Napos udvarral harcolnának a csúfuló belváros ellen

Szigorítaná a belvárosi házak védelmét a fővárosi önkormányzat. Az 1945 előtti épületek bontását például megnehezítenék, magas házakat csak széles utca és nagy udvar mellett lehetne felhúzni. A kerületek körében a főépítész szerint pánikot okozott a szigorúbb szabályozás, de nem kell félniük, mert ha akarják, még évekig az enyhébb szabályok szerint dönthetnek saját házaik bontásáról.

Budapest eklektikus belvárosára vigyázni kell, muszáj megerősíteni a régi épületek és az értékes városrészek védelmét - olvasható egy javaslatban, amelyet a fővárosi önkormányzat főépítészi irodája készít elő. E szerint a belvárosban megnehezítenék az 1945 előtt épült házak bontását, és csak olyan új épületeket lehetne felhúzni, amelyek nem ütnek el a környező régiektől.

A magyar törvények részletesen meghatározzák, hogyan kell védeni egy műemlék épületet, mégis egész városrészek területi védelme hiányos. A régi épületeket állapotuk miatt sokszor bontásra ítélő VII. kerület például legutóbb a főváros, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és civil városvédők tiltakozása ellenére saját területén csak enyhe építészeti szabályozást fogadott el. Pedig a világörökség védőzónájába tartozó VII. kerületi zsidónegyed sorsa még az UNESCO-t is aggasztja.

Ma a fővárosnak kevés beleszólása van abba, hogy a kerületek hogyan gazdálkodnak saját területükön és mihez kezdenek értékeikkel - ezt próbálja megkerülni egy készülő új jogszabály, az úgynevezett Budapesti Városrendezési Keretszabályzat (BVKSZ). Ennek része lesz a főépítészi iroda értékvédelemről szóló javaslata is.

A javaslat szerint az 1945 előtt épült házak bontására csak egy részletes karaktervizsgálat után bólinthatna rá a hatóság. Az újonnan épülő belvárosi házaknak pedig mindig illeszkedniük kell az utcaképbe. Meghatároznák például a házak maximális magasságát az utca szélességéhez viszonyítva. Magasabb házhoz nagyobb udvart kellene építeni, hogy ne legyen túl nagy a zsúfoltság, és minél több helyre besüthessen a nap. A lakások belmagassága minimum három méter lenne a belvárosban, és a lakások maximális számát is meghatároznák.

A kerületek körében "nagy pánikhangulat alakult ki" a készülő BKVSZ-szel kapcsolatban - mondta az [origo]-nak Beleznay Éva főépítész. A kerületek attól féltek, hogy saját szabályozásukat is át kell majd alakítaniuk egyik napról a másikra. A könnyítések miatt azonban erre nem lesz szükség, mert a kerületek eldönthetik, mikor akarják bevezetni az új BVKSZ-t - magyarázta a főépítész. A kerületek akár öt-hét évig is maradhatnak az enyhébb szabályoknál.

A BVKSZ az utolsó egyeztetések előtt áll, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja majd ki. A kerületeknek - és az önkormányzati miniszternek - csupán véleményezési joga van. A véleményeket ismertetni kell majd a Fővárosi Közgyűlés előtt, ha nem sikerül dűlőre jutni a vitás kérdésekben. A főépítész reméli, hogy 2009 első felében elfogadhatják az új BVKSZ-t.