Túl nagynak találta a volt miniszter hatalmát az Ab

2008.09.23. 11:05

Alkotmányellenesnek találta, és ezért megsemmisítette a kórháztörvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy a kórházbezárásokról, ágyszámcsökkentésekről a miniszter egymaga döntött. Az Ab szerint ebben a kérdésben túl nagy hatalom összepontosult a tárcát akkor irányító Molnár Lajos kezében.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a kórháztörvény egyes rendelkezéseit, a törvény egészét azonban nem kifogásolta a testület. Sereg András, az Ab szóvivője az [origo]-nak azt mondta: a határozatnak nincs visszamenőleges hatálya. Így abból nem következik, hogy újra meg kellenne nyitni például az Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézetet (OPNI), amelyet a törvény alapján zártak be. A kilenc bíróból hat értett egyet a határozattal, három különvéleményt fűzött hozzá.

A testület legfőbb kifogása az volt, hogy a kórházi kapacitásokat - vagyis azt, hogy hány ággyal működhet egy kórház, illetve mely kórházakat kell bezárni - a kórháztörvényhez készült miniszteri rendelet határozta meg. Az Ab szerint ez olyan alapjogokat érintő kérdés, amelyet csak törvényben lehetett volna megszabni. Ugyancsak kifogásolta az Ab azt is, hogy ágyszámok elosztásában túl széles volt a miniszter döntési jogköre. A posztot akkor az SZDSZ által delegált Molnár Lajos töltötte be.

A kórházátalakítással kapcsolatos terveket módosíthatta volna a kórházak fenntartóiból álló hét Regionális Egészségügyi Tanács (RET), ezek azonban rendre visszadobták javaslatokat. A testületek arra hivatkoztak, hogy a javaslatokról tárgyalni sem érdemes, annyira rosszak. Ezt követően tavaly márciusban a Molnár Lajos saját hatáskörben döntött. Az Ab szerint ezzel az volt a probléma, hogy a jogköröket nem tisztázták megfelelően, a bíróságoknak így nem volt lehetőssgük, hogy felülvizsgálják a miniszter döntését. Vagyis a minszter egyszemélyes döntésétől függött, hogy milyen egészségügyi struktúra alakul ki. Ez pedig az Ab szerint sértette a jogbiztonságot.   

Az Ab döntése nem visszamenőleges hatályú, így törvény alapján történt kórház átalakítások továbbra is fennállnak - olvasható az Egészségügyi Minisztérium közleményében. A tárca hozzáteszi: a határozatból adódó jogszabályi kötelezettségeknek még az ősz folyamán eleget fognak tenni. A fideszes vezetésű óbudai önkormányzat - amely kezdeményezte a jogszabály alkotmányellenessé minősítését - közleményben jelentette be: az Ab döntése megerősítette a kerület vezetését abban, hogy helyesen járt el, amikor a Szent Margit Kórház ágyszámainak radikális lecsökkentése ellen felemelte a szavát.

A törvényt 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, és tavaly április elsején lépett életbe. Ez szabályozta azokat a kereteket, hogy az egyes kórházak milyen egészségügyi ellátásokat végezhetnek el. A törvényhez készült rendelet hatására három kórház szűnt meg a fővárosban: a Schöpf-Merei kórház, a Svábhegyi gyermekkórház, valamint az OPNI. A Lipótként emlegetett OPNI bezárást azóta többek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kifogásolta, a kritikák nagy részét az egészségügyi tárca megalapozatlannak tartotta. A jogszabály 16 ezer ágy megszűnését írta elő, 12 intézményben pedig felszámolta az aktív ellátást.

A Fidesz már december végén bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a kórháztörvény miatt, az MDF pedig nem sokkal később, 2007 januárjában szintén megtámadta a jogszabályt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK