Újra exportál osztrák és német áruházaknak a Hungerit Zrt., amely a Négy Mancs állatvédő szervezet nyomására szeptember elsejével leállította a kényszertömésből származó liba vágását és feldolgozását. A nemzetközi fekete listán azonban még mindig szerepel a vállalat, igaz, a korábbi kettő helyett már csak egyszer említik.

Ismét exportál szárnyast Ausztriába és Németországba a szentesi Hungerit Zrt., amely még szeptember elsejével szüntette be a kényszertömésből származó liba vágását és feldolgozását - mondta az [origo]-nak Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. Az újra megindult export részleteiről Magyar József még annyit árult el, hogy "jelenleg megveszik tőlünk valamennyi árut. Egyik héten kevesebbet, másik héten többet szállítunk. Összességében többet, mint szeptember elseje előtt." Korábban ugyanis az Ausztriában és Németországban értékesítő áruházláncok nemcsak kényszertömésből származó libát, hanem a cég termékpalettáján szerepelő valamennyi árut bojkottálták.

Miután az elmúlt hetekben több nyugat-európai élelmiszerlánc átvilágította a vállalatot, feltételes szerződéseket kötöttek a Hungerittel. Egyedül a REWE csoporthoz tartozó, német és osztrák Metro zárkózott el a vásárlástól a Népszabadság értesülései szerint. Ennek okát Magyar József nem tudta megmondani, szerinte nem állnak közvetlen kapcsolatban az áruházláncokkal, disztribútoraik pedig nem indokolják döntéseiket.

A Hungerit Németországba és Ausztriába továbbra sem exportál kényszertömésből származó húst, más országokba viszont addig igen, "ameddig a készlet tart" - tette hozzá. Magyar József ugyanakkor kifogásolta, hogy a vállalat neve továbbra is megtalálható a Négy Mancs nemzetközi fekete listáján.

A Négy Mancs az [origo]-nak elmondta, a fekete listán cégnevek, kódok és rövid leírások olvashatóak. A Hungerit korábban duplán, két kóddal szerepelt, jelenleg viszont már csak eggyel: miután szeptember elsejével leállította a hízott áru feldolgozást, egyik kóddal levették a céget a listáról. A másik kóddal, rövid kísérőszöveggel azonban továbbra is látható. Az állatvédők ezt azzal indokolták, hogy Magyar József a világ egyik legnagyobb hízott májliba farmjának, a Komlósi Lúd Kft.-nek is részvényese. A Komlósi Lúd egy libatenyésztéssel foglalkozó cég, ahol egyebek mellett szülő párokat tenyésztenek, melyek utódjait jelenleg is kényszertömésre szánják - állítják az állatvédők.

A Négy Mancs állításaira reagálva Magyar József azt mondta: a Hungeritnek semmi köze a Komlósi Lúdhoz, önálló kft., amellyel szerződéses viszonyban állunk. Jelenleg kizárólag húslibát veszünk tőlük.

Semmire nem ment egymással a Négy Mancs és a minisztérium

A Négy Mancs a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása végett olyan logó bevezetését javasolta, amely a csomagoláson jelzi, hogy kényszertömésből származó áruról van szó. Gergely Zsófia, a Négy Mancs szóvivője elmondta, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megfogalmazott egy jogszabályt, amelyet az október elejére kitűzött egyeztető tárgyalások előtt egy héttel átküldtek nekik. Az úgynevezett címképzési jogszabály szerint a kényszertömésből származó árun az a szöveg szerepelne, hogy a hús "az állatvédelmi előírásoknak megfelelő töméses hízlalásból"származik.

Ez egy "nesze semmi fogd meg jól" típusú rendelkezés - jelentette ki Hegedűs Nikolett a Négy Mancs munkatársa, aki szerint a minisztérium nem veszi komolyan követeléseiket. Indoklása szerint azért nem tudják elfogadni ezt a rendelkezést, mert a jelenleg hatályos állatvédelmi törvény szerint a kényszertömés nem minősül állatkínzásnak. Nehezményezik továbbá, hogy kizárólag magyar nyelvű szöveg szerepelne a közel kilencven százalékban exportra szánt árun.

A két fél közötti, október elejére tervezett egyeztető tárgyalást a minisztérium határozatlan időre elnapolta. Ezért a Négy Mancs október másodikán úgy döntött, nemzetközi szinten megerősíti a kampányt.