Takonykór és q-láz az orvosok rémálma

2008.10.30. 13:26

Hetven fertőző betegségnek már a gyanúját is jelenteni kell az ÁNTSZ-nél. Akad köztük Magyarországon őshonos betegség, mint a takonykór, a szamárköhögés, illetve halállal fenyegető behurcolt betegség. A járványokkal foglalkozó orvosok szerint kevés eset fordul elő, és azok is legendásak. Ilyen például az iráni politikusé, aki leprásan ment a Széchenyi fürdőbe. Legionárius-betegség, q-láz, tömlőférgesség és a többiek.

Magyarországon honos hantavírus okozhatta Szegeden egy húszéves német orvostanhallgató halálát szeptember végén. A vérzést és magas lázat okozó vírus évente 6-8 megbetegedésért felelős Magyarországon, és halálos kimenetelű is lehet. A zalaegerszegi kórházba szintén szeptember végén vittek be egy tífusszal fertőzött indiai férfit, aki később meggyógyult. Zalaegerszegen 20-25 éve nem találkoztak ilyen betegséggel.

A két eset között nincs összefüggés, a hantavírus régóta jelen van Magyarországon, a tífusz behurcolt trópusi betegség. Abban viszont hasonlítanak, hogy ritkán fordulnak elő és felbukkanásuk gyanúját azonnal jelenteni kell az ÁNTSZ-nek.

Ribiczey Pál, a zalaegerszegi kórház tífuszos betegét kezelő főorvos az [origo]-nak elmondta, amint elkezdtek gyanakodni, hogy az indiai férfi tífuszos lehet, azonnal hívták az ÁNTSZ-t, és kitöltötték az úgynevezett piros fertőzőbeteg-bejelentő lapot. A hantavírusos esetben érintett Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának hivatalvezetője, Kovács Iván szerint ők is ugyanígy jártak el, mivel a betegség a mintegy 70 bejelentésre kötelezett fertőző betegség egyike. A bejelentést mindig a tüneteket észlelő orvosnak kell megtennie, bárki legyen is az, a körzeti orvos vagy a beteg kórházi kezelőorvosa.

A jelentés célja egyrészt az, hogy az emberről emberre terjedő ragályos betegségeknél minél előbb el tudják végezni azokat a szükséges járványügyi intézkedéseket, amellyel megakadályozhatják a betegség terjedését - mondta az [origo]-nak Kovács -, másrészt, hogy legyen az ország vezető járványügyi szakemberei kezében olyan adat, amely megmutatja, hogy Magyarországon az egyes fertőző betegségek milyen területen, milyen gyakran fordulnak elő. A járványügyi adatokat az Országos Epidemiológiai Központ összesíti. Magyarországon ritkán előforduló betegségekre vonatkozó statisztikát sem az ÁNTSZ, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem tudott adni kérésünkre.

Ritka, de előfordul: a legionárius-betegségtől a takonykórig

A 70 bejelentésre kötelezett fertőző betegség között vannak közismert nyavalyák. Ilyen a kolera, a sárgaláz, a lepra, a veszettség, a pestis, a takonykór, a torokgyík, a járványos kötőhártya gyulladás vagy a járványos gyermekbénulás.

A jelentésre kötelezett betegségek között azonban akad jó pár különös is. Ilyen például az úgynevezett horogféreg-betegség. Ez a parazita a székletben kel ki, majd a sértetlen bőrön vagy szájon át is be tud jutni az emberi szervezetbe. Viszkető kiütést, lázat, gyomor-, bél- és szívpanaszokat okoznak. A betegség ritka, az epidemológiai központ összesítése szerint az elmúlt öt évben mindössze 1 eset fordult elő, és az sem volt halálos.

Minden évben több megbetegedést okoz a tömlőférgesség is, amelynek 2004-ben egy halálos áldozata is volt. A kutyák, rókák, farkasok ürülékében tenyésző parazitát az emberek csak szállítják, nem mi vagyunk a férgek célpontjai. Viszont a Weborvos szerint a vérárammal a májba, tüdőbe, agyba kerülhetnek az 5-15 centis élőlények, amelyek akár meg is repeszthetik a fertőzött szervet.

Összesen 20 esetet regisztráltak az egyik legrövidebb ideje ismert fertőző betegségből, a legionárius-betegségből. Először 1976-ban észlelték a baktériumot, amely nedves helyeken él. Terjesztésében a szaunák, fürdők, szökőkutak mellett nagy szerepet játszanak a klímaberendezések is: innen kerülhet a  kiáramló permettel a szoba levegőjébe, majd a tüdőbe. A betegség a légutakban, a tüdőben okoz gyulladást. Tavaly az epidemológiai központ szerint 6 halálesetet okozott Magyarországon és az elmúlt öt évben mindig szedett valamennyi áldozatot a baktérium.

Pár eset minden évben előfordul a különös q-lázból is. Az állatról emberre terjedő kórt a világ leggyorsabban terjedő betegségének tartják, mert már egyetlen baktérium is megbetegíthet bárkit. A betegséget elsősorban kérődzők terjesztik, bár kullancsok is hordozhatják. A betegség krónikus változata az igazán komoly. A nem megfelelően kezelt esetekben fertőző májgyulladás, tüdőgyulladás, szélsőséges esetben tudatzavar is felléphet. Magyarországon nem volt halálos kimenetelű fertőzés az elmúlt években.

Nem kell aggódni

A konkrét esetekre a szakorvosok szerencsére tisztán emlékeznek. Kiütéses tífusszal a zalaegerszegi eset előtt például sokáig egyáltalán nem találkoztak magyar járványügyi szakemberek. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa több évtizedes praxisa során is csak egyetlen ilyen beteget látott: 1970-ben egy II. világháborúban megbetegedett anya újszülött gyermekét.

A ritka, de rossz hírű betegségek közül a kolerától nálunk nem kell rettegni, az elmúlt évtizedben csupán egyetlen indiai férfinál diagnosztizálták, kolerajárvány a húszas években tombolt utoljára Magyarországon, sárgalázat pedig az elmúlt fél évszázadban világszerte összesen körülbelül öt alkalommal észleltek.

A leprás iráni és a maláriás szafarizók

A behurcolt betegségek sem okoznak komoly problémákat, az elmúlt húsz évben csak néhány kirívó esettel találkozott Szlávik János, a Szent László Kórház trópusi betegségekkel foglalkozó főorvosa. Egy iráni politikus azért érkezett Budapestre, hogy a Széchenyi fürdőben kezeltesse reumáját, de megbetegedett, és a bőrén leprát diagnosztizáltak. Végül gyógyultan tért haza, anélkül, hogy bárkit megfertőzött volna.

Egy kenyai szafarin egy magyar házaspár maláriát szedett össze. Az utolsó előtti napon rosszul lettek, egy hét múlva - már Magyarországon - belázasodtak, mire kiderült, hogy malária áll a háttérben. Egy hét alatt az itthon kapott gyógyszerek hatására meggyógyultak.

Berencsi György, az epidemológiai központ virológusa szerint a legfontosabb, hogy az országba behurcolt betegségek járvánnyá terebélyesednek-e vagy sem. 1958 óta Magyarországon öt nagy vírusjárvány volt, az elsőt 1958-ban az úgynevezett coxsackie vírus okozta, melytől 300 ezren bordaközi ideggyulladást és körülbelül kétezren agyhártyagyulladást kaptak. 1978-ban egy enterovírus 71-es járványban több mint 100 gyermek kapott agyvelőgyulladást. 1984-ben több ezer kanyarós megbetegedés történt, mert a védőoltás hatása 20 év alatt lecsökkent. Hasonló járványra volt példa 1989-ben is, ekkor 16 000 fiatal és gyerek betegedett meg. 1989-ben Romániából és Ukrajnából érkezett hazánkba az echo11-es enterovírus, amely 400 ezer gyereket és felnőttet fertőzött meg, 365 újszülött betegedett meg, tizenegyen közülük meghaltak.

Az elmúlt húsz évben ugyanakkor szinte semmi sem változott a behurcolt trópusi betegségek előfordulásában, mondta az [origo]-nak Szlávik. A szakorvos szerint egyedül a hasmenések lettek gyakoribbak, legalábbis a Szent László Kórház trópusi ambulanciájára egyre többen érkeznek ilyen panaszokkal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK