Felmentették Hajdút a móri vád alól

2008.10.22. 8:42

Hajdú Lászlót, a móri ügy korábbi gyanúsítottját felmentették a 2002-es, nyolc áldozatot követelő emberölés ügyében, de 17 év fegyházra ítélték más bűncselekmények miatt. Tovább folyik Hajdú vádlott-társának, a móri ügy miatt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Edének a perújítása is, de az ő ügyében a tárgyalást később folytatják.

Első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélte emberölés kísérlete, rablások és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság szerdán Hajdú Lászlót, akit felmentett a móri vádpont alól. Hajdú az utolsó szó jogán azt mondta: "Amit elkövettem, elismertem, de soha semmi közöm nem volt sem emberöléshez, sem emberölés kísérletéhez, sem tettesként, sem társtettesként".

A bíróság indoklása során kifejtette: nem volt feladata véleményt alkotni az előző tárgyalásról. Hajdú László ügyében korábban már született egy elsőfokú ítélet, akkor 15 év fegyházbüntetésre ítélték, többek között azért, mert a bíróság szerint ő szerezte be a fegyvereket a móri bűncselekményhez. A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2005. októberében hatályon kívül helyezte a korábban eljáró elsőfokú bíróság ítéletét és új eljárásra utasította az első fokú bíróságot.

Miért kapott fegyházbüntetést Hajdú?

Hajdú az indoklás szerint Kaiser Ede és Kiglics Attila társaságában 2000 őszén a Keleti pályaudvaron egy utazási iroda munkatársát támadta meg, ahonnan végül pénz nélkül távoztak. 2001 júliusában Kaiser és Hajdú a Váci úton próbált meg kirabolni egy pénzszállítót, majd 2001 novemberében Kaiser, Hajdú és Kiglics a csepeli postát rabolta ki, ahonnan 13,5 millió forintot vittek el. Kaiser és Hajdú egy budaörsi pénzszállítót is kirabolt, közlekedési balesetet színlelve.

A büntetés kiszabásával kapcsolatban a bíró elmondta: súlyosbító körülményként értékelte, hogy Hajdú büntetett előéletű, sok bűncselekményt követett el. Enyhítő körülményként értékelte viszont, hogy Hajdú már hat éve van előzetesben és több pontban beismerő vallomást tett. A móri vádpont alól felmentette a bíróság, a bűnösséget kizárólag a többi bűncselekmények miatt állapította meg. Az ítélet ellen az ügyész és a védelem is fellebbezett: előbbi súlyosbításért, utóbbi enyhítésért.

Ugyancsak szerdán folytatódott volna Kaiser Ede tárgyalása, azt azonban a további tanúkihallgatások miatt később folytatják.

A tárgyaláson az ügyész nem vonta vissza a korábban részben a móri bankrablás miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Kaiser elleni vádat és nem is kérte felmentését, de indítványozta, hogy a bíróság mondja ki: nem Kaiser követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablást 2002. május 9-én. Dezső Antal, Kaiser Ede védője szerint a vád már azzal felborul, hogy a több emberen elkövetett emberölés egy rendbeli emberölési kísérletre változik. Éppen ezért az ügyvéd véleménye az, hogy a bíróságnak felmentő rendelkezést kell hoznia a móri vádpontban.

A bíró utalt arra, hogy Hajdú László ügyében is hasonló indítványt tett az ügyészség - vagyis ott sem ejtette a vádat és felmentést sem kért -, és ítéletében a bíróság mégis felmentette Hajdú Lászlót a móri vádpont alól, vagyis nem az ügyészség álláspontjával értett egyet. Hajdú László ügyében ugyanaz a bíró hozott 17 év szabadságvesztést kiszabó, nem jogerős ítéletet szerdán, aki Kaiser perújítási eljárását is tárgyalja.

 

Kaotikus volt a móri ügy tárgyalása

A rendőrség korábban Kaiser Edét és Hajdút gyanúsította meg a nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri mészárlással. Kaisert és Hajdút a 2004-ben kezdődött perben a bankrablás mellett több bűncselekménnyel - pénzváltók, posták, pénzszállítók elleni támadásokkal - is megvádolták. A két férfi mindent beismert, a móri bankrablást kivéve. Az ügyészi vádirat se tudta megmondani, ki lőtt a bankfiókban, a vádak szerint Kaiser az ajtóban állt, a másik elkövető lőtte le a bent tartózkodókat.

Kiglics Attila - Kaiser korábbi bűntársa - elfogása után azt vallotta a nyomozóknak, hogy Hajdú szerezte a fegyvereket és Kaiser terveket szövögetett a lakótelepen található OTP-automatát feltöltő pénzszállító autó kirablására, a móri bankrablás után pedig Kaiser és környezete igencsak meggazdagodott. Kiglics ezután a valaha volt legnagyobb, 25 milliós nyomravezetői díjat is megkapta és a bíróságon utóbb Kaiser ellen vallott. Hajdú az első - 2004-es - ítélet szerint 15 évet kapott, Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a bíróság.

Később kapcsolatot találtak a rendőrök a 2002-es móri bankrablás és egy 2003-as veszprémi postásgyilkosság között. 2007 februárjában két férfit - N. Lászlót és W. Róbertet - vettek őrizetbe, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy elkövetőként részt vettek a 2002-es móri bankrablásban. N. László azt állította vallomásában, hogy két segítője volt, de nem Hajdú vagy Kaiser voltak azok. W. Róbert azt állította, hogy részt vett a móri rablásban, de N. László volt az, aki bent volt a fiókban, és meghúzta a ravaszt. N. László viszont csak annyit ismert el, hogy ő is ott volt, de azt tagadta, hogy lőtt volna. A rendőrség szerint W. Róbert volt az, aki a rablás során a bank ajtajában állva elküldte a járókelőket, N. László pedig, aki gyilkolt.

N. László júliusban a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben felakasztotta magát. A rendőrség szerint a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy N. László volt a móri mészáros, ő felelős a nyolc ember haláláért. W. Róbert ellen 2008 márciusában emeltek vádat előre kitervelten, több emberen, társtettesként elkövetett emberölés miatt. W. is azt vallotta, hogy sem Kaisernek, sem Hajdúnak nem volt köze a móri mészárláshoz. A Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el Kaiser ügyében, az életfogytig tartó börtönbüntetést felfüggesztették, és elrendelték előzetes letartóztatását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK