalakult Tourist Taxivá, a Tourist jelzésű kocsikat egy V.I.P.T. nevű cég üzemeltette, amely több szálon kapcsolódik a citadellai engedély nélküli építkezéséről ismert Veres István vállalkozóhoz. A reptéri fuvarozás [origo] által megkérdezett bennfentesei szerint Veres "szép ígéretekkel" állította zászlaja alá az Airport taxisokat. 2004-ben azonban kitört a vihar, ekkor ugyanis a Tourist taxisok egy része kivált a cégből. Forrásaink szerint nem tetszett nekik, hogy Veres az ígéretei ellenére 120 fölé emelte az autósok létszámát, és egy nagyjából kilencvenmilliós tőkeemeléssel egyeduralkodó lett a vállalkozásban.

"A taxisok belázadtak, és kitört az állóháború" - emlékezett vissza több taxis, akik korábban Veressel dolgoztak. Csaknem hetven taxis kiszállt a Tourist Taxiból, és alapított egy új céget, amelynek neve csaknem azonos a kilencvenes években uralkodó társaságéval: az Airport Taxi Service-t (a cég ma is létezik A-Taxi néven, bár már nemigen rúghat labdába a reptéren). Az akkori híradások arról szóltak, hogy a taxisok időnként az utasok szeme láttára törték össze egymás autóit.

A harcnak végül az lett a vége, hogy hallgatólagosan a Ferihegy B terminálját uralhatta a Tourist Taxi, míg a másik társaság az A terminálon rendezkedett be. Ez a felállás addig működött, amíg 2005-ben meg nem nyílt a fapados légitársaságok számára a felújított Ferihegy 1-es reptér - mesélték a reptéri taxizást jól ismerő, névtelenséget kérő forrásaink. "Ott megjelent egy nagyjából 35 fős különítmény, akik a Nyugati pályaudvari, Fradi-pályás hiénázók közül jöttek" - emlékezett vissza egyikük. Ők a régebbi módszereket felidézve ismét bejártak a reptér területére, és ott fogtak utasokat - ennek hatására a Tourist Taxi és az Airport Taxi sofőrjei is felelevenítették a korábbi gyakorlatot, mondták forrásaink.

Remény és megaláztatás

A tűrhetetlen állapotra hivatkozva írta ki 2006-ban az akkor már brit tulajdonban lévő Budapest Airport a pályázatot, amelynek tétje az volt: rendeződnek-e a végre a reptéri taxis viszonyok úgy, hogy csak egy cégnek lesz joga a terminálok előtti drosztokon várakozni, míg a többiek csak rendelésre jelenhetnek meg. "A szakma egyetértett, hogy rendet kell tenni a reptéren, véget kell vetni az ökölcsatáknak és gumiszurkálásoknak" - emlékezett vissza Lengyel Sándor, aki akkor a City taxi szóvivője volt, ma a Taxi4 taxiüzletág-vezetője.

A pályázathoz a nagyobb fővárosi taxiscégek nagy reményeket fűztek. "Az elején nagyon hittem az angoloknak" - mondta Lengyel Sándor. "Tizenöt év megaláztatás után végre a szakma krémja dolgozhatott volna ott, idegen nyelvet beszélő, tapasztalt autósok" - tette hozzá. A főváros hét nagy taxiscége összeállt a pályázat kedvéért: egy konzorciumba tömörült a 6X6 Taxi, a Buda Kft., a Budapest Taxi, a City Taxi, a a Főtaxi, a Taxi2000 és a Taxi4.

A pályázaton két ellenfelük akadt: a Tourist taxiból kivált csoport egy másik céggel tömörültek a Volán-Airport Taxi konzorciumba. A legérdekesebb azonban a harmadik pályázó, a Zóna Service Konzorcium volt. Bár ennek nevében és tagjai között sem szerepel a Tourist taxi, vagy az azt üzemeltető V.I.P.T. Kft., a tagok közül több is kapcsolatba hozható velük, illetve Veres Istvánnal.

A Zóna konzorcium egyik tagja Szakál József egyéni vállalkozó volt, aki - az Opten céginfomációs adatbázis és cégbírósági adatok szerint - akkoriban a Tourist taxit üzemeltető, a Citadellán székelő V.I.P.T. Kft. vezető tisztségviselője. Egy másik tag, a szintén a Citadellára bejegyzett Euro Taxi Bt. (amely azóta is a Zóna taxi főrészvényese) képviselője a cégadatok szerint maga Veres István - Veres a Zóna nevében sajtótájékoztatót is tartott 2006-ban. A konzorciumhoz csatlakozott az UTAX Bt. is, amely szintén kötődik a V.I.P.T.-hez: akkor és ma is a cég tagjegyzékében szerepel (ma már POT Bt. néven, vezetői székében Antal Zsolttal, a korábbi BKV-vezérigazgató Antal Attila fiával). A V.I.P.T. jelenlegi ügyvezetője, Komáromi Gábor ráadásul egyben a Zóna taxiscég egyik  legnagyobb részvényesét, az A-Négyzet Kft-t is vezeti.

A Zóna tehát nagyban megegyezett azokkal a vállalkozókkal, akiknek taxisai részben felelősek voltak a reptéri állapotokért. Névetelen taxis forrásaink szerint ráadásul Veres István tagjai közé csábította az egyes repteret elfoglaló hiénázókat is. A pályázatot mégis a Zóna nyerte. "Nagyon büszke vagyok arra, hogy röpke nyolc hónap alatt sikerült megoldanunk a túláras, szabályozatlan taxi szolgáltatás problémakörét, ami 16 éve szégyenfoltként piszkította be Magyarország hírnevét. Hiszem, hogy Magyarország büszke lehet arra, amit a Budapest Airport a mai napon elért" - nyilatkozta akkor Chris Woodruff, a BA vezérigazgatója.

Piacrabló ígéretek

A kétfordulós pályázaton a Budapest Airport magas minőségi követelményeket támasztott - mintegy hatvan kritériumot határozott meg -, és az akkori közlemények szerint három szempontot vett figyelembe az elbírálásnál: 45 százalékban az olcsóságot, 30 százalékban a minőségi szolgáltatásról szóló vállalásokat, 25 százalékban a reptérnek fizetendő szolgáltatási díjakat.

"Nagy örömmel ítélem oda a ferihegyi taxi szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó szerződést a Zóna Service Konzorciumnak, amely messze a legalacsonyabb viteldíjakat és a legmagasabb szolgáltatási szintet ajánlotta, néhány remek újítással egyetemben" - jelentette be a döntést Woodruff. A döntés a taxis szakmában óriási felháborodást keltett: a pályázaton elbukó hét nagy taxiscég képviselői piacrabló árakat emlegettek, és felemlegették, hogy ugyanazok nyertek, akik miatt lényegében kiírták a pályázatot.

A Zóna valóban messze a legalacsonyabb árakat ígérte, eszerint a város legtávolabbi végébe is csak 3600 forintért juthatott el az utas (ehhez képest a hét nagy taxiscég a magas minőségi követelményekkel is kalkulálva ugyanide 7990 forintos árat ajánlott). "Áremelésre csak évente egyszer van lehetőség, a hivatalos KSH inflációs rátának megfelelően" - kötötte ki a BA. A Zóna - a HVG számításai szerint - jóval önköltség alatti árért cserébe legfeljebb egy éven belül jól hangzó változtatásokat is ígért: például minden járműbe GPS-rendszert, egy éven belül 200 teljesen új autót (Ford Mondeókat és Opel Zafirákat, valamint tíz londoni taxit), egységes fekete színt, minden kocsiba a fejtámlába szerelt képernyőket, hitelkártyás fizetési lehetőséget, idegen nyelveket beszélő sofőröket, és minden gépkocsivezető biztonsági átvilágítását.

Már a legdrágábbak között

Ehhez képest az [origo] által megkérdezett taxisok szerint még ma sem felel meg a pályázati követelményeknek a Zóna taxi. "Ha elővennénk a pályázatot a tizenöt mellékletével, két év elteltével megbukna a Zóna" - mondta Lengyel Sándor. Már induláskor is több sebből vérzett a dolog szerintük, amikor a beígért járműszámnál még csak jóval kevesebbel rendelkezett a Zóna, és azok is idősebbek voltak a vállalt öt éves kornál. "Alig tudták összevakarni a taxisokat" - fogalmazott Lengyel.

Az évi egyszeri, infláció- és benzinárkövető áremelés helyett a Zóna máig három emelést hajtott végre, ebből az idén kettőt. A viteldíj ezzel a főváros legtávolabbi zónájába 3600-ról 5700-ra növekedett, az árak átlagosan 42 százalékkal nőttek. Ezzel a Zóna a legolcsóbb reptéri taxiszolgáltatás helyett ma már a City Taxi után a második legdrágább fuvarozó (a taxitársaságok honlapjain található reptéri transzferárakat figyelembe véve).

Az olcsósága miatt is nyeregbe kerülő cég tehát az ár kérdésében már nem teljesíti az eredeti pályázat feltételeit. Lengyel Sándor úgy emlékszik, a pályázatban kikötötték: a taxitársaságok nem szedhetnek felárat nagyobb csomagért, vagy bármilyen többletszolgáltatásért - a Zóna ezt ma mégis megteszi.

Elmaszatolt vállalások

A minőségi követelményeknek pedig még kevésbé felel meg a Zóna taxi, mondják az ellenlábasok. Az egységes járműpark máig nem állt össze, londoni taxit még senki nem látott a reptéren, az ígért pánikgombok, fejtámlába szerelt képernyők beépítése elmaradt, a sofőrök nemigen beszélnek idegen nyelveket - sorolják a reptéri taxizás ismerői.

Az autóvezetők beígért biztosági átvilágítása sem valósult meg. Az átvilágítást a reptér biztonsági cége, az Airport Security Kft. végezte volna, amely eredetileg a Zóna Service konzorcium tagjaként pályázott, később azonban egyszerűen kihagyták az üzletből. Szita János, a cég vezérigazgatója azt mondta az [origo]-nak: ők garantálták volna a minőségi taxiszolgáltatás megvalósulását, és azért vettek részt a Zóna Service Konzorciumban, mert 26 százalékos tulajdont és vétójogot ígértek nekik. A cégbíróságra viszont már az Airport Security Kft. nélkül adták le a bejegyzési kérelmet. "Mi csak eszközként kellettünk" - mondta Szita, aki azóta nem is szívesen hall a Zóna taxiról.

A Zóna nem felel meg a munkavédelmi elvárásoknak sem - mondta Lengyel Sándor. Heti beosztás tudomása szerinte ma sincs a Zóna taxinál, pedig munkajogi és munkavédelmi okokból kellene éjszakás-nappalos taxisokról nyilvántartást fizetni. Ezenkívül egy-egy fuvar után ma nem kell fizetnie a taxisoknak - holott az eredeti megállapodás arról szólt, hogy fuvaronként 450 forint a reptéré.Ehhez képest - ezt minden általunk megkérdezett taxis megerősítette - a Zónások havonta 120 ezres - a szakmában valószínűleg a legmagasabb - tagdíjat fizetnek, amelynek felét kapja a BA. Így viszont ellenőrizhetetlenek a bevételek: ha nincs fuvaronkénti nyilvántartás, azt sem lehet tudni, ki mennyi ideig dolgozik, és azt szabályosan teszi-e. Ez "a repülőtérnek  havonta több millió forintos veszteséget okoz, mivel nyilvántartás hiányában a gépkocsik létszáma követhetetlen" - áll Bognár Ferenc, a pályázaton vesztes egyik taxiscég vezetőjének levelében, amelyet átadott a reptér vezetőségének.

"Így nem fehér az egész, a korábbi árak fehéren biztosan nem voltak tarthatók" - mondta Lengyel Sándor. "Tudunk olyan kollégáról, aki napi 14-16 órát szaladgál" - tette hozzá. A különösen magas tagdíj, és a (korábbi) olcsó fuvardíjak miatt a Zóna taxisok rá is vannak kényszerítve, hogy túlhajtsák magukat, másképp nehezen élnének meg - magyarázták a taxisok.

A nyomott ár és a magas tagdíj miatt viszont sérül a biztonság: a hallotaxi.hu portál fórumain dühös taxisok mesélnek a Zónások nyaktörő vezetési stílusáról, a ferihegyi gyorsforgalmi úti előzésekről és az Üllői úti csúnya balesetekről. A túlhajtott vezetőkhöz gyorsan megrongálódó és amortizálódó autók társulnak, a Zónások szervízköltsége sokkal magasabb az átlagnál - mesélték az [origo]-nak taxisok. "Havonta kell olajat cserélniük, kétszer annyit mennek, mint az átlag" - mondta egyikük.

"Mindig megszivattak minket"

A Budapest Airport részéről azonban úgy tűnik, ma már nem veszik olyan komolyan a pályázati követelményeket. "Felpuhultak a feltételek a Zónával szemben, sem az áremelési szabályokat, sem az egységes gépkocsiparkra vonatkozó követelményeket nem kellett betartaniuk" - mondta az [origo]-nak Garamszegi Miklós, a Főtaxi vezérigazgatója. Az áremelésekről Szollár Domokos, a BA szóvivője 2006-ban azt nyilatkozta a Népszabadságnak: "A szerződés alapján meglehetősen nehéz emelni. Erre egy évben egyszer van lehetőség, legfeljebb az előző évi inflációnak megfelelő mértékben, és akkor is csupán a Budapest Airport Zrt. jóváhagyásával."

A BA nem következetes, és valahányszor ezt szóvá tettük, mindig megszivattak minket" - állítja Lengyel Sándor. Még 2006 decemberében például taxis kresztáblákat helyeztek ki a konkurrens taxisok kitiltására, utána felemelték a reptéri parkolási díjat. Márpedig a parkolót időnként igénybe kell vanniük a taxisuknak, hiszen a droszton csak a Zóna gépkocsijai várakozhatnak. "Az utolsó idén nyáron volt, amikor a várakozási díjat a duplájára emelték a parkolóban" - mondta Dudás Zoltán, a a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetségének főtitkára. Szerinte a reptér és a Zóna taxi vállvetve most már teljes erőpolitikát követnek másokkal szemben.

A korábbi atrocitások sem értek véget egyes taxisok szerint, akik közelről ismerik a reptéri állapotokat. Azokat, akik a Zóna győzelme után kimentek a reptérre, és időnként a szabályokat megkerülve próbáltak fuvart szerezni - például beálltak a drosztra -, megfenyegették - állítják névtelenséget kérő forrásaink. A Zónások azt ígérték, hogy kárt fognak okozni nekik, és időnként be is váltották a fenyegetést - mondták. Egy tavalyi támadás egy taxis ellen is a Zónától kapott fenyegetések után következett be szerintük. Ekkor a rendőrségi hír szerint a Gyömrői úton tizenegy lövést adtak le egy családi ház előtt parkoló taxira. Többeknek ismeretlenek fékolajat öntöttek a kocsijára, több autót szétvertek csákánnyal - emlékeztek vissza. Forrásaink hozzátették: eddig nem sikerült pontot tenni a hasonló ügyek végére, mert a tettesek kiléte homályban maradt.

Hátszelük volt

A taxis összeesküvés-elméletek szerint a Zóna taxinak nem sikerülhetne mindez, ha vezetősége nem rendelkezne olyan hátszéllel, ami megóvja mindentől, és lehetővé teszi, hogy saját vállalásait figyelmen kívül hagyja. "A belső kapcsolatok létét a pályázat óta történtek mutatják, az összefonódások nem bizonyíthatók" - mondta Lengyel Zoltán. "Ha tudnánk, hol a kapcsolat, akkor jogorvoslatért tudnánk fordulni" - mondta Dudás Zoltán, a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetségének főtitkára.

Többen emlegették Rusznák Imrét, aki korábban a Fővárosi Önkormányzat taxiügyekért felelős tisztségviselője volt. Az ő segítségével vált lehetővé a drosztrendelet módosításával az, hogy a BA sajátjaként dönthessen a reptéri drosztokról, és pályáztathassa a használat jogát. Mindezt Rusznák hozta tető alá, és később a pályázat elbíráló bizottságának is külsős tagja volt. A nagy taxiscégekkel szemben egy korábbi vita miatt személyes ellentétei voltak - állították többen is az [origo]-nak, szerintük ez a 2006-os pályázati procedúra idején is érezhető volt. "Nem véletlen, hogy nem mi nyertünk" - fogalmazott Lengyel Sándor, Rusznák felelősségét emlegette Dudás is. Rusznák Imre az [origo]-nak e vádakra úgy reagált, hogy egyedül nem szavazhatta volna le a nagy taxiscégek konzorciumát, ráadásul nem vett részt a végső döntésben.

A Heti Válasz korábban az Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató családja és Veres István közötti kapcsolatokra próbált fényt deríteni. Lengyel Sándor szerint való igaz, hogy a pályáztatás idején Antal Attila többször sertepertélt a tender körül, néhány egyeztetésen részt vett például.

A harmadik elmélet Bognár Ferenctől, az egykori és jelenlegi konkurens A-Taxi (a korábbi Airport Taxi) igazgatójától származik. Bognár levelet is írt a BA vezetésének az ügyben. Az igazgató szerint kapcsolat van a Zóna pályázatát író ügyvédi iroda, és a repülőtér vezetése között, így a kiíró és a pályázat győztese nem volt független egymástól. A kapocs egy Veréb Balázs nevű ügyvéd és munkahelye, a Dr. Tuller Ügyvédi Iroda.

A Zóna taxi alapító okiratát egy Kertész Veronika nevű ügyvéd készítette, aki Veréb édesanyja. Kertész később a cég ügyinek intézését a Veréb Balázst foglalkoztató ügyvédi irodára, a Dr. Tuller irodára bízta - derül ki egy meghatalmazásból, amely szerint a Dr. Tuller iroda jogot kapott arra, hogy a Zóna Service ügyében eljárjon. A reptérnek beadott Zónás pályázatot is ugyanez a cég készítette - állítja Bognár. Szerinte a problémát az jelenti, hogy Veréb Balázs együtt él a BA jogi irodájának vezetőjével, Rényi-Vámos Krisztinával. Márpedig a pályázati követelményeket annak idején éppen a jogi iroda állította össze - állítja Bognár, aki azt mondta: felvetésére azt a választ kapta a repülőtér illetékesétől, hogy "ezek nagyon súlyos vádak, amelyeket ki fognak vizsgálni".

(nem lehet írni az ukrán maffiáról és a reptéren állítólag kilóra megvett igazgatóról, Lévai Zsoltról)

(lehet még egy táblázat a taxis árakról, a zóna áremeléseiről!)