Azokról az aktákról sem kell beszámolnia a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, amelyek titkosítását már feloldotta - ezt mondta ki szerdán jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A pert a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezte, mert szerették volna megtudni, milyen iratok nem titkosak az NBH-nál, a hivatal azonban ezt nem árulta el.

Titok, hogy mely akták nem titkosak a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) - ezt mondta ki szerdán a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében. A pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte, miután hiába kérdezte az NBH-t arról, hogy az elmúlt években mely iratok titkosítását oldották fel.

A TASZ arra volt kíváncsi, hogy az NBH 2004-től 2006-ig milyen dokumentumok titkossá minősítését oldotta fel, mi volt a titkosítás feloldásának az oka, illetve mi volt a tárgya és jelölése a kért adatoknak. Az NBH megtagadta az információk kiadását, mire a jogvédő szervezet bírósághoz fordult.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében az NBH-nak adott igazat, másod fokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla ezzel nem értett egyet, és kötelezte a hivatalt a kért adatok kiadására. A másodfokú, jogerős döntést az NBH megtámadta, és felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely szerdai döntésével visszatért az elsőfokú ítélethez, és elutasította a TASZ kérését.

Több minden is közrejátszott abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság végül az NBH javára döntött - mondta az [origo]-nak Baltay Levente, a TASZ jogásza. A bíróság egyrészt elfogadta azt az érvet, hogy az NBH-nak aránytalanul nagy munkaterhet jelentene a kért adatok összeállítása. A hivatal ugyanis azzal érvelt, hogy a titkosság alól feloldott iratokról nem vezetnek statisztikát, és nincs számítógépes nyilvántartásuk sem. 

Másrészt a bíróság egyetértett azzal, hogy az adatok kiadása esetén nemzetbiztonsági érdekek sérülnének. "Pedig mi nem is a kérdéses jelentéseket kértük, hanem csak egy róluk szóló kimutatást" - mondta Baltay. Az ítélet indoklásából azonban kiderül, hogy a bíróság szerint olyan tág a kért adatok köre, hogy ezek az iratok "tárgyuknál és a bennük szereplő személyeknél fogva minősítésük megszűnésétől függetlenül is magukban hordozzák a nemzetbiztonság és mások jogos érdekeinek veszélyeztetését, illetve ennek lehetőségét".

A TASZ korábban több állami szervhez is hasonló, a nem titkos iratokra vonatkozó kéréssel fordult. Volt olyan szervezet, például az Igazságügyi Minisztérium, amely több ezer tételből álló, részletes választ adott, míg mások elzárkóztak a közérdekű adatok közlésétől. Földes Ádám, a TASZ munkatársa korábban azt mondta: azért indítottak pert, hogy teszteljék, az NBH minősítési gyakorlata megfelel-e a jogállami elvárásoknak. Az eljárás adatai szerint az NBH évente százezres nagyságrendben minősít adatokat titkosnak, körülbelül tizedennyinek a minősítését pedig feloldja.