Tenkes kapitányokkal küzdenek a kéményseprők

2008.10.19. 18:12

A szén-monoxid mérgezésben meghalt emberek felének meg lehetne menteni az életét a kéményseprők szerint, ha elfogadnák a lakásokon belüli ellenőrzéseiket bővítő törvénytervezetet. Nem vicc, szélsőséges esetben a konyhai páraelszívótól a WC-ventillátoron át a szárítós mosógépig több, a lakásban levegőt mozgató berendezés okozhat mérgezést. A kéményseprők ellenőriznék ezeket is a jövőben, csak útjukban áll a Tenkes kapitány-szindróma.

"Szénmonoxid-mérgezésben meghalt egy 24 éves lány", "életveszélyes állapotban találtak egy középkorú házaspárt", "szénmonoxid-mérgezéssel került kórházba egy asszony és három gyermek" - gyakori idézetek a sajtóból. "Amikor ilyen történik, másnap izzanak a telefonvonalak, hogy épp nyaraltunk, amikor jöttek ellenőrizni a kéményseprők, vagy nem volt otthon a nagymama. Ugyan menjünk már ki hozzájuk még egyszer megnézni" - mond példát a lakosság hozzáállására Kocsis István, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) műszaki igazgatója. A baj az, hogy szerinte a lelkesedés rövid ideig tart, a jellemzőbb, hogy sokan csak legyintenek az ellenőrzésre.

Csak Budapesten 80-100 ezer lakásba nem tudnak bemenni a kéményseprők évente, azaz 80-100 ezer lakásban maradnak ellenőrizetlenül részükről a fűtőberendezések, és a kémények. Ezerszámra vannak olyan lakások is, amelyekbe már 5-6 éve nem tud bemenni a 170 fővárosi kéményseprő. A legsúlyosabb a helyzet a VIII. kerületben, itt tízezerszámra nem engedik be őket a lakók.

Van probléma bőven

Ebben a kerületben 75 ezer egyedi kémény van és 400-600 üzem. A Baross utcai kerületi központból kétfős "csoportok" indulnak reggel 8-kor ellenőrzésre, egy-egy páros átlagosan 150 kéményt (csaknem ennyi lakást) vizsgál meg egy átlagos napon. "Ha jó napjuk van, akkor 60 százalékban beengedik őket a lakásokba, ha nincs, akkor csak 20 százalékban jutnak be" - közli Vörös Zsolt, kerületi irodavezető.

Az általuk gettós résznek hívott helyre indulunk egy párossal. Vágány Attila vezeti a kis csapatot, ő dokumentál, írja a figyelmezetéseket, míg kollégája kezében van a klasszikus felszeréles: a kefe, a drót és a nagyobb dugulások elhárítására az ökölnyi vasgolyó. A lépcsőházba a harmadik lakás felcsengetése után se engednek be, szerencsére hazaérkezik egy ott lakó. A legelső lakásban gunyorosan "szakembereknek" nevezi a nyugdíjas házigazda a hátuk mögött a cirkót ellenőrző kéményseprőket, de a lakások többségében elviselik őket a tulajdonosok.

Igaz, aki otthon van, azok közül is sokan azzal kezdik, hogy "nincs kémény". Vágány sosem hagyja ennyiben, fűtés, meleg víz - így ellenőrizni való - van mindenhol. Az ellenőrzött lakásokban, irodákban, boltokban találnak problémát bőven. Az egyik gyűjtőkéményre kötött összes lakás tulajdonosa például írásbeli figyelmeztetést kap: össze kell fogniuk és ki kell béleltetniük a kéményt.

A közterület-felügyelők irodáján legalább 10 méterrel meg kell emelni a kéményt, mert a bele dobott füstpatron azt mutatja, hogy a jóval magasabb szomszédos házak miatt az égéstermék visszajuthat a helyiségbe. Hallunk egy történetet, miszerint egy fodrászatban mindenki rosszul lett hasonló miatt, de végül megúszták.  Az apró ruhaboltban - ahol a külföldi bérlők még azt se tudták, hogy van kéményük - egy vödörnyi homokot lapátoltak ki a kéményből a kéményseprők.

Nincs adat a mérgezésekről

A bélés hiánya mellett a romos kémények és az elszennyeződött gázkészülékek okoznak leginkább balesetet. Hogy mennyit, arra nem létezik statisztika, legalábbis az [origo] hiába kérte azt az ORFK-tól és a BRFK-tól, a katasztrófavédelemtől, valamint az.önkormányzati és a gazdasági minisztériumtól. Utóbbi annyit adatot közölt egy 2007-es államtitkári prezentációból, hogy évente 20-40 ember hal meg a lakásokban szén-monoxid mérgezéstől.

A FŐKÉTÜSZ-nek annyi adata van emellett, hogy Budapesten évente általában tucatnyi mérgezés történik. De náluk csak az kerül be a nyilvántartásba, aki meghal, közölte Gyurkovics Péter alosztályvezető.

Öt éve készül a törvény

Immár öt éve készül a területet szabályozó új törvény, amin a kéményseprők szerint az utolsó simításokat végzik. Ennek ellenére az illetékes gazdasági tárcánál hiába érdeklődtünk, mindössze annyi választ kaptunk, hogy "a szakértői egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, a törvénytervezet egyelőre nem kerül az Országgyűlés napirendjére".

Az egyeztetések egyik résztvevője, Kocsis István szerint három "rettentő hasznos" újdonsággal szolgál majd a jogszabály. Az első, hogy négyévente minden lakásban, épületben szén-monoxidot mérnének a kéményseprők, amiért éves bontásban, négyszer 300 forintot kellene fizetni lakásonként. Ez Kocsis szerint több okból is jó. Kiderülhet, hogy tisztításra szorul a gázkészülék, ami pénzbe kerül, de jóval többet lehet aztán megspórolni a számlán. De az is kiderülhet, hogy életveszélyes a készülék, amit azonnal le kell zárni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Még több fotóért klikk a képre!

"Nyugat-Európában nem kérdés, hogy ez a mérés a kéményseprő munkájának a szerves része" - közli a műszaki igazgató, majd egy táblázatot mutat. Eszerint Németországban 1993 és 2008 között az egyharmadára csökkent a lakásokban az életveszélyes állapotú lakások száma.

A mosógép is veszélyes lehet

A törvény második újdonsága, hogy a kéményseprők az évi szokásos ellenőrzésük alkalmával körbejárnák a lakás helyiségeit, és megnéznék a "légköri viszonyokat". Mit jelent ez? Kocsis szerint számos mérgezés - köztük halálosak is - jelzik, hogy akár egy-egy konyhai páraelszívó, vagy WC-ventilátor visszaszívhatja a lakásba azt a szén-monoxidot, ami ezek nélkül távozna a lakásból. Ráadásul szerinte sokan hübelebalázs módjára totálisan leszigetelik a lakásukat, ami gátolja a szellőzést.

"Karácsony előtt nem ritkán előfordul, hogy a konyhában sütő-főző háziasszonyok a nap végére fejfájásra panaszkodnak, majd azt hiszik, hogy a sok munkától van mindez. Több példa volt rá, hogy a folyamatosan működő páraelszívó volt az oka, ami nem csak a leves illatát szívta be, hanem fejmagasságban egész nap szívta a szén-monoxidot a konyhába" - állítja az igazgató. Olyan esetről is tudnak, amikor egy szárítós mosógép okozta vákum szívta vissza a lakásba az égésterméket, ami megölt egy embert.

Ezek mellett még egy plusz ellenőrzést bevállalnának a kéményseprők, megnéznék a gázkészülék és a fali kémény között húzódó úgynevezett füstcsövet is. A VIII. kerületi ruházati boltban a laikus is látta, hogy ezzel is gond van: épphogy ki nem esett a falból a lógó fémcső. "Ezzel a három ellenőrzéssel együtt kerek a dolog, így kívánunk teljes szolgáltatást adni. Biztos vagyok benne, hogy a halálesetek felét meg lehetne előzni mindezzel" - fogalmaz a műszaki igazgató.

Felgyújtják a hirdetményt

Mindez azonban semmit nem ér, ha nem jutnak be a lakásokba a kéményseprők. Vörös Zsolt a kéményseprőkkel szemben legelutasítóbb VIII. kerületiek viselkedést Tenkes kapitány-szindrómának hívja. A lakásukat a kéményseprők elől elzárók egy része kimondottan ellenséges, szerinte kötözködésként, felesleges zaklatásként éli meg az ellenőrzést, ami miatt ellenállnak, nem ritkán kötözködnek. A józsefvárosi iroda munkatársai nem egyszer találkoztak olyannal, hogy valakik átírták a lépcsőházban kifüggesztett hirdetményükön a dátumot, míg mások felgyújtották azt.

A FŐKÉTÜSZ vezetői szerint számos oka van a zárt lakásoknak, pedig - állítják - ők mindent megpróbálnak. Volt, hogy harmadjára is kimentek ahhoz a lakáshoz, ahová korábban nem tudtak bejutni, mindhiába. Ma már latyakosabb napokon pedig nejlont húznak a lábbelijükre, nehogy összekoszolják a szőnyeget. Az okok között említik, hogy a munkaadók egyre kevésbé engedik el dolgozóikat, de szerintük sok ember egyszerűen nemtörődöm módon áll az ellenőrzéshez.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Külön probléma, hogy sok lakásban bérlők élnek, még cifrább a történet, ha ezek külföldiek, akik egy szót sem értenek a kéményseprők lépcsőházi hirdetményéből. Budapesten volt olyan eset, hogy egy német bérlő halt meg szén-monoxid mérgezésben, ami megdöbbentette a családját, mivel náluk nincs ilyesmire példa. A jelenleg hatályos 1996-os, a kéményseprők szerint elavult jogszabály szerint a tulajdonos a felelős azért, hogy bemehessenek a kéményseprők. Érdemes tehát a bérlővel kötendő szerződésben rögzíteni, hogy köteles beengedni a kéményseprőket.

"Büntetni kellene"

Az általunk megkérdezettek szerint a leendő törvény arra nem ad választ, hogy miként lehetne a bezárkózókat jobb belátásra bírni. Vörös Zsolt szerint nem is kell, most is megvannak erre a megfelelő jogi lehetőségek, csak élni kellene ezekkel. Minden egyes kerületi kéményseprő iroda jelenti ugyanis az önkormányzatnak és a tűzoltóknak azokat a lakásokat, amelyekbe másodjára sem sikerült bejutni.

"Benne van az önkormányzati rendeletben, hogy aki nem teszi lehetővé az ellenőrzést, az szabálysértést követ el. Márpedig az önkormányzatnak joga van hozzá, hogy ezeket az embereket 30 és 100 ezer forint közötti bírsággal sújtsa. Ha ezt csak egyszer megtennék, éreznék a felelősséget, már más lenne a beengedési arány" - állítja a VIII. kerületi irodavezető.

Felhívtunk a józsefvárosi mellett találomra két másik - egy budai és egy pesti - önkormányzatot is, hogy megtudjuk, élnek-e ezzel a lehetőséggel? Mint kiderült, a három kerület közül egyikben sem büntettek meg soha senkit azért, mert nem engedi be a kéményseprőket a lakásába.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK