Titkainkkal fizethetünk az amerikai vízumért

2008.10.16. 12:41

Látszólag minden rendben van az amerikai vízummentességről szóló megállapodással, de még az igazságügyi minisztérium sem tudja pontosan, mekkora árat kell majd fizetnünk azért, hogy vízum nélkül utazhatunk az Egyesült Államokba. A szerződésnek van több kényes pontja: az amerikaiak például kifejezetten buzdítják a magyar hatóságokat, hogy pontosabban meg nem határozott gyanús dolgokat jelentsenek, de számos olyan kiskaput is nyitva hagytak, amelyeken keresztül legszemélyesebb titkainkhoz juthat hozzá az USA.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a magas adatvédelmi elvárások teljesítése és a megfelelő garanciák biztosítása jellemzi azt az amerikai-magyar megállapodást, amelyet a két ország kötött egyes bűnügyi adatok cseréjéről a vízummentességért cserébe. Ennek lényege, hogy a két ország segíti egymást a hatóságaik által keresett vagy elfogott, feltételezett bűnözők azonosításában.

Nehezen érthető azonban Draskovics lelkesedése, hiszen még maga az igazságügyi tárca sem tudja pontosan, hogy milyen ára lesz annak a lehetőségnek, hogy vízum nélkül utazhatunk az Egyesült Államokba. Nem világos, hogy milyen adatokat kér majd az Egyesült Államok, és az sem, hogy mi garantálja a magyar adatvédelmi szabályok betartását. Az [origo] több olyan pontot talált a megállapodásban, ami miatt akár izgulhatnánk is.

A probléma: Amíg nincs végleges megállapodás, kiszolgáltatottabbak vagyunk
Miért baj ez? Előfordulhat, hogy olyan adatokat is ki kell adnunk az USA-nak, amihez a megállapodás alapján semmi köze

A megállapodás alapvetően a két ország bűnügyi nyilvántartásának ujjlenyomat- és DNS-adatbázisát osztja meg, de a megállapodás alapján a rendszer csak annyi információt ad ki, hogy a keresett minta az adatbázisában megtalálható-e vagy sem (ilyen kereshetőség 2011-től az EU minden tagországa között kötelező lesz). Ha a keresés találatot hoz, akkor a keresett bűnöző minden személyes adatát az eddig is létező csatornákon, a két ország közötti "bűnügyi jogsegélyről" szóló megállapodások alapján lehet kikérni. A megállapodás tehát elsősorban praktikus: ha nincs az adatbázisban a keresett ember, akkor nem kell végigjárni a hosszadalmas jogsegély procedúrát.

A részleteket, a lebonyolítás és az ellenőrzés módját azonban csak később megkötött, úgynevezett végrehajtási megállapodások fogják meghatározni, ezek tervezett szövegéről azonban a minisztérium még nem tud semmit. Bár az IRM és a Külügyminisztérium is többször sürgette már, az USA még mindig nem küldte meg Magyarországnak, hogy miként képzeli el a végleges megállapodás technikai részleteit, márpedig a tárgyalási alapot jelentő szövegeket eddig is, ezután is az amerikai fél készítette, a magyar fél csak ennek módosítására tehet javaslatot.

Amíg azonban a bűnügyi rendszerek technikai összekapcsolása befejeződik (várhatóan 2009. január), addig Magyarországnak "alternatív módot kell biztosítania" a keresésre "olyan más azonosító adatok felhasználásával, amelyek egyértelmű azonosításra alkalmasak". Az Egyesült Államoknak ilyen átmeneti kötelezettsége nincs, ráadásul azt az IRM sem tudta megmondani, hogy a "más azonosító adatok" mit jelent. Jeney Petra, a minisztérium bel- és igazságügyi együttműködési és migrációs főosztályvezetője szerint "ezek a szerződések hosszú időre készülnek, ezért bizonyos mozgásteret kell hagyni bennük; nem lehet minden szerződésben leírni, hogy a tej holnaptól kezdve 199 forint".

A probléma: Akár a végtelenségig is tárolhat rólunk információkat az USA
Miért baj ez? Egy idő után követhetetlenné válhat, hogy milyen információkat őriz rólunk az USA, ráadásul ha meggyőzi a magyarokat, akkor gyakorlatilag bármire felhasználhatja a rólunk szóló információkat

A keretmegállapodás alapján az sem egyértelmű, hogy tényleg szigorúan védik majd adatainkat. Bár szabályozzák, hogy a megosztott adatok mire használhatók (alapvetően bűnügyi nyomozásra), a kiadó fél beleegyezésével bármire használhatják a fogadó szervek engedéllyel rendelkező munkatársai. A szerződés szövege szerint ráadásul a megszerzett információkat a fogadó fél a "szükséges ideig" tárolhatja, miközben az adat kiadásáról szóló nyilvántartást két év után kötelező törölni. Vagyis megtörténhet, hogy egy elhúzódó ügyben kiadott információt Amerikában még gondosan őrizgetnek, miközben Magyarországon már azt sem tudják, hogy kiadták.

Az IRM szerint az ellenőrzést a végrehajtási megállapodásoknak kell majd szabályozniuk. Jóri András adatvédelmi biztos az [origo]-nak azt mondta, hogy az amerikai fél kötelezettséget vállalt átvett adatok megfelelő kezelésére, erről tehát nekik kell gondoskodniuk. Stauber Péter, az IRM főosztályvezető-helyettese bízik a megállapodásban: "két állam azért köt szerződést, hogy a benne foglalt kötelezettségeket megtartsák" - mondta.

A probléma: A magyar bűnüldözőket arra ösztönzi az USA, hogy önként is adjanak ki kényes információkat
Miért baj ez? Kiszélesítheti azoknak a személyeknek és eseteknek a körét, akikről és amelyekről a magyar állam információkat szolgáltat az USA-nak

A megállapodás arra is kitér, hogy az együttműködő felek a másik megkeresése nélkül, maguktól is küldhetnek információkat a másiknak, bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése érdekében. Itt már - a szerződés szerint önkéntes alapon - személyes adatok kiadásáról van szó (név, álnevek, útlevélszám, névhez kapcsolt ujjlenyomat, stb), ami az IRM szerint azt jelenti, hogy Magyarország "jóhiszeműen, idejében szól, ha az USA figyelmét felkeltő dolgokat lát".

A probléma: Az NBH-nak is kötelező adatokat szolgáltatnia, ráadásul nehezen körülhatárolható kritériumok alapján
Miért baj ez? A megállapodás értelmében gyakorlatilag bármilyen információt kiadhat az NBH az USA-nak

A bűnügyi adatok cseréjéről szóló szerződés csak a rendőrség látókörébe kerülő információkat érinti, de a májusban aláírt, feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló adatcsere-megállapodás a titkosszolgálatok információit is megosztja az USA-val. A megállapodás alapján - amit tavasszal szintén a vízummentesség feltételeként írt alá a két ország - a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) legalább hetente köteles friss információkat küldeni Amerikába a "feltételezett terroristákról".

Feltételezett terrorista a megállapodás szerint az, aki legalább két független adat szerint részt vesz egy terrorista szervezet tevékenységében, kiképzésén, vagy valamilyen módon (pl. pénzzel) támogatja a terrorista tevékenységet - mondta az [origo]-nak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese. Az ilyen személyekről kiadott adatcsomag tartalmazza többek között az illetők teljes nevét, álneveit, útlevélszámát és állampolgárságát.

A szerződés szerint az NBH emellett "bármely más rendelkezésre álló, azonosításra szolgáló, információt - ideértve a biometrikus azonosító információkat (pl. ujjnyomat, fénykép)" - átadhat az amerikai partnernek, ha azt fontosnak ítéli meg. Az átadás módszeréről, gyakorlatáról és megtörténtéről az NBH semmit nem árult el, mivel az szerintük "minősített információ". Részleteket az adatvédelmi biztos sem tud, mert a végrehajtási megállapodás még itt sem készült el. Közben azonban az első adatküldés már esedékessé vált, hiszen a megállapodás szerint az első információkat a hatályba lépés (május 20.) után 120 nappal meg kell küldeni.

A probléma: Személyes titkainkban is vájkál az USA
Miért baj ez? Ha nem áruljuk el ezeket, akkor nem engednek be az USA-ba

A szabad utazáshoz nem elég a bűnözőkről tárolt adatok megosztása, az amerikai hatóságoknak továbbra is ki kell adni az utasok személyes adatait is. A vízummentességi programhoz az USA létrehozott egy internetes utazásengedélyező rendszert, az ESTA-t (Electronic System for Travel Authorization), amely hamarosan minden kiutazó számára kötelező lesz. A program a személyes adatok mellett olyan információkat kér, hogy van-e ismert betegsége, használ-e drogokat, akar-e dolgozni Amerikában, illetve hogy tartóztatták-e le különböző válogatott bűncselekmények miatt. Ezen kívül azt is megkérdezi, hogy az utas részt vett-e kémkedésben, terrorcselekményben, a náci Németország által elkövetett bűnökben, vagy tartott-e magánál törvénytelenül olyan gyereket, akit amerikai állampolgárnak ítélt a bíróság.

Az USA Belbiztonsági Minisztériumának honlapján az olvasható, hogy aki ezeket a kérdéseket nem válaszolja meg, vagy a válaszok alapján nem kap beutazási engedélyt, azt már az USA-ba tartó hajókra és repülőkre sem fogják felengedni. De még az sem mehet biztosra, akit az ESTA átenged: az USA fenntartja a jogot, hogy határőrei a megérkezés után, Amerika kapujából is visszafordítsák a nemkívánatos jövevényeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK